A munkálatok befejezését követően fesztiváloknak és más programoknak adna otthont a romániai Arad megyében található vár.

Égi mannaként hullott Romániában a polgármesteri hivatalok ölébe a pályázati kiírás, miszerint maximum ötmillió euró vissza nem térítendő forrást lehet igényelni a hozzájuk tartozó várak, kastélyok restaurálására.

Arad megyében az első sikeres projektet Borosjenő tette le az uniós pénzalapok pályáztatását, kifizetését lebonyolító Nyugati Fejlesztési Régió (ADR) temesvári közponjánál. Călin Abrudan polgármester június 5-én írta alá a szerződést, így most már zöld utat kaptak a kivitelezési pályáztatásra. „Számunkra ez történelmi nap, hisz annyit küzdöttünk az elmúlt években a vár megújításáért” – nyilatkozta a polgármester az aláírást követően.

A következő nehéz feladat a kivitelező megtalálása lesz

Fotó: cniptarad.ro

A tervek szerint első körben a tetőszerkezetet cserélik ki, kívül-belül restaurálják a falakat, megerősítik a struktúrát, kicserélik az elektromos hálózatot, ajtókat, ablakokat és díszkivilágítást kap a történelmi műemlék. Tény, ha nincs ez az uniós pályázati kiírás, akkor a borosjenői vár, a többi Arad megyei, erdélyi várral, várkastéllyal együtt tovább pusztul, hisz a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben egyetlen kormány sem támogatta ezek felújítását.

Az ötmillió euró nyilván édeskevés a vár teljes restaurálásához, turisztikai hasznosításához, ám biztosra vehető, hogy a munkálatok befejezését követően a polgármesteri hivatal számos programot, fesztivált fog finanszírozni.

A borosjenői vár első írásos említése – castri Jeneu – 1295-ből maradt fenn. Az akkori királyi várat az elkövetkező évszázadokban többek között a Losonczi család, János Zsigmond, Borbély György karánsebesi bán birtokolta, a jelenlegi várat 1645-1652 között a Rákócziak építették. És még egy fontos történelmi esemény fűződik hozzá: az 1848-49-es szabadságharc végén, 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly vértanú tábornok itt adta meg magát az orosz Rüdiger tábornoknak.

A borosjenői vár belső udvara napjainkban

Fotó: arad24.net

A II. világháborút követően kisegítő iskola működött a várban fogyatékkal élő gyerekek számára, utoljára a '70-es évek elején újították fel. Óriási szerencséje a helyi polgármesteri hivatalnak, hogy a műemlék 1998-ban a tulajdonába került, ellenkező esetben nem pályázhattak volna. Ezt meglovagolva, annak idején Gyulával közösen próbáltak uniós pénzt szerezni a restaurálásra, de 2010-ben kérelmüket visszautasították.

Most a fő kérdés, hogy a romániai építőipart sújtó munkaerőhiány közepette sikerül-e a borosjenőieknek a közbeszerzés során találni céget, amelyik megpályázza a kivitelezést. De az is fontos, hogy hozzáértő csapat vágjon bele az igényes munkálatokba. Mindez nem vészharang, mert az ellenzéki vezetésű Arad Megyei Tanács, amelyik politikai csatározásokat követően megkapta a solymosi és világosi várat, 2016 óta hiába keres céget legalább a műszaki, kivitelezési tervek elkészítésére, az állagfelmérésre, hogy aztán pályázhassanak a felújításra.

 

KAPCSOLÓDÓ

A belföldi keresletnek köszönhetően bővült a román turizmus

Az idei első négy hónapban 9,1 százalékkal, 6,253 millióra nőtt a vendégéjszakák száma Romániában a tavalyi év azonos időszakához képest.

 

 

KAPCSOLÓDÓ

A magyarok a harmadikok Romániában

A legtöbben a Moldvai Köztársaságból, Bulgáriából és Magyarországról érkeztek 2019 első negyedévében Romániába, ám a főkapunak számító otopeni reptér a szolgáltatási szégyenlista éllovasa.