A bértranszparencia nem csak HR-kérdés, hanem szervezetfejlesztési téma is – hangsúlyozta „Transzparencia vagy feszültség – Mit hoz az EU bérirányelve?” című előadásában a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén Batta Mária, a Budapest Gyógyfürdői-és Hévizei Zrt. HR-igazgatója.
„A bértranszparencia stratégiai kérdés, ugyanis bizonyos elemek alkalmazása 2026. június 7-től minden vállalatra kötelező lesz. Akik jól élnek vele, gazdasági versenyelőnyhöz jutnak, akik viszont nem készülnek fel, hátrányt szenvednek. Az irányelv erősítheti és erodálhatja is a szervezeti struktúrát, illetve számos problémát vethet fel, aminek az értelmezésére fel kell készülni” – érvelt a téma fontossága mellett az előadó.
Az irányelv célja a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése, az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének erősítése. Az unióban ugyanis átlagosan 11 százalék, Magyarországon pedig 14,4 százalék a férfiak és a nők órabérének különbsége. A bérszakadék okai a nők felülreprezentáltsága az alacsonyabb bérű ágazatokban, alulreprezentáltságuk a vezetői pozíciókban, továbbá a gyermekvállalásból, a karriermegszakításból és a részmunkaidős foglalkoztatásból fakadó hátrányok – sorolta.
Az irányelv a munkáltatók számára objektív és átlátható bérezési politikát, valamint jelentéstételi kötelezettséget ír elő, a munkavállalóknak pedig jogokat ad a bérezési információk megismerésében és az egyenlő bánásmód érvényesítésében.
„A legfontosabb munkáltatói kötelezettségek az objektív bérezési policy (nemhez nem kötött bérezési és előléptetési kritériumokat kell meghatározni), a munkavállalói tájékoztatás, valamint az érdekképviselet bevonása” – emelte ki.
Munkáltatói kötelezettségek június 7-től
A bértranszparencia-szabályok 2026-tól fokozatosan új kötelezettségeket hoznak a munkáltatók számára. A feladatok mértéke vállalatméret szerint eltérő lesz – hangsúlyozta Batta Mária, majd részletesen ismertette az elvárásokat az alábbiak szerint.
100 fő alatti kkv-k:
- felvétel előtti bérsáv-tájékoztatás biztosítása,
- a pályázók fizetési előéletére vonatkozó kérdések tilalma,
- objektív és nemsemleges bér- és előmeneteli kritériumok dokumentálása,
- munkavállalói információkérések kezelése,
- a bértitokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata,
- a megtorlás tilalmának biztosítása
100–149 fő közötti munkáltatók:
A fenti általános kötelezettségeken túl fontos feladat
- a béradatok rendszerezése,
- munkakör-kategóriák kialakítása,
- a későbbi jelentési rendszer előkészítése
150–249 fő közötti munkáltatók:
Az általános transzparencia-kötelezettségek mellett szükséges
- adatmodellek kialakítása,
- munkakör-kategóriák és bérsávok meghatározása,
- a 2027-es jelentésekhez szükséges 2026-os adatok előkészítése
250 fő feletti munkáltatók:
A legnagyobb cégeknél teljes riporting-felkészülésre lesz szükség, amely magában foglalja
- az adattisztítást,
- a módszertan kidolgozását,
- munkakör-kategóriák létrehozását,
- vezetői jóváhagyási folyamatokat,
- egyeztetést a munkavállalói képviselőkkel,
- valamint a belső kommunikáció előkészítését
A jelentéstételi kötelezettség szabályai a vállalati létszám alapján lettek meghatározva.
- A 100–149 főt foglalkoztató munkáltatóknak háromévente kell jelentést készíteniük, első alkalommal 2031. június 7-ig.
- A 150–249 fő közötti vállalatok esetében szintén hároméves jelentési ciklus érvényes, azonban számukra az első jelentési határidő már 2027. június 7.
- A 250 fő feletti nagyvállalatok számára a szabályozás ennél szigorúbb: nekik évente kell adatot szolgáltatniuk, első alkalommal szintén 2027. június 7-ig.
„A bérek vagy bérsávok általánossá fognak válni az álláshirdetésekben!” – figyelmeztetett, majd néhány tilalomra is felhívta a figyelmet. Például az állásinterjún és azt megelőzően sem kérdezhető meg a pályázó korábbi jövedelme.
Batta Mária előadásában a szervezeti hatásokról is megosztott néhány gondolatot, hiszen a bértranszparencia üzleti, stratégia, pénzügyi és egyben jogi kérdés is, építheti vagy rombolhatja a vezetők hitelességét és a márkát egyaránt.
Nem lehet megúszni a teljesítményértékelési rendszer bevezetését, a bérezési politika megalkotását és írásban rögzítését sem. Szintén nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a felsővezetők legyenek felkészítve a megfelelő kommunikációra, szerepük és felelősségük ugyanis meghatározó – tette hozzá.
A közgyűlésen Végh Andort választották a Magyar Fürdőszövetség új elnökének.
KAPCSOLÓDÓ
Nagy hullámokat kavaró témák: fürdők üzemeltetése és digitalizációja
A teljes tisztújítás mellett a fürdőágazatot érintő legfontosabb kihívásokat is megvitatták a szakemberek a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén Sárváron.
