A Magyar Fürdőszövetség őszi közgyűlésén idén is kiemelt figyelmet kapott a közfürdőket érintő jogszabályi környezet változása. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szakértői részletes előadásban foglalták össze az elmúlt hónapokban módosított előírásokat, különös tekintettel az 510/2023-as kormányrendeletre, a gyógyvíz-minősítési eljárásokra és a fürdők üzemeltetését érintő gyakorlati kérdésekre.
Az NNGYK szakértőinek előadása átfogó képet adott a fürdőszakmát érintő, frissen módosult szabályozási környezetről, egyértelműsítve a legfontosabb könnyítéseket és a betartandó új határidőket.
Az előadás első felében Bufa-Dőrr Zsuzsanna az 510-es rendelet legfontosabb változásait mutatta be. Lényegi változás történt a 2-es típusú, azaz a nem főtevékenységként fürdőszolgáltatást nyújtó létesítmények besorolásában a szálláshelyek tekintetében: a 2a típusba ezentúl a 25 szobánál nagyobb kapacitású szálláshelyek tartoznak, míg a 2b típusba a 25 szobás vagy annál kisebbek.
A jogalkotó jelentős könnyítéseket vezetett be mindkét kategória számára a szálláshelyek esetében. A 2a típusú fürdők esetében enyhültek az építészeti követelmények, amennyiben a fürdési célú létesítményeket kizárólag a szállóvendégek használhatják, és a vendégek a szobáikban rendelkeznek saját fürdőszobával, úgy nem szükséges külön tisztasági zuhanyzót létesíteni. Sőt, megfelelő tájékoztatás esetén, mellyel a vendégeket az előzuhanyzás fontosságára hívják fel, a lábmosó kiépítése sem kötelező a medencetér bejáratánál.
A 2b típusú, jellemzően kisebb kapacitású létesítmények (panziók, apartmanházak) üzemeltetői pedig az önellenőrző vizsgálatok terén lélegezhetnek fel. Számukra az akkreditált laboratóriumi önellenőrző vizsgálatok kötelezettsége önkéntessé vált. Ez alól kivételt képeznek azok a helyek, ahol nevelési és oktatási intézmény működik, vagy gyermektáboroztatást folytatnak.
Kevesebb kötelező mérés, új határidők
Könnyebb lesz a fürdőknek a fürdővíz ellenőrzése. A legfontosabb változás, hogy bizonyos baktériumokat és kémiai anyagokat már nem kell állandóan, terv szerint vizsgálni. Ezeket a jövőben csak akkor kell vizsgáltatni, ha a népegészségügyi hatóság (járási hivatal) külön kéri, mert valamilyen probléma okát keresik. Eltörölték azt a szabályt is, hogy havonta ellenőrizni kell az algásodást gátló és egyéb vizet stabilizáló szereket.
A töltő-ürítő rendszerű medencéknél (gyógymedencék) még ennél is nagyobb a csökkentés: esetükben már az összes telepszám, a pH, a zavarosság és a klorid paramétereket sem kötelező vizsgálni. Szintén enyhültek a tápvíz (pótvíz) vizsgálatára vonatkozó előírások.
Az üzemeltetők számára fontos határidő-hosszabbítások is bekerültek a rendeletbe. Az öltözők, zuhanyzók és lábmosók kiépítésére vonatkozó követelményekre további két év haladékot adott a jogalkotó, míg a vegyszeradagolásra, a kockázatértékelésre és a KTSZ (Közegészségügyi Technológiai Szabályzat) elkészítésére fél évet.
Ami az adminisztrációt illeti, hamarosan élesedik az új HUMVI adatrögzítő rendszer, ahová a laboroknak kell feltölteniük az eredményeket. Az adatfeltöltési határidő a laborok kérésére 5 napról 8 napra emelkedett. Az előadó kiemelte: bár technikailag a labor végzi a feltöltést, "az, hogy ez megtörténjen, ez az üzemeltetők felelőssége". Az alapadatok egyszeri rögzítéséhez a járási hivatalok egy központi adatgyűjtő sablont fognak biztosítani, remélhetőleg online formában.
A gyógyvizek és a forgatás alóli mentességek sorsa
Az előadás második fele a "gyógytényezős" rendelet (az 509/2023-as) változásairól és a kapcsolódó hatósági eljárásokról szólt, Beregszászi Tímea tolmácsolásában.
Nagy jelentőségű könnyítés, hogy bővült a gyógyvíz kategóriája. Ezentúl automatikusan gyógyvíznek minősül az a keverékvíz is, amely kizárólag olyan gyógyvizekből áll, amelyeket korábban "azonosság alapján" minősítettek. Ezekre a kevert vizekre tehát nem kell új, külön minősítési eljárást lefolytatni.
A legtöbb kérdést azonban a szűrő-forgató rendszer alóli mentességek ügye vetette fel. A mentesség – amit csak gyógymedencék kaphatnak – felülvizsgálatára új, egységes határidő vonatkozik: a korábban határozatlan időre kiadott engedélyeket legkésőbb 2026. december 31-ig felül kell vizsgáltatni.
Az üzemeltetőknek most kritikusan át kell gondolniuk a stratégiájukat. Ha egy medencében eddig gyógyvizet kevertek más vízzel, dönteniük kell:
- A továbbiakban kizárólag a minősített gyógyvízzel üzemeltetik, és erre kérik a mentesség felülvizsgálatát.
- Megszerzik a kevert vízre a "gyógyhatású víz" minősítést, és ezzel a vízzel üzemelő medencére kérik a felülvizsgálatot.
- Vállalják, hogy a jövőben kiépítik a szűrő-forgató rendszert.
Amennyiben a felmentést a hatóság valamilyen okból nem hosszabbítja meg, a szűrő-forgató rendszert legkésőbb 2029. március 19-ig kell kiépíteni. Addig a medence továbbra is működhet töltő-ürítő rendszerben, feltéve, hogy folyamatosan biztosítja az 510-es rendeletben előírt vízminőséget. Új medence létesítésekor pedig már kötelező a szűrő-forgató rendszer helyének kiépítése, még akkor is, ha az üzemeltető azonnal mentességet kér.
A proaktív ügyintézés fontossága
Az előadás visszatérő eleme volt a hatósággal való proaktív kommunikáció ösztönzése. Beregszászi Tímea külön felhívta a figyelmet az előzetes szakhatósági állásfoglalás intézményére. Azt javasolta az üzemeltetőknek, hogy az engedélyezési eljárások (pl. tápvíz vizsgálata, szűrő-forgató technológia kiépítése alóli mentesség, gyógyvízminősítés) előtt külön kérjék ki az NNGYK előzetes szakhatósági állásfoglalását. Ebben az esetben ugyanis lehetőség van egyeztetésre, vagy esetleg újabb szakhatósági állásfoglalás kérésére, ha probléma merülne fel.
KAPCSOLÓDÓ
Kedvezményes hitelekről, pályázati lehetőségekről és aktuális kihívásokról a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén
Számos aktuális téma mellett a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont kedvezményes hiteltermékeiről is hallhattak a Magyar Fürdőszövetség közgyűlésének résztvevői.
