Az Emlékhelyek Napján a Biblia falujában is ünnepelnek

A felekezeti vallásbéke és vallásszabadság kinyilvánításának 450. évfordulójára emlékeznek ezen a napon, amelyet 1568-ban, a tordai országgyűlés fogadott el.

A Biblia falujaként is számon tartott abaúji kistelepülés, a magyarországi reformáció egyik bölcsője volt, amely az Árpád-kori templomával, a biblianyomdászat művelődéstörténeti emlékeivel kiemelkedő értéket képvisel.

Vizsoly ma történelmi emlékhely, ahol a hungarikumok közé tartozó Károlyi Bibliát is láthatják. "Az elmúlt években megvalósított fejlesztések hatására jelentősen növekedett a látogatók száma - mondta Kovács Zsolt Levente, a gyülekezet lelkésze.

- Tavaly például közel 30 ezer turistát fogadtunk, amely minden várakozást felülmúlt, de az idén is legalább ennyi érdeklődőre számítunk."

A református látogatóközpont létrehozásának gondolata 2012-ben közös elhatározással született. Egy évvel később saját erőből és anyagi segítséggel a templom mellett egykor működött iskolaépületet felújították, ahol Bibliás Könyvesházat és kávézót nyitottak.

A Bibliás Könyvesház

Fotó: Mentusz Károly / turizmus.com

Ezt követte az úgynevezett Károli-program, amikor kormánytámogatással a gönci templomot - ahol a tudós bibliafordító Károlyi Gáspár szolgált - felújították.

Ugyanakkor a híres vizsolyi templom is megújult. 2016-ban pedig a Bibliás Könyvesház melletti egykori parasztházban nyomtatástörténeti múzeumot létesítettek, ahol a XVI. századi magyarországi nyomdákat mutatják be. Az érdeklődők megismerhetik azt a 29 települést, ahol a század folyamán könyveket nyomtattak. A falakon tablók ismertetik a nyomtatás korai évszázadának főbb jellemzőit. Bemutatják Vizsoly XVI. századi nyomdáját, kiadványait és a Biblia nyomtatását is. Láthatják a korbeli eszközöket, így például a fából készült sajtót és a szedőszekrényt.

2016 óta ugyancsak látogatható a Vincellér-ház is, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával alakítottak ki. Ebben az egykor Vizsolyra is jellemző Tokaj-hegyaljai borkultúra, valamint a híres borút kapcsolatára mutatnak rá, a bibliafordító Károlyi Gáspár életútján keresztül. Ezen az úton egykor nemcsak a királyok borait szállították, hanem visszafelé a biblianyomtatáshoz szükséges papírt is elhozták Vizsolyba.

A múlt évben tovább folytatták a fejlesztéseket és elkezdték a leendő pincemúzeum szerkezeti munkáit, amelyet 2019-ben nyitnak meg. Egy évvel később pedig várhatóan elkészül a valamikori neves nyelvtudós, egyházi író és műfordító Szenczi Molnár Albertről elnevezett népfőiskola, amely oktatási központ és kiállítóhely is lesz.

A terveik között nyári Biblia- és honismereti táborok szervezése is szerepel. Arról is értesültünk, hogy 2013-tól az elmúlt év végéig közel kétszáz millió forintos költöttek a fejlesztésekre. A jövőben pedig folyamatos működéssel szeretnék még vonzóbbá tenni a látogatóközpontot és kitárni az érdeklődők előtt a Biblia faluját.