A térség polgármestereit megszólító esemény célja az volt, hogy közös platformot teremtsen a településvezetők, döntéshozók és szakmai szereplők számára, elősegítve az együttműködésen alapuló, fenntartható fejlődési irányok kijelölését. A fórumon elhangzott előadások egyaránt érintették a térség gazdasági, turisztikai és társadalmi kihívásait, valamint a jövőbeni fejlesztések lehetőségeit.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta, hogy a Balaton térsége egyszerre ökológiai rendszer, gazdasági erőforrás és lakóhely, ezért fejlesztése csak összehangolt és mértéktartó módon képzelhető el. 

Az elmúlt évek beruházásai – különösen a Kisfaludy Program keretében – jelentősen erősítették a turizmust, ugyanakkor komoly kihívások maradtak, elsősorban a népesség elöregedése, a munkaerőhiány és az elvándorlás területén.

A kormány célzott intézkedésekkel – például lakhatási és gazdaságélénkítő programokkal – reagál ezekre, miközben kiemelt figyelmet fordít a Balaton vízminőségének megőrzésére és a fenntartható működés biztosítására. A jövő fejlesztéseinek középpontjában az integrált közlekedési rendszer és a térség egységes kezelése áll, amelyben az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontok egyaránt érvényesülnek.

„A Balatont új szemlélettel, egységben kell kezelnünk, hogy hosszú távon is élhető és versenyképes térség maradjon.”

A Balatoni Szövetség elnöke, Pali Róbert előadásában hangsúlyozta: a Balaton térségének fejlődése elsősorban a helyi közösségek felelősségén és együttműködésén múlik. A 120 éves múltra visszatekintő szervezet ma már mintegy 90 települést fog össze, és továbbra is kulcsszerepet játszik a térségi érdekek képviseletében, a fejlesztések összehangolásában és a közös gondolkodás erősítésében.

Az elnök kiemelte, hogy a Balaton jövője szempontjából elengedhetetlen a tudásmegosztás, a szakmai együttműködés és a lakosság aktív bevonása. A szövetség számos területen végez munkát, többek között a környezetvédelemben (például szúnyoggyérítés és vízminőség-védelem), a turizmus fejlesztésében, valamint a minőségi építészet és a balatoni borászat támogatásában.

Pali Róbert szerint a térség sikere azon múlik, hogy a települések és szereplők képesek-e közösen cselekedni, és kihasználni a rendelkezésre álló szakmai és fejlesztési lehetőségeket.

„Ha mi nem tesszük meg a szükséges lépéseket és nem dolgozunk érte, senki nem fogja helyettünk megtenni.”

A Balaton mint összekapcsolt élménytér

Princzinger Péter, a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője prezentációjában a Nyugat-Balaton jövőjét egy erős, egységes balatoni turisztikai márka kialakításában jelölte meg, amely hosszú távon növeli a térség versenyképességét és láthatóságát. A Balaton értelmezése túlmutat a földrajzi határokon: egy összekapcsolt élménytérként működik, ahol a szereplők hálózatba szerveződve teremtenek komplex turisztikai kínálatot.

A térségben jelentős, eddig kiaknázatlan potenciál rejlik, különösen az együttműködés, a hálózatosodás és a digitalizáció terén. 

A Nyugat-Balaton önálló élménytérként olyan erősségekre építhet, mint az aktív- és ökoturizmus, a gyógyturizmus, valamint a bor- és gasztronómiai kínálat, miközben a „part nélküliség” új lehetőségeket kínál a pozicionálásban.

A stratégia alapja a közös gondolkodás, a tudatos kommunikáció és a digitális fejlesztések, amelyek révén egy modern, versenyképes turisztikai ökoszisztéma jöhet létre. „A turizmus ma már nem élménylánc, hanem élménytér – és aki kimarad, lemarad.”

A Nyugat-Balaton térség turisztikai együttműködésének erősítésén dolgozik a Horváth Teréz által vezetett VisitBalaton365 desztináció-menedzsment iroda, amely az elmúlt időszakban adatvezérelt fejlesztésekkel, szakmai programokkal és összehangolt kommunikációval segítette az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók közös munkáját. Az iroda kiépítette a térségi szolgáltatói adatbázist, szakmai webfelületet és programajánló rendszert működtet, képzéseket és workshopokat szervez, valamint pályázati projektek előkészítésében és megvalósításában is részt vesz. A szervezet célja, hogy erős információáramlással, kutatásokkal, marketingkampányokkal és partnerségi programokkal támogassa a településeket, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a Nyugat-Balaton térsége hosszú távon fenntartható, jól szervezett és versenyképes turisztikai desztinációként jelenjen meg. A 2026-os év kiemelt feladata a közösségépítés és az önkormányzatokkal való együttműködés további erősítése, annak érdekében, hogy a térség szereplői közösen tudjanak értéket teremteni és fejlődni.

„A VisitBalaton365 desztináció-menedzsment irodával azon dolgozunk, hogy adatvezérelt fejlesztésekkel, képzésekkel, pályázatokkal és összehangolt kommunikációval a Nyugat-Balaton térsége együtt, közösségként váljon erős és fenntartható turisztikai desztinációvá.”

Balatoni turisztikai kártyarendszer és a régió kapuja

Dámossy Dániel, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szakmai vezetője ismertette az innovatív balatoni turisztikai kártyarendszer fejlesztésének előrehaladását. A projekt célja egy digitális, kedvezményeket kínáló rendszer létrehozása, amely erősíti a turizmus digitalizációját, támogatja a helyi szolgáltatókat és növeli a térség versenyképességét.

A fejlesztés a Balatonon indul pilotként, és nemcsak kedvezményeket biztosít majd, hanem ösztönzi a visszatérő vendégeket, csökkenti a szezonalitást, valamint adatvezérelt módon segíti a turisztikai döntéshozatalt.

„Egy olyan egyszerűen használható, értéket adó rendszert építünk, amely a turisták és a szolgáltatók számára is kézzelfogható előnyöket teremt.”

A Hévíz–Balaton Airport jelentős infrastrukturális fejlesztéseken esett át, így ma már technikailag alkalmas nemzetközi utas- és cargo-forgalom fogadására. A repülőtér múltja bizonyítja a benne rejlő potenciált, ugyanakkor az új járatok indításának kulcsa a piaci kereslet és a térségi összefogás. A cél, hogy a repülőtér ismét a régió turizmusának meghatározó kapujává váljon.

„Infrastrukturálisan készen állunk – most az a feladat, hogy utasokat és járatokat hozzunk a repülőtérre” – mondta Benkő Attila, a Hévíz–Balaton Airport ügyvezetője.

A fórum egyértelmű üzenete, hogy a Nyugat-Balaton térségének sikeres jövője az együttműködésen, a közös gondolkodáson és a tudatos, fenntartható fejlesztéseken múlik. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a térség előtt álló kihívások – legyen szó demográfiai folyamatokról, gazdasági alkalmazkodásról vagy turisztikai versenyről – csak összehangolt fellépéssel kezelhetők hatékonyan. A VisitBalaton365 Nkft. által szervezett esemény nemcsak szakmai párbeszédre adott lehetőséget, hanem megerősítette azt a közös szándékot is, hogy a Nyugat-Balaton egységes, erős és fenntartható desztinációként fejlődjön tovább, amely hosszú távon is vonzó marad mind az itt élők, mind az ide látogatók számára.

(Nyitókép: VisitBalaton365)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!