Változó szokások a vízitúrázásban – vitorlázás egész évben?

A panelbeszélgetés felvezetéseként három előadás is elhangzott.

Kéretlen kíséret a Tiszán

Elsőként Hankó Gergely, a Tiszán hagyományosan szervezendő és rendkívül népszerű PET Kupa projektvezetője festett valós fekete képet a folyón érkező műanyag flakonok okozta áldatlan állapotokról. Elmondta, bolygónkon számítások szerint évi 250 millió tonna műanyag hulladék termelődik, ám a fő probléma, hogy ennek közel harmadáról fogalmunk sincs, hova kerül.

A Tisza fő PET-beszállítója Ukrajna, pontosabban Kárpátalja, ahol közel 200 településen nincs semmiféle hulladékgazdálkodás. Románia tekintetében a helyzet annyival jobb, hogy ott legalább ezt a kérdést megoldották, de ennek ellenére, főleg árvizekkor, jelentős mennyiségű, a parton eldobott flakont sodor Magyarországra a folyó. Ezzel a kéretlen kísérettel kell felejthetetlen vízitúrákat szervezni a Tiszán.

Dallos Sándor, a Vidám Delfin Utazási Iroda ügyvezetője – aki este átvehette az Aktív Magyarországért Díjat –, a családi vállalkozással 25 éve szervez túrákat a Felső Tiszán, így vízközelből ismeri a problémát, de előadásában inkább az általuk szervezett programokat ismertette, amelyeknek célkeresztjében elsősorban a gyerekek állnak.

Kenuban az öreg Túr folyón

Fotó: Facebook / Vidám Delfin Utazási Iroda

Hogyan tehető négy évszakossá a vitorlázás?

A következő előadó, Szépvölgyi István, a Magyar Vitorlás Akadémia ügyvezetője előadásával "átevezett" a Balatonra. Elmondása szerint a vitorlázásban az elmúlt időszakban megváltoztak a turisztikai szokások, és a vendégek inkább a hétvégi desztinációkat keresik, nem pedig a szezonális nyaralóhelyet a Balatonon. Arra a kérdésre, hogy miként tarthatók a hazai vizeken több napon át a látogatók, három elemet jelölt meg: megújuló szolgáltatások, újabb megállópontok, a vitorlázás térségi rendezvényekhez kapcsolása, hogy a kikötést követően is találjanak programokat a vendégek.Nem kerülte meg a problémákat sem, az egyik leglényegesebbnek jelölte meg, hogy ha valakinek vagy egy kis hajója, vitorlása, nincs hol vízre tegye, mert elzárt kikötőket talál. Ők üzemeltetnek egy szabad kikötőt, amelyet bárki igénybe vehet, de ez kevés.

Négy évszakosra fejlesztenék a balatoni vitorlázást

Fotó: Facebook / Magyar Vitorlás Szövetség

Szépvölgyi úgy véli, a vízfelület-népszerűsítésbe be kellene vonni az Orfűi-tavat és a nyéki tavakat, hiszen ezeken jelenleg is van aktív vízi élet, de kevésbé ismertek. Megjegyezte, a vitorlázás négy évszakosra húzásának akadálya, hogy tavaink – főleg a Balaton, a Velencei-tó – nyári üdülőhelyként gyökeresedtek meg a köztudatban, miközben egész éves turisztikai desztinációk lehetnének. Ehhez pedig elengedhetetlen a helyi kkv-k összefogása, egymás ajánlása – hangsúlyozta Szépvölgyi.

A vízitúrázást gyerekkorban kell elkezdeni

A prezentációkat követő panelbeszélgetésen Kálmán Tibor, Békés város polgármestere a továbblépés, fejlődés egyik kiútjának nevezte a kerékpáros és csónaktúrák összekötését, ami náluk, a Körösök vidékén egyre népszerűbb. Igaz, manapság csak hétvégére érkeznek kirándulók, és nem nagy csoportok, hanem inkább családok.

Persze, a kombinált túrának buktatói is vannak, hisz csónakszállító kell a célállomásra, és a tapasztalatok szerint az sem biztos, hogy 10-15 km evezést követően mindenki vissza akar biciklizni, ezért Dallos Sándor szerint a legjobb, ha a vízitúra végén kínálnak kerékpározást egy közeli látványossághoz.

Hasonlóak a tapasztalataik a Dunán három országban – Magyarország, Szlovákia, Ausztria – öko-mobil túrákat szervező Pisztráng Kör Egyesületnek. Fűzfa Zoltán elnök elmagyarázta, hogy kemény megpróbáltatás lenne sok kilométeren át felfele evezni a Dunán, ezért náluk olyan a program, hogy a turisták fölfele kerékpároznak, lefele pedig csónakba ülnek. De azt is hozzátette, változnak a túrázók igényei, most már inkább csillagtúrát kérnek és azt, hogy mások (pl. vendéglő) főzzenek  rájuk.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szerint a víz, a vízitúrázás szeretetét már az óvodában bele kellene oltani a gyerekekbe, mert ezeknek az élményeknek, táborozásoknak egyértelmű a gyermeknevelő határuk, hisz a diákoknak önismeretet, sikerélményt ad. Megjegyezte, Magyarországon sajnos az oktatás elszakadt a gyakorlattól, ezen pedig változtatni kellene, hisz más országokban már láthatunk erre pozitív példákat, ugyanakkor a polgármester sokkal több rugalmasságot vár el a vízügyesektől.

A beszélgetés során mindannyian egyetértettek abban, hogy sürgősen módosítani kell a vízre szállás szabályait, elsősorban a mentőmellény viselésére vonatkozóakat, „ne az íróasztal mellett ülve döntsenek" ennek típusáról. Továbbá ha valaki 18 éves és bizonyítottan tud úszni, akkor ne kényszerítsék mentőmellény viselésére, ráadásul derékig érő, alig látható sebességgel folyó vízen.

De szóba kerültek az új típusú hajók, csónakok is, ezzel kapcsolatban biztos, hogy 15-20 személyes hajók nem használhatók a hazai vizeken, viszont a könnyű, pár személyes műanyag alapú csónakok, kenuk nagyon népszerűek és hasznosak.