A császári esküvők titkait tárja elénk a Habsburgok két egykori kastélya Alsó-Ausztriában

A Schönbrunn-csoport kezelésében lévő két kastély és a hozzájuk tartozó színpompás, parkosított környezet viszonylag új a császári múltat felidéző látnivalók sorában, ám gyorsan felzárkózott a korábbiak mellé. A nagyközönség legújabb kedvencévé vált, Pozsony ugyanis csak egy ugrás (3 km), és Bécs sincs messze, mindössze 60 kilométer.

Igaz, ez a távolság a 18. században egy napi útnak számított, a hintóval érkező főúri társaság épp ezért érezhette úgy: itt, hátrahagyva az udvari etikettet, jóval felszabadultabb, kötetlenebb életet élhet. Így volt ez már a kor egyik legvagyonosabb embere, a Habsburgok legnagyobb hadvezére, a vadászkastélyra vágyó Savoyai Jenő herceg életében is, igaz, ő mindössze kilenc évig élvezte a két kastély és a vadban gazdag vidék előnyeit. Johann Lukas von Hildebrandt, a kor neves építésze az ő igényei szerint bővítette ki a két kastélyt, egyidejűleg a Schloss Hof-i kastély körül, összesen hetven hektáron, kiépült a hét szintes barokk kert és egy kiterjedt gazdasági birtok, amely teljes önellátásra volt képes.

Újra olyan, mint fénykorában

Amikor a császári család 1755-ben megvette mindkét kastélyt, Mária Terézia császárné megrendelésére a munkálatok tovább folytak. Schloss Hof egyre szebb és terebélyesebb lett: előbb két hatalmas épületszárnnyal bővült ki – az egyik a női, a másik a férfi vendégek elszállásolására szolgált –, majd újabb szintet emeltek rá, ahol a személyzetet helyezték el. A körülötte lévő, hetven hektáros területen gyönyörű, szökőkutakkal, sétányokkal tagolt, hét szintes barokk kertet hoztak létre, illetve egy kiterjedt gazdasági birtokot, amely teljes önellátásra volt képes.

A Schloss Hof kastélyt egy 16 hektáros barokk kert öleli körbe

Fotó: Schloß Schönbrunn Kultur

Nehéz elhinni, de igaz: miután a császári udvar II. József, a kalapos király 1790-ben bekövetkezett halála után érdeklődését vesztette a pompás kastélyegyüttes iránt, Mária Terézia és férje, I. Ferenc császár kedvenc nyári rezidenciából a 19. század végén előbb katonai lovasiskola, majd laktanya lett, a II. világháború idején a német, utána pedig a szovjet hadsereg vette birtokba. A pompa szertefoszlott, a főúri élet helyét az enyészet vette át. A negyven éven át tartó elfeledett állapot a 2000-es évek elején ért véget, és kezdetét vette a szakszerű, minden részletre kiterjedő felújítás. Az eredmény pedig szemet gyönyörködtető: minden olyan, amilyen a fénykorban volt.Niederweiden és Schloss Hof, vagyis Ausztria legnagyobb vidéki kastélyegyüttesének látnivalóival az a tanulmányút ismertette meg a sajtó képviselőit, amelyet május elején a Schönbrunn Group szervezett. (A csoport kezelésében áll e két helyszínen kívül még a Schönbrunni kastély, a Hofburgbeli Sisi Múzeum és a Bécsi Bútor Múzeum.)

A niederweideni kastély

Fotó: Schloß Schönbrunn Kultur

Ok az ünnepségre

A házigazdák részéről Orbán Zsolt, a Schloss Hof marketingigazgatója előbb a niederweideni kastélyhoz tartozó patinás rendezvényhelyszínt, az egykori barokk vadászkonyhát, majd a kastély termeiben a Császári esküvők című időszaki kiállítás első részét mutatta be. Ennek alcíme: Egy ok az ünnepségre. A termekben pedig feltárul az „ok", vagyis a császári párok eljegyzései és esküvői, látványos, sokszor igen bonyolult külsőségei és nem kevésbé fontos részletei, úgy, ahogy azt a festmények, korabeli divatlapok, újságcikkek, kiállított tárgyak és a jegyesek által aláírt házassági szerződések megőrizték.

Erzsébet királyné (Sisi) lánybúcsúztató ruhájának másolata

Fotó: Schloß Schönbrunn Kultur

Többek között látható I. Ferenc József császár jegyese, Erzsébet királyné (Sisi) lánybúcsúztató ruhája (pontosabban annak másolata), amelyet Bécsbe indulása előtti este a színházban és a bálban viselt, valamint férje nászajándéka, a havasi gyopárokat mintázó 27 „gyémántcsillag” (ugyancsak másolatban). Aztán császári hitvesekről készült festmények, és olyanok is, amelyek azt ábrázolják, ahogy a pompás, több száz fős menet kíséretében egy-egy menyasszony ünnepélyesen Bécsbe, netán Párizsba érkezett. Ez utóbbi már Mária Antónia, azaz Marie Antoinette – Mária Terézia Franciaországba kiházasított lánya – nevéhez fűződik, aki az utolsó francia király, XVI. Lajos hitvese lett.

