A rendezvény elején Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Mód Miklós János, Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese szólt a közönséghez. Kiemelte, a hazai fürdők rendkívül fontos stratégia partnerei mind a Visit Hungarynek, mind Magyar Turisztikai Ügynökségnek, elvégre az ország márkaépítésében, a nemzetközi piacokon való megjelenésben és a belföldi turizmus ösztönzésében is nagy szerepet játszanak. Az idei év első 9 hónapjában 15,1 millió vendég látogatott el Magyarországra, 6,4 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. 10-ből 8 külföldi a fürdők felkeresése miatt látogat el vidéki településekre.

A TOP 5 fürdőváros, azaz Bük, Hajdúszoboszló, Hévíz, Sárvár és Zalakaros szálláshelyein 1,2 millió vendéget regisztráltak az első 9 hónapban, a vendégéjszakák száma pedig meghaladta a 3,5 milliót. A top-5 fürdőváros esetében a szálláshelyi költés szeptember végéig megközelítette a 100 milliárd forintot. A vendég- és a vendégéjszakaszám terén Hajdúszoboszló elsősége megkérdőjelezhetetlen, de a növekedésben Hévíz viszi a prímet: nemcsak a vendég- és a vendégéjszakaszám tekintetében, hanem a szálláshelyi költések alakulásában és növekedésében is – 29 milliárd forinttal és 35 százalékos bővüléssel.

Emlékeztetett, hogy az októberben megrendezett Tourism Summiton a Surrey Egyetem neves szakemberei mutatták be ökológiailábnyom-mérő és „zöldítő” ellentételezési token-modelljüket, amelyeket kifejezetten a wellnessipar számára fejlesztettek ki.

Sivó Roland az Aquaworld Hotel és Élményfürdő Zrt. létesítményigazgatója, az esemény házigazdája elmondta, megtisztelő helyzet, hogy ők adhatnak otthont a rendezvénynek. A fürdőbe éves szinten 440 ezer vendég látogat, szállodaszinten 70-72 százalékos kihasználtság, valamint fontos lábuk a rendezvényszervezés, bankettek lebonyolítása. 

A következőkben Balogh Zoltán ismertette a napirendi pontokat és kezdetét vették a szakmai előadások. 

Kedvező kamatozású hitelek a fürdők számára is

Láving Gusztáv, a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont vezérigazgatója a turisztikai szolgáltatók számára a közelmúltban bevezetett, fix, 2,5%-os kamatozású hiteltermékekkel kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal. Kiemelte, hogy egyéni és társas vállalkozók, valamint önkormányzati fenntartású fürdők is igényelhetnek hitelt.

Hozzátette, hogy ezek a hitelek nemcsak eszközvásárlásra, ingatlanbővítésre használhatók fel, hanem digitalizációs megoldások bevezetésére, fejlesztésére is. Október közepétől érhető el az első hiteltermék: a KTH Start forgóeszközhitel 1 és 10 millió forint közötti kölcsönt jelent, és forgóeszköz-finanszírozásra, működésre, fejlesztésre használható fel, a futamidő 3 év. A KTH Start beruházási hitel összege megegyezik a forgóeszközhitelével, a futamideje viszont 5 év. Mindkét hitelnél fontos, hogy a tőketörlesztésre az első évben türelmi időt biztosítanak, az az első évben csak kamatfizetés van. Ezek a hitelek fedezet nélkül igényelhetőek, készfizető kezességvállalást sem várnak el a hitelfelvevőtől.

A hitelfelvétel során a pénzügyi mellett nagy hangsúlyt fektetnek az NTAK adatok alapján számolt turisztikai jellegű minősítésre is. „Ezt a két minősítést fogjuk összegyúrni, majd még ellenőrizzük, hogy az igénylőnek van-e esetleg bármilyen banki hátraléka, NAV felé fennálló tartozása stb. Ha nincs és transzparensen működik, akkor a forgalma és egyéb turisztikai mutatói alapján kiszámítjuk az adható hitel összegét" – emelte ki az előadó.

