Vallások és kultúrák találkozása a Mátrában

A június 5-6-i rekkenő nyári melegben tettünk tanulmányutat a Mátra térségében, melynek apropóját – az utat szervező Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, valamint helyi vendéglátóink – úgy fogalmazták meg, hogy bár a Márta turisztikai mutatói országos és regionális viszonylatban is jók, mégis az utazók a bejáratott vagy éppen felkapott helyek kivételével szinte elmennek olyan értékek és ritkaságok mellett, amik csak itt találhatók meg.

A tanulmányút másik aktualitása megafejlesztések és ígéretes kezdeményezések bemutatása, melyek mind gazdagítják a térség turisztikai és kulturális kínálatát és nem utolsó sorban szélesítik a Mátrába utazók programválasztékát.

Tar, ahol csak magunkra kell figyelnünk

1992-ben a dalai láma avatta fel a tari Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpát, melynek aranyozott csúcsa már messziről hívogat, s mely köré mára buddhista emlékpark és zarándokhely épült.

A sztúpa mellett a tibeti szakrális hagyomány stílusában épült Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon mutatja be a nagy tudós és életét, munkáját és követendő példáját. A nagykapun belépőt fogadóépület várja, vendéglátóink – Láma Csöpel és Balogh Zsolt lelki vezetők – hamisítatlan tibeti sós tea és apró falatok mellett mesélnek a park eltelt negyed századáról, az éves eseményekről, amelyekre több ezren érkeznek az ország minden szegletéből. A buddhista park kétféle látogatót vonz: vannak, akik csupán turisztikai céllal keresik fel, gyönyörködnek az építményekben a környező festői tájban, de olyanok is akadnak nagy számmal, akik különböző programokra érkeznek vagy meditációra, elvonulásra jönnek. Erre is van lehetőség, a domboldalon emelkedő Szabadító Buddha Anya Templom (Tara templom) szállást is kínál számukra. A hely békéje, szelleme maradásra készteti az érkezőt, aki – ha sikerül azonosulnia a buddhizmus rendkívül befogadható nézeteivel – rövid időre csupán, de teljes harmóniát talál önmaga, a természet s a többi élőlény között.

A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösséghez tartozó park egyik legnagyobb rendezvénye a júliusi 4-i Dalai Láma születésnapi ünnepség (idén lesz a láma 80. éves), valamint az augusztus 21-22-i látványos Buddha Ereklye Fesztivál.

EU-s fejlesztések Szentkúton

Különös a felismerés, hogy szinte csak a tari domboldal túloldalára kell átmennünk, s máris ott találjuk magunkat az egyik legfontosabb nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton, melynek mintegy 3 milliárdos turisztikai fejlesztése épp most tart a finisében. Mint minden szent helyet, a Mártaverebélyit is legendák, Szűzanya-jelenések és csodák öveznek immár ezer éve, legismertebb a néma pásztorfiú, aki a ma Szent Kútnak nevezett forrás vizétől gyógyult meg, de Szent Lászlóhoz is fűződik legenda, mely szerint itt fakasztott forrást a sziklából.

Gyógyulások ide, legendák oda, tény, hogy a szintén festői helyen – ahol a kút mellett kegytemplom és szabadtéri sziklaoltár várja az érkezőt – ugyanazt a békét, megnyugvást találjuk, mint a buddhista sztúpa tövében.

A nagyszabású felújítás során gyakorlatilag minden megújult – a templomtól a sziklaoltárig, melyen kőmozaikok mutatnak be szent jeleneteket, főleg Mária életéből, még a remetebarlangokhoz is kiépített ösvény vezet föl –, de új létesítmények is épültek, melyekkel a zarándokhely immár bekapcsolódhat a nemzetközi vérkeringésbe is. Természetbe illeszkedő információs központ, fogadóépülettel, mosdókkal, galériával, kegytárgy-üzlettel, valamint zarándokház a Szent Jakab étteremmel és zarándokszállások (előbbiben 2 ágyas, utóbbiban 6-12 ágyas szobák, összesen 160 ágy) várják az éjszakára is itt maradókat. Az Ybl-díjas építész által megálmodott épületek nagyon természet közeliek, jelenleg még minden szobának új illata van, hamarosan a zarándokok is birtokba vehetik, az augusztusi Nagyboldogasszony búcsúra már 8-9 ezer látogatót várnak.

