A tartós nyári hőség egyre kézzelfoghatóbb gazdasági és turisztikai következményekkel járt Bécsben is. A hőhullámok növelik a szállodák és vendéglátóhelyek energia- és beruházási költségeit, miközben a 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet már a klasszikus városnézés vonzerejét is csökkentheti. A klímaváltozás így egyre kevésbé pusztán környezeti kihívás: üzleti, versenyképességi és desztinációstratégiai kérdéssé válik.
Thomas Peschta, a Bécsi Gazdasági Kamara vendéglátóipari szakmai csoportjának elnöke szerint a nagy meleg későbbre tolta a vendéglátóhelyek forgalmát, miközben összességében a fogyasztást is visszafoghatja. A tapasztalatok szerint a teraszok forgalmának ma már nemcsak a hideg és a rossz idő, hanem a túlzott hőség is árthat. A klimatizálás eközben mind fontosabbá válik a vendégek komfortérzetének biztosításában – írja a GD Consulting blogja az APA hírügynökség körképe alapján.
A légkondicionálás már nem kényelmi extra
A szállodaipar számára még közvetlenebb a kihívás. Felix Neutatz, a bécsi szállodaipar szakmai csoportjának elnöke arra figyelmeztet, hogy a nem klimatizált szobák egy forró nyáron gyakorlatilag eladhatatlanná válhatnak. Ráadásul
számos meglévő rendszer már nem képes megfelelően kezelni a szélsőséges hőterhelést. A szükséges korszerűsítések több százezer eurós, nagyobb szállodák esetében akár egymillió eurót meghaladó beruházást is jelenthetnek.
A légkondicionálás többé nem egyszerű kényelmi extra, hanem a szállodai versenyképesség egyik feltétele.
30 fok felett a városnézés sem vonzó
A hőség ugyanakkor nemcsak a turisztikai szolgáltatások működését, hanem az utazási döntéseket is alakíthatja. Gregor Kadanka, a bécsi utazási irodák szakmai csoportjának elnöke szerint 30 fok felett a klasszikus városnézés egyre kevésbé vonzó. Emiatt az utazók egy része tavaszra vagy őszre helyezheti át bécsi látogatását, mások pedig a nyári hónapokban hűvösebb északi városokat – például Stockholmot, Koppenhágát vagy Helsinkit – részesíthetik előnyben – írja a GD Consulting blogja.
A szezon meghosszabbítása és átrendeződése ugyanakkor nem jelent korlátlan megoldást. Az őszi kongresszusi időszakban Bécs szálláskapacitásai már jelenleg is erősen kihasználtak.
A klímaváltozás Európa városturisztikai térképét is átrajzolhatja, aminek az északi desztinációk lehetnek az egyik nyertesei. A hőség azonban nem feltétlenül jelenti a turisztikai kereslet eltűnését – sokkal inkább annak átalakulását.
Gerti Schmied, a Bécsi Gazdasági Kamara szabadidős vállalkozásokat képviselő szakmai csoportjának elnöke szerint a klimatizált múzeumok, strandok és föld alatti látnivalók iránt például növekedhet az érdeklődés. Az idegenvezetők és turisztikai attrakciók pedig egyre inkább a hűvösebb reggeli és esti órákhoz igazíthatják programjaikat, illetve nyitvatartásukat.
Új turisztikai stratégiára lehet szüksége Bécsnek
A hőség tehát nem feltétlenül megszünteti a turisztikai keresletet, hanem térben és időben újrarendezi azt. Dominic Schmid, a Bécsi Gazdasági Kamara turizmus és szabadidő-gazdaság ágazatának elnöke ezért átfogó bécsi turisztikai stratégiát sürget. Ennek része lehet a szükséges beruházások támogatása, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, valamint a klímaberendezések és napelemes rendszerek fejlesztésének ösztönzése. Emellett Bécs event- és rendezvényvárosi pozíciójának további erősítését is fontosnak tartja.
A hőséghez való alkalmazkodás önmagában már nem elegendő: Bécsnek egyszerre kell reziliensebbé, fenntarthatóbbá és vonzóbbá válnia. A bécsi példa jól mutatja, hogy a klímaadaptáció már nem a turizmus távoli jövőjének kérdése.
A szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás a desztinációk és turisztikai vállalkozások jelenlegi versenyképességének egyik meghatározó tényezőjévé vált.
A kérdés egyre kevésbé az, hogy érinti-e a klímaváltozás a városi turizmust, sokkal inkább az, hogy mely desztinációk képesek időben felismerni a változásokat, és azokra stratégiai válaszokat adni – olvasható a blogon.
KAPCSOLÓDÓ
Forróbb nyarak, hűvösebb úti célok: a hőség átrajzolhatja Európa turisztikai térképét
A hőhullámok, az erdőtüzek és az aszály egyre nagyobb nyomást helyeznek a mediterrán úti célokra.
