Green-csőd: Viszonteladókra terhelt visszatérítés?

A bankok chargeback, vagyis bankkártyás visszatérítési szolgáltatásának lényege, hogy amennyiben az online fizető kártyabirtokos, vagyis a vásárló vitat egy adott tranzakciót, a bank kivizsgálja az esetet, és ha úgy látja, jogos a követelés, visszavonja a kártyaelfogadótól a már végrehajtott terhelést.

Egy magát megnevezni nem kívánó utazásközvetítő lapunknak elmondta: a Green Holidays csődje után több utasuk is kezdeményezte a banki visszatérítést, mire a bank felszólította az irodát, hogy igazolja a szolgáltatás nem teljesítését. Az iroda válaszlevelében arra hivatkozott, hogy utazásközvetítő lévén nem ők a felelősek a szolgáltatás teljesítésért, az utassal az utazásszervező állt jogi kapcsolatban. A bank válasza augusztus 25-én délutánig, tehát öt hete nem érkezett meg.

Az utazásközvetítő álláspontja szerint már csak azért sem lehet jogos a banki visszatérítés, mert az Uniqa Biztosító már kifizette a Green ügyfeleinek a befizetett összegek 50,4 százalékát, és két forrásból nem kaphatja vissza az utas ugyanazt a pénzt.

Az iroda eltökélte, hogy ha a bank végül levonja tőlük a pénzt, peres útra tereli az ügyet.

A kártyakibocsátó társaságok a renoméjukat féltve írják elő a chargeback gyakorlatát, amelyet eredetileg nem a kártya jelenléte nélkül történő fizetésre, illetve a vásárlás értékét más nevében beszedő viszonteladói, hanem ennél jóval egyszerűbb ügyletekre találtak ki. Ez persze nem könnyíti meg a helyzet értékelését.

Orbán Tamás, a közép-európai régióban bankfüggetlen bankkártya-elfogadást értékesítő B-Payment csoport termékfejlesztés-vezetője szerint a bankkártya-elfogadás rendszerének minden eleme pontosan szabályozott. Az egyik irányelve e szabályrendszernek a kártyabirtokosok érdekeinek védelme. Ennek megfelelően például reklamáció esetén a kártyát elfogadó szolgáltatónak, jelen esetben az utazásszervező ügynökének kell azt bizonyítania, hogy a szolgáltatást megfelelő minőségben nyújtotta, vagy más módon rendezte az elmaradt utazást. A kártyaelfogadó pénzintézet csak a vele szerződésben álló szolgáltató és a kártyabirtokos között létrejött tranzakciót vizsgálhatja, és ha a kifogás megalapozott, nincs lehetősége mérlegelésre, az ügynöktől kell visszaterhelnie a kifizetett összeget. Ezt követően az ügynökre hárul az a feladat, hogy saját veszteségét a nem teljesítő szolgáltatóval rendezze – magyarázta a szakember.

Legyünk résen!

A kártyaelfogadó szolgáltatók az ügyfélszerzés során csak érintőlegesen oktatják az utazási irodákat, szállodákat a visszaterhelés kockázatáról, folyamatáról, illetve arról, milyen dokumentumokat érdemes megtartani, mikor, milyen módon érdemes a kártyát terhelni, illetve elmaradt utazás esetén milyen lépések szükségesek annak érdekében, hogy az esetleges visszaterhelési igény védhető legyen – mondja Orbán Tamás, a B-Payment termékfejlesztés vezetője. Ügynöki tevékenység esetén például megoldást jelenthet az utazásszervezővel közös számla (escrow) nyitása úgy, hogy a kártyaelfogadó kereskedő az utazásszervező, a közvetítői jutalékot pedig az utazásszervező számolja el az ügynökkel.

A B-Payment tapasztalata az, hogy a turizmusban dolgozó elfogadók sokat tehetnek az esetleges visszaterhelések jelentős részének védhetősége érdekében, bár fontos megjegyezni, nincs 100%-os védelem.

A kártyás fizetést eredetileg a kártyabirtokos és kártya jelenlétében, a szolgáltatás vagy áru átadásának pillanatában történő fizetésre találták ki. A kártyaelfogadás kockázata sokszorozódik, amennyiben a tranzakció a kártyaadatok alapján, a kártya jelenléte nélkül történik, a fizetés és a  szolgáltatás között jelentős idő telik el. Ezeket a kockázatokat a kereskedő, illetve amennyiben a kereskedő fizetésképtelenné válik, végső soron a bankkártya-elfogadó pénzügyi szolgáltató kell, hogy viselje. Ennek a kockázatnak a csökkentésére bizonyos korlátozásokat is bevezetnek az elfogadók. Ilyen például az, hogy csak utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenységet folytató, vagyoni biztosítékkal rendelkező szolgáltatókkal köt szerződést, korlátozza a manuális, azaz kártya jelenléte nélküli terhelést, online elfogadás esetén késleltetett kifizetésben állapodik meg.

