Seto mester pecsétje, hintózás a homokon és egy hófehér Mercedes

Bő gatyában, vászoningben, kezében fokossal, fején jellegzetes formájú süvegben áll a karám mellett Kovács Jani bácsi. A 76 éves gulyás – akinek arcát barnára cserzette az alföldi nap - tavasztól őszig azzal kezdi a napját Bugacon, hogy pirkadatkor kihajtja a szürkemarhagulyát legelni a harmatos rétre. Április elején, amikor ott jártunk, legeltetni még nem volt szabad, mert nem volt elég erős a védett növényekkel teli 200 hektáros legelő füve.

Jani bácsi őrzi a gulyát

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

Jani bácsi most miattunk tárta szélesre a karám kapuját, hogy kiengedje a vendégek elé a kifutóra a büszke gulyát. Ilyenkor április elején igazán látványos a kihajtás, mivel a felnőtt állatokkal együtt az idén született borjak látványában is gyönyörködhetünk. A gulya után kiszáguldott elénk a Karikás Csárda ménese is, majd kezdetét vette a látványos lovasbemutató.

Hogy mi történik éppen a kifutón, azt Ladányi Kovács Zoltán, a csárda ügyvezetője hangosbemondón magyarázza el a PR in Hungary által szervezett tanulmányút résztvevőinek. Látunk többféle látványos versengést a csikósok között, ügyességi mutatványokat, például ostorpattogtatást, közben feltűnik egy-egy szám erejéig Sanyi, a csacsi is. A csikósok hol borral töltött pohárral a kézben vágtáznak, hol ostorral verik le menet közben az eléjük kirakott bábukat, végül megcsodáljuk a program egyik fénypontját, a puszta ötöst, amikor a legtapasztaltabb csikós öt lovat irányítva, a hátsó kettőn állva vágtat végig előttünk.

Puszta ötös Bugacpusztán

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

Lovasprogram garantált időpontokban

Ladányi Kovács Zoltántól közben azt is megtudjuk, hogy igyekeznek történetmeséléssel izgalmasabbá tenni a lovasbemutatót, amelynek célközönsége teljesen átalakult az utóbbi időben. Mint kiderült, az eredetileg a Kecskemétre érkező külföldi turistacsoportok szórakoztatására 1968-ban létrehozott pusztaprogramra manapság már elsősorban belföldi vendégek érkeznek, egyénileg. Az új piaci igényekhez alkalmazkodva a Karikás Csárda üzemeltetői garantált programként, fix időpontokban rendezik meg a pusztai bemutatókat, amelyeken így egy család, egy baráti társaság, bárki, aki éppen erre jár, részt vehet. A lovasbemutató mellett a turisták egyúttal megtekinthetik a karámok közelében fekvő pásztormúzeumot is, ahol a pásztorélet kellékei mellett a bugaci puszták növény- és állatvilágát is meg lehet ismerni. A városi gyerekek számára különleges élményt jelent a tanyaudvar tyúkokkal, kacsákkal, rackajuhokkal és mangalicákkal, körülötte évszázados kocsányos tölgyekkel. Az udvar mögött kezdődik a bugaci ősborókás erdős, bokros területe, amelyet jelzett turistaútvonalakon lehet bejárni.

Ha pedig valaki megéhezne, akkor a Karikás Csárda olyan finomságokkal várja, mint a kemencében sült malac, a szürkemarhagulyás vagy a lángoló tejes pite.

A lángoló tejes pite itt még épp nem lángol

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

A nádtetős, autentikus paraszti hangulatot sugárzó épületegyüttes rendezvények lebonyolítására is alkalmas, ideális például esküvők számára. Ladányi Kovács Zoltántól megtudjuk azt is, hogy tavaly 32 esküvőt tartottak náluk összesen 3600 résztvevővel. Az ifjú párnak ajándék hintózással kedveskednek, de kérésre még a gulyát is kihajtják a vendégsereg elé. Aztán persze az is előfordulhat – ahogy egyszer meg is történt – hogy a kihajtás termékenységi varázslásba megy át, amikor a bika elkezdi meghágni a teheneket...

Korlátozott számban - 15 darab kétágyas szoba – szállást is tudnak biztosítani a csárda közvetlen szomszédságában, néhány kilométeres távolságon belül pedig nagyobb vendégsereget is el tudnak helyezni.

