A rendezvény tartalmas napirendje számos aktuális szakmai kérdést érintett. A jogszabályi környezettel kapcsolatos módosítási javaslatokat Borosné Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői-és Hévizei Zrt. vezérigazgatója foglalta össze előadásában. 

„Az 509-es és 510-es kormányrendeletek kapcsán három fő problématerületről érdemes beszélni: a töltő-ürítő rendszerben működő medencék kérdéséről, az egyedi kockázatértékelések módszertanáról, valamint a befogadóképesség-számítás szabályairól” – emelte ki az előadó.

A szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentésekkel kapcsolatban javasolják, hogy a kérelmekhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség határidejét hosszabbítsák meg. Emellett fontosnak tartják, hogy a felmentésekről ne egységes, hanem egyedi kockázatelemzés alapján szülessenek döntések, és ezek kidolgozásában a fürdők vállaljanak aktív szerepet.

A befogadóképesség számításának szabályozásánál azt javasolják, hogy a szaunák és gőzkabinok ne a pihenőterülethez, hanem a vízfelülethez kerüljenek beszámításra. Indítványozták továbbá, hogy az egyidejű befogadóképességet ne a vízfelület háromszorosában, hanem négyszeresében határozzák meg (ahogyan a Covid-járvány alatti-utáni időszakban), valamint, hogy az így kiszámolt kapacitás egyedi elbírálás alapján tovább növelhető legyen. Az előadás során a szakember az egyes medencetípusokra vonatkozó szorzójavaslatokat is bemutatta.

Egy másik fontos témára kitérve hangsúlyozta: a közegészségügyi biztonság fenntartása és a gyógyvizek természetes balneológiai karakterének megőrzése nem egymást kizáró, hanem egymással összehangolandó szabályozási cél. 

A gyógyvizek kezelésekor tehát nem elegendő csupán azt vizsgálni, hogy a víz megfelel-e a higiéniai előírásoknak, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a kezelés után megőrzi-e eredeti gyógyhatását és összetételét.

Állítását Borosné Szűts Ildikó a Széchenyi Fürdő egyik töltő-ürítő medencéjében végzett fertőtlenítési pilotprogram eredményeivel támasztotta alá. Hozzátette: a gyógyvizek fertőtlenítési eljárásainak vizsgálata további kutatásokat igényel, amelyeket a BGYH egyetemi kutatók bevonásával végez. Kiemelte azt is, hogy minden gyógyvizet egyedileg, saját tulajdonságai alapján kell vizsgálni, a vízminőség-ellenőrzésnek pedig többlépcsős, rétegzett rendszerben kell működnie.

A vezérigazgató hasznosnak és szükségesnek tartja egy nemzetközi benchmark összeállítását is, hiszen a külföldi gyakorlatok mintaként szolgálhatnak a magyar hatóságok számára. 

Arra kérte a résztvevőket, hogy saját projektjeikkel és tapasztalataikkal egészítsék ki a javaslatcsomagot, mely így az alkalmas lehet arra, hogy a döntéshozók elé kerüljön. 

„A cél, hogy a fürdőszabályozás keretei ne ellehetetlenítsék, hanem támogassák a fürdők működését és fejlődését” – zárta szavait.

Digitális megújulás 

A „Digitális megújulás a hazai fürdőkben” című előadások során a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) két olyan projektjét ismerhették meg a Magyar Fürdőszövetség Sárváron megtartott közgyűlésének résztvevői, amelyekben a Magyar Fürdőszövetség aktív szerepet vállal. 

„A digitális fejlesztés és az ehhez kapcsolódó mentorálás három fő területre fókuszál: a szálláshelyek és turisztikai attrakciók adminisztrációs terheinek csökkentésére, az online értékesítéshez kapcsolódó digitális eszközök fejlesztésére, valamint egy digitális kompetenciabázis kialakítására” – tájékoztatott a Központi Turisztikai Digitalizációs Kompetenciabázis (KTDK) létrehozásáról Marlyin Beatrix projektszakértő. A projekt konzorciumvezetője a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület, konzorciumi partner a Fürdőszövetség mellett a Magyar Ifjúsági Szállások Szövetsége, valamint a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége. 