A niederweideni kastély dísztermének falain Mária Terézia kérésére pompás növények jelennek meg

Fotó: Schloß Schönbrunn Kultur

Számos történet elevenedik meg a múltból, elsősorban annak kapcsán, hogy szerelemről a legritkább esetben lehetett szó, politikai problémák elrendezéséről és uralkodói házak összekovácsolásáról  annál inkább. Mégpedig a jól ismert mondás jegyében: „Bella gerant alii, tu felix Austria nube – Háborúskodjanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria!”. A legutolsó császári esküvőről, Károly főherceg (a későbbi IV. Károly, a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója) és Zita hercegnő 1911-ben történt egybekeléséről már készültek fényképfelvételek is, egy közülük ugyancsak látható.

Sikeres és sikertelen házasságok

Az időszaki kiállítás a niederweideni kastélytól 3 km-re található Schloss Hofban folytatódik (sokatmondó az alcíme: Szerelem? Eljegyzés! Házasság.), az egykori női lakosztályok termeiben a látogató „sikeres” és „sikertelen” házasságok nyomában jár. A történet persze itt sem aszerint szövődik tovább, hogy kik kötöttek szerelmi házasságot, hanem hogy a házasságból maradt-e fiú trónörökös, vagy sem. Az mindenesetre tény, hogy a közel két évszázad alatt – 1740-1918 között –kötött 110 házasságból mindössze 42 érte meg a 25. évfordulót, és ünnepelték meg – ugyancsak fényes körülmények között – az ezüstlakodalmat. És a tényekben gazdag vezetés jóvoltából újabb részletek derülnek ki korai halálról, kiházasításról, anyósi szeretetről, rangon aluli házasságokról, császári udvaron belüli nyilvános megalázásról, özvegyi szeretetről csakúgy, mint a fürdőszoba előtti korszak tisztálkodási szokásairól. Az eredeti bútorokkal berendezett Császári lakosztályok, azaz a palota állandó kiállításának része egy káprázatos barokk kápolna. Ez a kastély egyetlen teljes épségben fennmaradt szeglete, ahol 1766-ban a kevés szerelmi házasság egyike köttetett Mária Terézia kedvenc gyermeke, Mária Krisztina (Mimi, ahogy becézték) és Albert herceg között. (Gazdag képzőművészeti gyűjteményükből hozták létre a bécsi Albertinát, amelynek neve kettejük keresztnevéből áll össze.) Kiemelt figyelmet érdemel a fényben úszó díszterem is; nem véletlen, hogy a márványkandallós, stukkókkal borított reprezentatív helyiség rendkívül népszerű esküvői helyszín.Innen kitekintve kivételes a látvány is, a magaslaton álló palotából ellátni Dévény és Pozsony váráig, a Kis-Kárpátok hegyvonulatáig.

Önellátó birtok

Ami pedig a közvetlen környezetet illeti, a császári pompa a palotán kívül, 16 hektáron folytatódik a több tízezer virággal, több száz fával és örökzöld növénnyel beültetett, hatalmas szökőkutakkal, mitológiai szobrokkal, sétányokkal és labirintusokkal tagolt, szimmetrikus barokk kertben, amelyet Európa egyik legjelentősebbjeként tartanak számon. Ilyen volt a maga idejében a kastélyhoz tartozó, egyedülálló birtok is, amely a 18. században földrészünk egyik legmodernebb és legnagyobb birtoka volt.

Fehér szamár Schloss Hofban

Fotó: Schloß Schönbrunn Kultur

Napjainkban, a helyreállítás után ismét korhűen működik: többek között védett osztrák háziállatokat, fehér szamarakat és négyszarvú kecskéket tartanak rajta, valamint sokféle baromfit, szarvasmarhát és lovat; összesen kétszáz állatot, köztük tevét, lámát, alpakát, katalán óriásszamarat és pávát – ahogy annak idején.

Akkoriban háromszáz ember szorgoskodott itt azon, hogy a kastélyban semmiből sem legyen hiány  – nemcsak a termőföldeken, ólokban és istállókban, a zöldség-, fűszer- és rózsakertben és az egzotikus növények számára épített két óriási üvegházban (Orangerie), hanem az önellátás jegyében a jól felszerelt műhelyekben is: a pékségben, fonóban, lekvárfőző konyhában, fazekas- és asztalosműhelyben, és persze a pálinkafőzőben.

A látogatók az egykori barokk vadászkonyhába is bepillanthatnak

Fotó: Schloß Schönbrunn Kultur

A Habsburgok két, eredeti formájában felújított kastélyában német és szlovák nyelvű tárlatvezetés van. A magyarországi ünnepnapokon van magyar nyelvű vezetés is, azonban csoportoknak, de akár egy személynek máskor is kérhető.A Császári esküvők című időszaki kiállítás ez év november 3-ig látogatható.

Már tudható az is, hogy jövőre, a következő időszaki kiállítás középpontjában Savoyai Jenő személye fog állni. Jenő herceg ugyanis épp 300 éve, 1725-ben vette meg Schloss Hof és Niederweiden kastélyát. A 2025. március 15-én nyíló tárlat nemcsak a herceg jeles hadi cselekedeteire világít majd rá, hanem a császári udvarban betöltött szerepére, kiterjedt kapcsolatrendszerére, fényűző életére és titkos szenvedélyeire is.

A Morva-mező, ahogy ezt a vidéket hívják, tartogat egyéb látnivalót is: a közelben van Carnuntum, a jelentős római kori település, Rohrau, Haydn szülővárosa, valamint több kastély. Így Orthban, Marcheggben (a Pálffyak kastélya) és Eckartsauban. Ez utóbbi a Habsburgok egyik vadászkastélya volt, ahol IV. Károly és Zita császárné 1918 novemberében az utolsó napjaikat töltötték Ausztriában.