A Karikás Csárda autentikus berendezése

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

Kincsekhez vezetett a kitartás és a szerencsés véletlenek sora

A Kecskeméttől 40 kilométerre fekvő Bugacon azonban nem a Karikás Csárda komplexuma jelenti az egyetlen látványosságot. A település túlsó végén, a csárdától 6-7 kilométerre fekszik az Aranymonostor Látógatóközpont, amelynek nevét ma még kevesen ismerik, de a következő évek során minden bizonnyal népszerűvé válik. Több szerencsés véletlen összejátszása és az elkötelezett bugaci polgármester, Szabó László – aki nem mellesleg 2006 óta vezeti a települést - kitartása vezetett el oda, hogy közel 1,5 milliárd forintból felépült egy mind külsejét, mind tartalmát tekintve nem mindennapi látogatóközpont egy egykori Árpád-kori monostor és a körülötte kialakult település föld alá temetett maradványainak szomszédságában. Én sem hallottam korábban erről az egykori településről, de ez nem csoda, hiszen a régészeken és a helytörténet iránt elkötelezett helyieken kívül ezzel szinte mindenki így van.

A kiállítás egyik ritka és értékes darabja: aranyozott tűzzománc figura a Németalföldről

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

Röviden érdemes felidézni a sztorit: egy uniós pályázatban tükörpartnert keresett a Vajdaság az ottani arácsi templom fejlesztéséhez, így jutottak el Bács-Kiskun vármegye önkormányzatához. A közgyűlés elnöke bevállalta a pályázat beadásának költségét, egyetlen probléma volt csak: nem volt egyetlen feltárt Árpád-kori monostor sem a megyében. Elindult hát a keresgélés a múzeumban és a levéltárban, végül találtak a régészek pár feljegyzést arról, hogy Bugac határában van egy erdővel borított domb, amelynek környékét az eke csontokat és köveket fordított ki korábban és valószínű, hogy ott állt korábban egy kisebb középkori kápolna. Amikor a régészek felkeresték a helyet, olyan szerencséjük volt, hogy a próbaásás során megtalálták az egykori templom sarkát, így könnyen elindulhatott a feltárás. Ezután gyakorlatilag folyamatosan érték a meglepetések a kutatókat: a falusi templomocska helyett egy háromhajós bazilika alapjait tárták fel, ami arra utal, hogy egy komoly város feküdt valamikor a domb helyén. Újabb, még komolyabb meglepetést jelentett, hogy a feltárások során olyan leletek kerültek elő, amelyek nem egy falucskára, hanem sokkal inkább egy kozmopolita városra jellemzőek.

Kereskedőváros a pusztában

Szép fokozatosan kiderült, hogy – bár nem maradt fenn róla írásos emlék -, az egykori Pétermonostora település az Árpád-korban komoly nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. A látogatóközpontban berendezett kiállításon ennek az egykori gazdag kapcsolatrendszernek a legizgalmasabb darabjait láthatjuk. Ott van a kiállított tárgyak között például egy különleges „cseppes" üvegpohár, amely a keresztes hadjáratok környékén Jeruzsálemben készülhetett, egy szinte teljesen épen maradt zománcozott ereklyetartó, a Hansa-városokból származó bűnbánati tál, különlegesen drága és egyedi belga tűzzománcok, valamint rengeteg egyéb, jelentős részben aranyozott tárgy és töredék. Olyan finom és különleges alkotások kerültek elő, amelyekből még a párizsi Louvre gyűjteményében is csak egy-egy darab található meg. A kiállításon látható több olyan mérleg is – köztük egy összecsukható darab -, amelyekkel különféle pénzérméket, aranyat, ezüstöt mértek, ez is alátámasztja azt, hogy komoly kereskedelmi tevékenység zajlott az egyébként a Buda és Szeged közötti forgalmas út mellett fekvő településen. Megtekinthetjük Seto mester titkos pecsétjét is, akiről ugyan nem tudjuk pontosan, hogy ki volt, de az biztos, hogy jogot végzett ember, aki szerződéseket hitelesített a pecsétjével.

Kiváló állapotban maradt ránk ez a páratlanul ritka aranyozott ereklyetartó

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

Föld alá temetett gazdagság

Aztán egyszer csak minden megváltozott: a tatárdúlás a földdel tette egyenlővé az egykor virágzó várost, lakóit kardélre hányták – az egyik sírban például megtalálták egy gyermekeit a kezében tőrrel védő anya holttestét, az állatokat elhajtották vagy felfalták. A puszta soha többé nem népesült be és lassan elfelejtődött.

A kiállításnak hála azonban most mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy visszarepüljön az időben és megnézze, hogyan zajlott itt az élet a tatárjárás előtt. A modern technológia vívmányait kihasználva 180 fokos vetítővásznon vetítik elénk a látogatóközpontban a múltat felidéző filmet, egy másik teremben pedig VR-szemüveget öltve három dimenzióban „röpködhetünk" a falu és a monostor körül. A látogatóközpont épületében ajándékbolt is működik, és rendezvényterem is bérelhető. A színvonalasan berendezett kiállítás és a film megtekintése után érdemes elsétálni az épületből a monostorhoz, amelynek területén jelenleg is folyik a régészeti feltárás. Nem mindennapi látványban lehet részünk a dombtetőn: feltárás közben láthatjuk az egykori temetőt, benne kedves tárgyakkal, lókoponyával. A 700 méteres sétautat magyar szentek szobrai szegélyezik.