Ahogy arra lapunk jogi szakértője, Salamon András is rámutat, a chargeback nem jogszabályon alapul, hanem a pénzügyi szolgáltatók önkéntes vállalása a kártyabirtokosok felé. A kártyaelfogadó pedig, akitől vissza lehet vonni az ügyletet, esetünkben az utazásközvetítő – erősítette meg. Mivel a chargeback csak a pénzügyi szakaszra korlátozódik, az ügylet polgári jogi része ebből a szempontból lényegtelen. A banknak tehát nem kell mérlegelnie, hogy valójában ki a felelős a szolgáltatás teljesítéséért.

A bank visszakövetelheti az utastól azt az összeget, amely más forrásból megtérült a számára, például ha a vagyoni biztosítékot kezelő biztosító kifizette neki a részvételi díj bizonyos hányadát. Erről a pénzintézet általában pontos információkkal rendelkezik.

Más véleményen van Gyenizse Dorottya, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége Jogi és Etikai Bizottságának vezetője. „Az utazásközvetítő az érvényes szabályok alapján nem rendelkezhet a hozzá befizetett összeggel, az az utazásszervezőt illeti meg, ezt a bankoknak is figyelembe kell venniük" – hangsúlyozza.

A jogász szakember azt javasolja azoknak az utazásközvetítőknek, akik ellen chargeback eljárást kezdeményeztek, hogy hivatkozzanak a STA Travel K&H Bank ellen indított perében hozott példaértékű ítéletre (Turizmus Panoráma, 2016. szeptember). A tavaly született ítélet kimondja: a bank részéről nem volt jogszerű eljárás, hogy a Malév csődje után a felhasználhatatlan repülőjegyek árát a bankkártyával fizető utasoknak a jegyeket viszonteladóként értékesítő STA Travel bankszámláját megterhelve utalta vissza, ugyanis egy viszonteladó nem tehető felelőssé azért, hogy az általa képviselt szolgáltató teljesíti-e az adott szolgáltatást. Gyenizse Dorottya szerint az ítélet az utazásszervezők és utazásközvetítők közötti jogviszonyban ugyanúgy érvényes lehet.

A Malév csődje után legalább 20 repülőjegy-értékesítő iroda került abba a helyzetbe, hogy bankjaik visszautalták az utasoknak a bankkártyával befizetett összegeket, becslések szerint több tízmillió forintos kárt okozva ezzel az irodáknak. Ám lapunk információi szerint csak a STA Travel indított pert az ügyben. S bár kevés esélyt adtak neki, hogy egy nagybank ellen megnyerheti a pert, másodfokon, négy és fél évvel a Malév csődje után az iroda javára döntött a bíróság.

Lapunk megkereste a Magyar Bankszövetséget is, de a szervezet nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az egyik nagy pénzintézet képviselője pedig  röviden csak annyit mondott lapunknak, hogy a bankok a chargeback-et nem üzleti, szolgáltatási és versenyszempontnak, hanem jogi-szabályozási kérdésnek tekintik. Hivatalos álláspontot azonban nem kaptunk.

Össztűz a közvetítőkre

A Green Holidays károsult ügyfelei többféle kísérletet tettek arra, hogy a viszonteladó irodáktól visszaszerezzék a befizetett részvételi díjat – tudtuk meg Angyal Enikőtől, a Globus Travel ügyvezetőjétől, aki egyik alapítója volt a Green-csőd kapcsán utazásközvetítőkből alakult, zárt Facebook-csoportnak.

A legtöbben személyesen jelentkeztek a közvetítőknél, rajtuk követelve a befizetett összeget. A kétségbeesett pénzvisszaszerzési kísérletek második leggyakoribb formája a chargeback-eljárás indítása volt.

De több iroda kapott fizetési meghagyást is, amelyek ellen a tudomásukra jutott esetekben mindenki ellentmondással élt (így az ügyek bírósági peres eljárásként folytatódnak).

A következő érvágás magától a Green Holidaystől jött, amely visszaküldte a közvetítőknek a július 2-a utáni időszakra befizetett utazások jutalékszámláit. Majd amikor néhány utas tudomására jutott, hogy a jutalékok a közvetítőknél lehetnek, felvetették, hogy legalább ezek összegét kellene a viszonteladóknak kifizetniük az utasok részére. A szakember szerint az is nagyrészt a közvetítőkön csapódik majd le, ha végleges döntés születik arról, hogy a biztosító nem tudja a teljes összeget visszafizetni az utasoknak. A Green felszámolásának megindítása esetén pedig arra is számítanak, hogy a felszámolótól érkezik hozzájuk felszólítás a jutalék visszafizetésére.

A viszonteladók között sok a kis, tájékozatlan cég, amelyek nem mindig tudják, mi a helyes eljárás az ilyen esetekben, és nem tudják megfelelően képviselni az érdekeiket – mondja Angyal Enikő. Megoldás lenne, ha minél több közvetítő tudna belépni a MUISZ-ba, hogy ez a kör is hatékonyan tudja hallatni a hangját.