Éledező kastélyértékesítési piac Romániában

Szerző: Irházi János

Forrás: turizmus.com

 2019. május 02. 11:27

A restitúciós huzavona, a pereskedések a rendszerváltást követően bő két évtizedig fékezték a történelmi kastélyok felújítását, turisztikai hasznosítását Romániában. A helyzet most sem rózsás, de a piac mozgásba lendült.

„A történelmi műemlék kastélyok szállodává, wellnessközponttá való alakításának trendje viszonylag új keletű Romániában, mert hiányzott a céltudatos érdeklődés úgy a befektetők, mind a kastélytulajdonosok részéről” – mondta a turizmus.com-nak Monica Barbu, az Artmark Historical Estate (AHE) aukciós ház igazgatótanácsának elnöke.

Tapasztalata szerint a kastélyok, kúriák iránti eddigi érdeklődés inkább empirikus volt minimális dokumentációval alátámasztva, a megvásárlást pedig elsősorban érzelmi okok vezérelték. A vevők általában olyan városi vagy vidéki kastélyt vettek meg, amelyhez emlékek, családi szálak kötötték őket, s ezzel akarták újrafonni kapcsolatukat a múlttal, ráadásul hosszú évtizedekig hiányzott a dokumentált kínálat, amelyből az illető alapos elemzés után választhatott volna magának ingatlant. Az elsősorban Erdélyre, a Bánságra és a Partiumra – de Románia többi történelmi régiójára is – koncentrálódó kastély- és kúriaértékesítési piac az elmúlt években határozottan megélénkült.

Ennek fő okait Monica Barbu a városi, vidéki és kulturális turizmus fellendülésében, valamint a nagyvárosok megcsappant telek- és ingatlankínálatában látja. Statisztikájuk alapján Erdélyben és a Partiumban 2910, a Bánságban 510, Moldvában 1117, Havasalföldön Bukaresttel együtt 1894, Olténiában 1042 műemlék típusú ingatlan található.

Öt évvel ezelőtt indul be a műemlékingatlanok piaca

„Azt se felejtsük el, hogy három évtizede a műemlék kastélyok, ingatlanok még a kommunista állam tulajdonában voltak miután elkobozták a jogos tulajdonosoktól, majd 2001-ben restitúciós perek sora kezdődött, amelyek akár tíz évig is elhúzódtak. Tehát a műemlékingatlanok piacáról csak öt éve beszélhetünk, amikor az AHE is megalakult azzal a céllal, hogy feltérképezze a kínálatot, pontos információkat szolgáltasson az érdeklődő vásárlóknak” – egészítette ki Constantin Prisecaru, az AHE résztulajdonos igazgatója.

A teljes képhez pedig hozzátartozik, hogy a rendszerváltás óta egyetlen román kormány sem támogatta – például magyarországi mintára – a kastélyok, kúriák felújítását, még állagmegőrzés szintjéig sem. S mivel a legértékesebb kastélyok, műemlék ingatlanok zöme a Kárpátokon belül található, finoman szólva az érdektelenség, bürokratikus akadályoztatás történelmi gyökerű.

Vevőre, felújításra vár az Oteteleşanu birtok is (Grădinari, Giurgiu megye)

Fotó: artmarkhistoricalestate.ro

Bürokratikus akadályok

A kialakult helyzetet tökéletesen jellemzi, hogy a felújításokat, szállodává, wellnessközponttá való átalakításokat hivatali úton fékezik. Műemlék épületekről lévén szó, az építkezési engedélyt a művelődési tárca kell kiadja, ám erre az AHE tapasztalata szerint akár két évet is várnia kell pénzzel a zsebében a befektetőnek, és a bürokrácia sebessége függ a restaurálási projekt megalapozottságától is. Az érintettek pedig dühösek, mert ha az állam semmilyen módon nem támogatja a műemléképületek restaurálását, legalább ne akadályozná.

A turizmus.com információi szerint viszont a kérelem benyújtását követően elengedhetetlen a sokszori kopogtatás a minisztérium alkalmazottainál. Irina Onescu, Marospetres (Petriş, Arad megye) polgármestere lapunknak megjegyezte, hogy a község szélén található Szálbek-kastély – amelyet az AHE a 350 ezer eurós kikiáltási ár duplájáért értékesített – új tulajdonosai már harmadik éve várnak az engedélyre, hogy megkezdhessék a wellness kastélyszálló építését.

Engedélyekre várnak a marospetresi kastély új tulajdonosai

Fotó: turizmus.com / Irházi János

Erdély első kastélyszállodája

Nem véletlen tehát, hogy Erdély első kastélyszállója csak 2011-ben nyithatta meg kapuját. A Marosvásárhelytől 22 kilométerre található Marosugrán (Ogra) Fóris Csaba marosvásárhelyi vállalkozó vásárolta meg a XVII. században épült Haller-kastélyt, és alakította át kastélyszállóvá, négy évvel később pedig Aqua Symphony nevű wellnessközponttal bővítette a szolgáltatásokat.

A felújított Haller-kastély Marosugrán immár kastélyhotelként működik

Fotó: wikipedia

„Jönnek a külföldiek Erdélybe, költenék a pénzt, nem elég romokat mutogatni nekik” – nyilatkozta korábban a maszol.ro-nak Kőrösi Zsolt, a kastélyszálló ügyvezető igazgatója, hozzátéve, ha lenne pénz rá, a kerelőszentpáli vagy a radnóti kastélyt is felújítanák, múzeumot rendezhetnének be bennük, nyaranta pedig zenei fesztivált szervezhetnének.

„Előbbi egyébként szintén Haller-rezidencia volt, impozánsabb, mint az ugrai, jelenleg azonban omladozik, tető rég nincs rajta, a falak egy része is ledőlt. Ha nem akad egy tőkeerős vállalkozó, aki fantáziát lát benne, néhány éve múlva csak egy nagy halom tégla marad belőle, mementónak” – magyarázta.

Károly herceg Boncidán

Pozitív példa a boncidai Bánffy-kastély, ahol legalább már megkezdődött a felújítás, bár eltarthat még vagy 15 évig. A legszebb erdélyi barokk műemléknek számító épületegyüttest a Transsylvania Trust 49 évre vette haszonbérbe, amelyben luxusszállodát szeretnének építeni, a projektet ugyancsak támogatja anyagilag Károly hercegnek a Charles of Wales Charitable Trust nevű alapítványa is. Vagy az olasztelki (Tălişoara) Daniel-kastély, amelyben most szálló üzemel.

A Bánffy-kastély Boncidán

Fotó: maszol.hu

Az AHE szerint az üzleti célú befektetők nagyjából fele-fele arányban romániaiak és külföldiek. Ők a közép- és nagyméretű ingatlanokat keresik, hogy azokban szállodát, lakásokat vagy irodákat alakítsanak ki. Viszont a magáncélú kastély- és kúria-vásárlók zöme romániai, vagy külföldön élő román állampolgár, igaz, ők a kisebb méretű ingatlanokat vadásszák.

Olasztelken már kastélyhotel működik a műemléképületben

Fotó: kastelyerdelyben.ro

Kapcsolódó cikkek