Koronaékszerei lehetnek kulturális kínálatunknak a történelmi kertek

A Magyar Kertörökség Alapítvány tavaszi rendezvényeinek sorában immár 3. alkalommal nyílt mód nemzetközi eszmecsere során, előadások és műhelybeszélgetések keretében megvitatni a kerttörténet aktuális kérdéseit, jelentőségét. A nagy érdeklődéssel kísért esemény első délelőttjén Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára és Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket.

„Fontos célunk, hogy a több évszázados örökséggel rendelkező magyar kertörökséget újra beemeljük a nemzetközi vérkeringésbe" - emelte ki üdvözlő szavaiban Herczeg Ágnes. Mint mondta, óriási szükség van a zöldfelületekről való komplex gondolkodás és átfogó szemlélet létrehozására, hiszen azok turisztikai vonzerőként is egyre inkább kiemelkedőek, a téma világviszonylatban is egyre inkább előtérbe kerül. A közelmúltban hazánkban is elindult a közös gondolkodás és munka, a magyar tájépítész szakma óriási lehetőség előtt áll, fontos partnerségi kapcsolatok segítik a célok megvalósítását.

Így lehet turisztikai termék a kertekből

„A hazai vendégforgalom és a turisztikai bevételek 2024 első negyedévében mért növekedése megágyaz a kulturális turizmus bővülésének" - kezdte köszönőjét az eseményen Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Az épített és természetes örökség által jelentett vonzerő fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a kulturális turizmus világszinten az ágazat dinamikusan fejlődő szegmense, a hazánkba érkező külföldi vendégek motivációjában is előkelő helyen szerepel.

Könnyid László

Fotó: Tóth-Máthé Barnabás, MKA

„Az adatok alapján úgy látjuk, hogy a hazai kertturizmus alkalmas a tartózkodási idő meghosszabbítására, a turisták visszatérésre csábítására, a kevéssé ismert helyszínek is helyzetbe hozhatók általa" – mondta a vezérigazgató. Multiplikátor hatása szintén kiemelkedő és a fenntartható célok megvalósításához is hozzájárul. Az MTÜ több mint két éve működik együtt a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal, a közös munkában töretlen lendülettel mennek tovább – zárta szavait.

A közös munka szakmai tapasztalatait H. Horváth Orsolya, az MTÜ főtanácsadója osztotta meg a hallgatósággal. Kiemelte, hogy a szabadidős látogatók 93%-a utazása során spontán jelleggel tér be parkokba és kertekbe. Emellett vannak elhivatott kertlátogatók is, nekik ez az első számú utazási motivációjuk. Az MTÜ feladata, hogy megismerje a hazánkba érkező valamennyi turista motivációját és ennek mentén azonosítsa be és szólítsa meg mindazokat, akiknek hazánk turisztikai kínálata érdekes lehet - mondta. Az adatokból kiderül, hogy a potenciális célcsoport a kulturális turizmus köréből azonosítható, akik döntően középkorúak, átlagosan többet költenek a szabadidős turistáknál, tartózkodási idejük is másfélszer hosszabb hozzájuk képest. Az igényes élménygyűjtők és hobbikertészek számára az elsődleges motiváció a kertlátogatás, a természeti élményt keresőknél pedig a másodlagos, harmadlagos pedig azoknál, akik számára a parkok elsősorban dekorációt jelentenek, és a programok vagy a társaság viszi őket a helyszínekre.

H. Horváth Orsolya

Fotó: turizmus.com

A célcsoportok meghatározás után lehet tovább lépni a termékhálózatokra, az ezt bemutató térképen borutak, borrégiók, nemzeti parkok, kerék- és túrautak szerepelnek – tudtuk meg, majd megnézhettük azt is, a Sopron-Fertő térség felfedezésére csábító filmben hogyan emelte be az ügynökség kertörökségi üzenetét.

Feladatunk, hogy az ország 11 turisztikai térségében megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, melynek révén a kertek a turisztikai termék részévé tudnak válni – zárta szavait.

„A fejlesztések megvalósulása után jelenleg a helyszínek turisztikai hasznosítására és a bevételorientált tevékenységre fókuszálunk" – emelte ki előadásában Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit (NÖF) Kft. ügyvezetője. Fontos volt számukra, hogy a kerteket és parkokat önálló turisztikai attrakcióként vezessék be, működésükbe bevonják a helyi közösséget.

Oláh Zsanett

Fotó: Tóth-Máthé Barnabás, MKA

Szintén fontos cél a nemzetközi műemlékhálózatba való aktív bekapcsolódás, hogy a csodálatos helyszínek a nemzetközi turisztikai térképre is felkerüljenek, valamint az is, hogy egyfajta tudásközponttá is váljanak.

A szakember bemutatta a közönségnek a NÖF, valamint az Eszterháza Kulturális-, Kutató és Fesztiválközpont tevékenységét. Emlékeztetett rá, hogy a tavalyi évben 11 helyszínen 13 projektet adtak át, a geszti Tisza-Kastély átadására pedig idén júniusban kerül sor. Beszélt a hasznosítási modelljükről és törekvéseikről. Fontos céljuk volt például, hogy a parkokat a műemléki épületektől függetlenül is látogathatóvá tegyék, új funkciók kialakításával növeljék a látogatószámot és csökkentsék a szezonalitást. Bemutatta megvalósult és tervezett kertfejlesztéseiket, kiemelte legnépszerűbb programjaikat. A számok igazolják, hogy jó úton járnak.

Andrássy-kastély, Tiszadob

Fotó: NÖF

„A tavalyi év hasonló időszakában mért 160 ezer látogatóhoz képest 2024 első negyedévében 200 ezer látogatót fogadtak létesítményeink. Kiemelkedő volt a vendégszám a keszthelyi Festetics-kastélyban" – közölte.

Új trendek, új feladatok

Stefano Dominioni, a Kulturális Útvonalak Európai Intézete PhD. igazgatója a tájturizmus legújabb tendenciái, az Európa Tanács Kulturális Útvonalainak bevált gyakorlatai címmel megtartott előadásában a táj és a kulturális turizmus szoros összefüggését hangsúlyozta. Mint mondta, a tájturizmussal kapcsolatos trendekben a modern igények is megmutatkoznak. A tájturizmus európai örökségünk fontos örökségét képezi, a pandémia óta pedig a környezet a turizmus még fontosabb forrásává vált. Kiemelte a területtel kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat, bemutatta a statisztikák által mutatott trendeket, melyek szerint a vidéki turizmus fellendülése egyértelmű, a fenntarthatóságra vonatkozó igény is egyre erősebb. Elmondta: az Európában vezető 47 kulturális útvonal 60 országot érint, 90%-ban rurális területen fut, ezáltal kevéssé ismert úicélokhoz is elvezet és számos egyéb kedvező hatása is van. Az Európai Kulturális Útvonalak egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.