Védett helyszíneket jelölne ki a hazai idegenvezetők számára a szövetségük

A pandémia ugyan derékba törte a felszálló ágban lévő turizmust 2020-ban, és idén sem várható túl sok külföldi vendég, különösen Budapesten, ám a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) elnöke, Caesar Éva szerint pozitív hozadéka volt a járványnak, hogy jutott végre idő, kapacitás, és „lett kellő érdeklődés és szándék is a döntéshozók részéről arra, hogy a turizmus kulcsszereplőinek számító idegenvezetők munkája törvényi úton szabályozva legyen." Ezzel – a szövetség reményei szerint – egy 30 éve fennálló hiányt pótolnának a helyszíni ellenőrzést és a jogosulatlan idegenvezetők kiszűrését illetően.

„Ugyan volt régen olyan rendelet, amely ezt előírta, de nem jelölték ki a helyszíni ellenőrzést végző hatóságot, így a jogszabályt nem lehetett végrehajtani. Holott rendszeresen előfordult, hogy a fővárosba érkező külföldi csoportok mellé az utazásszervező takarékosságból nem gondoskodott helyi idegenvezetőről. Így az idegenvezetést a csoport kísérője, rosszabb esetben a busz sofőrje tartotta meg, megfosztva a turistákat a történetekkel átszőtt érdekes magyarázatoktól, a szimpátiakeltéstől és az aktuális információktól, amit csak a helyiek tudhatnak" – vázolta a hazai idegenvezetők számára legfájóbb jelenséget az elnök.

Idén nyáron a két szakmai szervezet, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) és a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIe) képviselői közösen elkészítették javaslatukat az idegenvezetők munkáját szabályozó törvénytervezethez. Ebben többek között megfogalmazták az idegenvezetés, mint önálló szakma fogalmát, az idegenvezető feladatait és az általa betartandó alapvető jogi és erkölcsi normákat, amelyeket a MIe és a MISZ honlapján megtalálható Etikai Kódex is tartalmaz ajánlásként.

Ki és hol vezethet?

Az Európai Gazdasági Közösség tagállamai közötti szabályozás lehetővé teszi az idegenvezetőknek is másik országban idegenvezetést tartani, de csak az adott országok jogszabályaiban megengedett mértékig és csak olyan helyeken, ahol az megengedett.

A hazai idegenvezetők védelme érdekében a két szakmai szövetség kardinális kérdésnek tartja – ahogy más országokban is tették – védett helyszínek meghatározását, ahol kizárólag Magyarországon kiadott igazolvánnyal rendelkező idegenvezetők vezethetnek. Ezek főleg az UNESCO világörökség-helyszínei lennének javaslatuk szerint: a pesti és budai Duna-part a budai Várral és négy híddal (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd), az Andrássy út, a Hősök tere, valamint a vidéki világörökség-helyszínek.

A pesti és a budai Duna-parton a javaslat szerint csak hazai idegenvezetők dolgozhassanak

Fotó: masterlu/123RF.COM

Ahhoz, hogy a helyszíneken ellenőrizhetők legyenek az idegenvezetők, új idegenvezetői igazolvány bevezetését és a régiek kivonását tartják szükségesnek. Azt javasolják, hogy az új igazolványok QR-kóddal legyenek ellátva, ez tartalmazná többek közt azokat a nyelveket, amelyeken az idegenvezető dolgozik, és azt is, hogy mely múzeumokban, kastélyokban van jogosultsága vezetni. A QR-kód tartalma technikailag változtatható, így nem kellene többé cserélni az igazolványt, és egy készülékkel könnyen leolvashatók az adott személy jogosítványai – érvelt az elnök.

Azt is javasolják, hogy az igazolvány tíz évig legyen érvényes, továbbképzésekhez kötve. Így biztosítva lenne az, hogy ha valaki nem vett részt képzéseken, illetve évekig nem dolgozott idegenvezetőként, csak akkor vezethessen ismét, ha elvégezte a továbbképzéseket. Ezeket a javaslat szerint minden esetben a MIe és a MISZ közreműködésével kellene megszervezni, így garantálva a vonzó, releváns, aktuális és színvonalas tudást.

Turistarendőrség nyugati mintára

A szakmai szövetségek elengedhetetlennek tarják, hogy a jogszabály kimondja: az idegenvezető munkavégzés közben köteles viselni az érvényes igazolványát jól látható helyen, pl. nyakba akasztva.

Mint az elnök rámutatott, egy sor európai nagyvárosban napi szinten ellenőrzik az idegenvezetőket. Aki jogosulatlanul végez idegenvezetést, több ezer euróra büntetik. Magyarországon is szükségesnek tartanák turistarendőrség felállítását, amely napi szinten ellenőrizné az idegenvezetőket, emellett védené az idelátogató turistákat, a hatósági jelenléttel eleve biztonságérzetet adva nekik. Nem utolsósorban biztosítaná az emlékművek, nemzeti emlékhelyek tiszteletben tartását (pl. hogy ne másszanak fel a szobrokra, ne űzzenek gúnyt az őrségváltáskor a díszszázad tagjaiból stb.) – tette hozzá.

A szakmai szövetség indokoltnak tartaná turistarendőrség felállítását  is

Fotó: taweepat/123RF.COM

Ingyenes belépést kérnek a kulturális intézményekbe

Az érdekképviseletek az idegenvezetők felkészüléséhez, ismereteik bővítéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartják továbbá, hogy az idegenvezető-igazolvány felmutatásával bármikor és díjtalanul látogathassák az önkormányzati vagy állami tulajdonú múzeumokat, kiállítóhelyeket, kastélyokat, várakat, kulturális intézményeket, természetvédelmi területeket, parkokat, illetve az egyházak által működtetett szakrális helyeket, hasonlóan a sajtó vagy az oktatás területén tevékenykedők kedvezményeihez. Mint Caesar Éva rámutatott, ez az intézményeknek is érdekében áll, hiszen az idegenvezető a munkája során személyesen, vagy honlapján keresztül is ajánlja azokat, lényegében ingyenes marketingtevékenységet végezve, ha pedig odavisz csoportot, azzal plusz bevételt generál az adott létesítmény számára.

„A MISZ reméli, hogy sor kerül a régóta várt jogszabályi módosításokra, amelyek egyaránt szolgálnák az idegenvezetők sikeres működését és országunk gyarapodását" – zárta szavait Caesar Éva.