Vannak gondok Európa légi közlekedésében
Forrás: turizmus.com
2016. október 12. 12:11
A hagyományos és diszkont-légitársaságokat egyaránt tömörítő brüsszeli iparági szervezet vezetői mellett az Európai Bizottság, Közép-Kelet-Európa legjelentősebb repülőtereinek vezetői és számos európai légitársaság szakemberei találkoztak október 11–12-én a Continental Hotel Budapestben tartott légügyi konferencián.
Az Airlines for Europe A4E vezetője szerint a nyugat-európai országok nagy részében irreálisan magasak a légi közlekedést terhelő adók: 3-45 euró között szóródnak ezek a terhek, szignifikánsan magasak például Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is, ismertette egy térképes grafikán. Mivel kelet-közép-európai konferencián beszélt, szemérmesebben bánt a régiós adómértékekkel.
„Átlagosan felezni kellene a repülést terhelő adókat ahhoz, hogy a légi közlekedés és a turizmus új munkahelyeket teremtsen, élénkítse a beruházásokat" – mondta Thomas Reynaert, aki szerint a jelenlegi helyzet gátolja a gazdasági növekedést és veszélyezteti az egyébként jó turisztikai állásokat.
![]() |
Ezt árnyalta rendkívül részletes előadásában Gergely Máté, az Európai Bizottság iparági szervezetének főigazgatója. Mint részletezte, Ázsia légi közlekedése hat százalékkal gyorsabban nő, mint az EU-ban vagy az Egyesült Államokban, és látni lehet, hogy a gazdasági aktivitás, akárcsak a légi közlekedés volumene Ázsia felé tolódik. Elég csak ránézni a világon az új reptérberuházásokra az elmúlt tíz évben. A Beijing Capital Pekingben az olimpiára készült el, Dubaj növekedése ismert a nagyközönség előtt, nemkülönben a 2006-ban átadott Bangkok Suvarnabhumi forgalma. Isztambulban a 200 milliós tervezett kapacitással 2018-ban a világ legnagyobb reptere épül, s kevéssé ismert, hogy Mexikóban és Jakartában is igen komoly forgalmat tesznek lehetővé az új beruházások.
Látványos koncentráció ez, különösen, ha tudjuk, hogy az uniós légtér mindemellett kapacitásgondokkal küzd, de lassan a nagy repülőterek is elérik azt a forgalmi szintet, ahol már érezhető a kényelem és az utasélmény csökkenése. 2012-ben még csak három európai repülőtér számított túlzsúfoltnak, de négy év múlva a bővítések nélkül már húsz lesz az. Az lenne a Budapest Airport is, ha nem indulna el idén egy új móló építése a 2B terminálon. A helyzet megoldását elősegíti az egységes légiforgalom-irányítás és az új SESAR Projekt annak érdekében, hogy az iparág az európai gazdaság szolgálatába állhasson, jobbak legyenek a csatlakozások, a polgárok pedig olcsóbban utazhassanak.