A turisztikai attrakciók (fürdők, múzeumok, kastélyok) és szálláshely szolgáltatók körében elvégzett igény- és szükségletfelméréseik alapján a szolgáltatók az online jegyértékesítés fejlesztését, a munkatársak digitális képzését és az integrált beléptetőrendszerek kiépítését tartják a legfontosabb feladatnak.

A szakember felsorolta a mentorprogramban való részvétel előnyeit, majd ismertette az eddigi eredményeiket is: elindult a ktdk.hu honlap és a hírlevél, létrehozták a projekt közösségi média felületeit. Jelenleg a konkrét szolgáltatások tervezése zajlik. 

A másik DIMOP-projekt, a Digitális Turisztikai Adatközpont fejlesztéséről Juhász Szabolcs projekt szakmai vezető tájékoztatta a résztvevőket. A projekt értéke 1,2 milliárd forint, a megvalósítás időtartama a 2026-28 közötti időszak.

„Miért szükséges egy turisztikai adatközpont a fürdőszektornak?” – tette fel a kérdést előadásában a szakember. A fürdők ma is szolgáltatnak adatot az NTAK felé, ugyanakkor a napi működést segítő, könnyen értelmezhető adat ma még korlátozottan áll rendelkezésre, a működést ráadásul sok külső tényező befolyásolja. A projekt révén egy országos turisztikai adatközpont és döntéstámogató rendszer jön létre, mely az NTAK mellett más releváns adatforrásokat is képes összekapcsolni.

 „A cél a kevesebb bizonytalanság révén jobb tervezés és hatékonyabb működés biztosítása” – összegezte. 

A projekt elindult, jelenleg a szakmai megalapozás időszaka zajlik. „Ebben a szakaszban még érdemben lehet alakítani a projektet, vagyis megvan a lehetőség arra, hogy a fürdők valós működési igényei beépüljenek a rendszertervezésbe” – kérte a résztvevők segítségét Juhász Szabolcs. 

Zámbori Péter projektszakértő kiemelte: a program célja, hogy a kisebb fürdők számára is gyakorlati segítséget nyújtson, ezért arra kérte a résztvevőket, hogy segítsék hasznos meglátásokkal a mindennapi működést hatékonyan támogató informatikai rendszerek kialakítását. 

Digitalizáció a gyakorlatban

A projekt demo verzióját Boros Botond, a Visit Hungary üzleti intelligencia és digitális megoldások divízióvezetője mutatta be a résztvevőknek.  

A felület több adatforrás alapján készít előrejelzéseket a szolgáltatók számára: becslést ad a várható vendég- és vendégéjszaka-számokra, az árbevételre, valamint az értékesített jegyek mennyiségére és értékére – tudhattuk meg. 

A rendszer három mesterségesintelligencia-modellt használ, amelyek nem csupán historikus adatokat elemeznek, hanem a múltbeli mintázatok alapján a jövőbeli trendeket is képesek előre jelezni. 

Az előrejelzések külön jelennek meg a szálláshelyekre, fürdőkre, turisztikai attrakciókra és a vendéglátásra vonatkozóan, miközben számos külső tényezőt – például az időjárást, a nemzetközi ünnepeket, a közlekedési fennakadásokat, a geopolitikai helyzetet, az iskolaszüneteket, a rendezvényeket vagy az országos kampányokat – is figyelembe vesznek.

Az előadó végül arra biztatta a szolgáltatókat, hogy minél több adatot szolgáltassanak az NTAK-rendszerébe, hiszen a pontos és releváns adatok alapvetően meghatározzák az előrejelzések megbízhatóságát.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!