Gyöngyös kihagyhatatlan kincsei

Gyöngyöst szokás a Mátra kapujának nevezni, itt kezdődik a hegység belsejébe vezető, az év minden szakában egyaránt mesés szépségű, sűrű erdőkkel, apró falvakkal övezett, kanyargós 24-es út (az egyik legszebb az országban!), amelyen végül Egerbe jutunk. De a természeti barangolás elején vagy végén mindenképp érdemes Gyöngyös kiemelkedő kulturális örökségében is „megmártóznunk".

A főtér éke a Szent Bertalan plébániatemplom – helyieknek csak nagytemplom – mely a XV. század végéig a gótika jegyeit viselte magán, s a korabeli Magyarország egyik legnagyobb ilyen jellegű temploma volt. Több évszázad alatt felhalmozott kincseit – melyeket a II. világháborúban elrejtettek a szovjet csapatok elől – a szomszédos Szent Korona Ház kiállításán lehet megtekinteni: gazdagságát tekintve Magyarország harmadik legjelentősebb egyházi kincstára ez. A város másik nagy egyházi értéke a Barátok terén emelkedő, mintegy 700 éves Ferences Plébániatemplom és kolostor impozáns épületegyüttese. A rend 16 ezer kötetes műemlékkönyvtára számos felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatványt tartalmaz. Az érdeklődőket, ahogy minket is, Kázmér atya szívesen kalauzolja végig a történelmi falak közt, megismertetve a hallgatóságot számtalan érdekességgel a rend életéről és a templom történetéről. A ferencesek a különböző vészterhes időkben kiválóan tudták a rend kincseit elrejteni az ellenség elől, a titkokat azonban olyan hűségesen őrizték, hogy például a mai napig nem tudni, hol van pontosan Vak Bottyán eltemetve; egy biztos, hogy valahol a templom kriptájában, erről emléktábla tanúskodik.

Családosoknak elvitathatatlanul a Mátra Múzeum a kötelező irány, ott kell keresni, ahol a bejáratot két kőoroszlán őrzi. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően a múzeum ma már két épületben fogadja a látogatókat, a klasszicista stílusú Orczy-kastély épületének legnagyobb látványossága, az a gyapjas mamutcsontváz, melyet Mátraderecskén találtak 1949-ben, kora kb. 50 ezer év, agyarainak súlya megközelíti a 70 kg-ot. A hangulatos Orczy-park másik felében emelkedik az új épület, a természettudományi pavilon, melynek három szintje a gyermeklátogatók valódi paradicsoma, interaktív módon ismerhetik meg környező élővilágukat, sőt akár régészkedhetnek is.

Hatvan most fogalmazza turisztikai arculatát

A gazdag kulturális kirándulás utolsó állomása, Hatvan városa is tartogatott számunkra meglepetéseket: újraértelmezett városi múzeumának, az egykori barokk serházból kialakított Hatvani Értéktárnak egyik állandó kiállítása, a Morzsái az eltörött világkalácsnak című tárlat – mely a múzeum mintegy két és félezer, kimagasló művészeti értékkel rendelkező Lesznai-hagyatékának legszebb tételeit mutatja be – kiváló összeállításban és rendezésben adja vissza a képzőművészetben és irodalomban egyaránt kiemelkedő Lesznai Anna életművének egyediségét, igazi csemege a kultúra szerelmeseinek. A hagyományokat ápolva az épület másik részében egy mini serfőzdemúzeumot alakítottak ki, ahol a belépő mellé stílusosan egy pohár frissen csapolt kézműves sör is dukál.

Hatvan másik büszkesége a felújított Grassalkovich-kastély, melyben, valamint a környező épületekben valóságos kulturális élményterek vannak alakulóban, mind a kicsik, mind a felnőtt látogatók örömére. A kastélyban három szinten foglal helyet a Széchenyi Zsigmond nevét viselő Vadászati Múzeum, Közép-Európa egyetlen olyan múzeumaként, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, s a legmodernebb interaktív eszközökkel közvetíti ezeket a látogatóknak.

A „hatvani élménycsomag" első elemei tehát már érezhetően emelik a megújult létesítmények és a város látogatottságát, s ahogy a turizmusért felelős alpolgármester, Szinyei András fogalmazott, a közeljövő fejlesztései – mint például az Agóra elkészültével 350 fős színházterem és kulturális központ, valamint további kerékpárutak létrejötte, a Zagyva partszakaszának fejlesztése, szállodai beruházás – után már biztos helyet fog betölteni hazánk turisztikai térképén.