Időutazás a középkortól a posztmodern korba

Az eddig leírtak alapján nyilvánvaló, hogy Bugacon egy fél vagy egész napot bármikor könnyedén el lehet tölteni, és akkor a védett ősborókás gyalogos felfedezéséről vagy a vasúti hajtányozásról még nem is beszéltünk. Ha valaki ugyanakkor egy egész hétvégét is szívesen eltöltene a környéken, akkor mindenképpen kombinálja a bugaci kiruccanást egy kecskeméti városnézéssel.

A szecessziós stílusú városháza földszintjén található a tavaly átadott interaktív látogatóközpont

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

A hírös várossal való ismerkedést érdemes a gyönyörűen felújított szecessziós stílusú városháza tavaly kialakított látogatóközpontjában kezdeni. A kiállítás, amelynek kurátora, Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram igazgatója, Kecskemét múltját és jelenét mutatja be a középkortól napjainkig. A tárlat kilenc teremben a legmodernebb technológiát felvonultatva avat be az első ízben egy 1353-as oklevélben említett város történetébe. Itt egyebek között megtudjuk, az egykori királyi birtok az Alföld településeinek többségétől eltérően nemcsak, hogy túlélte a török megszállást, hanem még gyarapodott is alatta. Ennek oka, hogy a török időkben szultáni birtokká lett, így az uralkodó védelme alatt állt, török katonaság nem is állomásozott a városban.

Megszólal Mikszáth beszélő köntöse

A hódoltság korához kötődő, Mikszáth Kálmán által is megörökített közismert történet, a Beszélő köntös a tárlaton nemcsak látható, hanem meg is hallgatható.

A beszélő köntös valóban megszólal - legalábbis a kiállításon

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com

Az elbeszélés szerint a város lakói egy alkalommal rengeteg ajándékot küldtek a szultánnak, aki cserébe csupán egy cifrán hímzett kaftánnal (köntössel) honorálta a kecskemétiek nagyvonalúságát. A helyiek először nem tartották sokra az ajándékot, mígnem egy haramiacsapat meg nem jelent a város kapuinál. Amikor aztán a martalócok vezetője meglátta a város bíráját a díszes kaftánban, rögtön megcsókolta a ruhadarab szegélyét, mert tudta, hogy a ritka ruhadarab a szultán védelmét jelenti a település számára.

Tőzsérek nyomában

Más érdekes történetek is kiderülnek Kecskemétről még a kiállítás során. Megtudjuk például, hogy a város lakóinak jelentős része évszázadokon keresztül marhakereskedelemmel foglalkozott - ők voltak a tőzsérek -, és olyan magas színvonalon űzték a mesterségüket, hogy a távoli nürnbergi és milánói vásárokba is elhajtották az állataikat.

Gazdagság ide vagy oda, az is tény, hogy Kecskeméten későn indult be a polgárosodás, még százötven évvel ezelőtt is fejkendős nénik árulták a terményeiket fatalicskáról a főtéren.

A megerősödő helyi zsidóságnak sokat köszönhetett a város, a helyi közösség erejét jelzi az 1864 és 1868 között emelt zsinagóga, amely a legnagyobb magyarországi zsidó imaházak közé tartozik. A zsidóság tömeges deportálása után a hitközség már nem tudta fenntartani a zsinagógát, így azt a város megvásárolta, ma konferencia- és rendezvényközpontként működik. A tárlat foglalkozik Kecskemét jelenével, így a Mercedes-gyár megtelepedésével is, az egyik teremben egy A-osztályú Mercibe is beülhetünk.

Az első Kecskeméten gyártott Mercedesbe is beülhetünk a látogatóközpontban

Fotó: Banczik Róbert / Magyar Kastélyprogram Kft. / Kecskemét Város Önkormányzata

A középkortól a szecesszióig

A kiállítás megtekintése után érdemes felmenni a városháza dísztermébe, amelynek falait Székely Bertalan hatalmas, történelmi témájú festményei díszítik, festett üvegablakai pedig páratlan látványt nyújtanak. A városházáról kiindulva érdemes egy sétát tenni a megszépült kecskeméti belvárosban, ahol a legtöbb látnivaló – például a román kori és gótikus jegyeket egyaránt mutató ferences templom, amelyen egykor békésen megosztoztak a katolikusok és a kálvinisták vagy az egykori zsinagóga – rövid sétával elérhető. Ha valaki a túra után meginna egy kávét vagy enne egy szelet süteményt, annak a városháza sarkán kialakított Lechner Kávéházat javasoljuk.

A kecskeméti zsinagóga ma rendezvényközpontként működik

Fotó: Szántó Zoltán / Turizmus.com