Ismertette: „október 15-én indultunk, több mint 430 jelentkezőnk van mostanáig. A hiteligényléshez egyszer kell személyesen megjelenni, mégpedig a szerződéskötéskor. Jelenleg 14 Tourinform és desztinációs menedzsment irodával vagyunk megállapodásban országszerte, azaz a budapesti székhelyünkön kívül, ezeken a helyszíneken is lehetőséget biztosítanak szerződéskötésre a KTH kollégái, előzetes időpont egyeztetése alapján – hangsúlyozta a szakember.

Emlékezetes, hogy a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont termékeinek kamatszintje a közelmúltban csökkent 2,5%-ra az eredetileg meghirdetett 3%-ról. 

Pályázat vissza nem térítendő támogatással

Zámbori Péter alelnök részletesen bemutatta azt a DIMOP Plusz pályázati programot, amelynek célja a hazai kkv-k, köztük a fürdők digitalizációjának fejlesztése. A konzorcium vezetője a Magyar Minőségtanúsító Testület, konzorciumi partner a Fatosz és a Magyar Fürdőszövetség. 

A szakember elmondta, hogy a projektben önkormányzati és állami tulajdonú egységek is részt tudnak venni. Az idén szeptemberben indult, 1,2 milliárd forint összeértékű projekt 100 százalékos támogatási intenzitással valósul meg, egy kkv-s mentorprogram, illetve egy központi digitális kompetenciaközpont létrehozása is szerepel benne. A projekt keretében helyszíni fizetést támogató applikációt biztosítanak kisebb szálláshelyeknek, ezen felül online értékesítéshez kapcsolódó digitális eszközöket nyújtanak.

Elnöki beszámoló

A nap végén került sor Kántás Zoltán elnöki beszámolójára. Szavaiból kiderült, hogy az elmúlt félév során a szövetség intenzív időszakot hagyott maga mögött. A nyáron történt egy haláleset a szlovákiai Párkány fürdőjében, amelynek kapcsán olyan hisztéria alakult ki, „amely majdnem megpecsételte a fürdő sorsát” – hangsúlyozta az elnök. Az eset rávilágított arra, hogy a hazai fürdőknek is szükségük van kríziskommunikációs tervre, amelynek alapeleme a gyorsaság, az őszinteség és az empátia 

Az elmúlt időszakban a 509-es és 510 rendeletek rendeletek kapcsán folyamatos egyeztetést folytatott a szövetség az állami szervekkel, melynek eredményeként fontos módosítások jelentek meg a Magyar Közlönyben. Egyebek között eldőlt, hogy a fürdők nem kerültek automatikusan az NIS2 szabályozás hatálya alá, csak azok az egységek, ahol gyógyászati szolgáltatást nyújtanak. 

Egyeztetésre került sor a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával is, melynek során Egresitsné Firtl Katalin kiemelte, hogy stratégiai partnernek tekinti fürdőszövetséget, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben rendszeresek lesznek a találkozók közöttük. 

A cél az, mondta el Kántás Zoltán, hogy kidolgozzanak egy olyan stratégiát, amelyre alapozva megnyílhatnak a finanszírozási lehetőségek a turisztikai attrakciók, köztük a fürdők részére, hogy választ tudjanak adni a kor kihívásaira. Szeptemberben nagy sikerű szakmai napot rendezett a szövetség Ráckevén – tudtuk meg.

Elkészült két tanulmány is a szövetség mentorálásával, az egyik a NEAK-finanszírozás módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmaz a valós költségek és kapacitások alapján. A tanulmányt bemutatták Láng Róbert egészségügyért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosnak is. További egyeztetés után megvan arra az esély, hogy a finanszírozási oldal és struktúra átalakuljon. Szóba került egy DIMOP Plusz pályázat is, amelyben konzorciumi tagként a fürdőszövetség is szerepel, és amelynek célja a fürdők adminisztrációjának digitalizációja.

Kántás Zoltán a nyári főszezon adatait is megosztotta a hallgatósággal. Mint megtudtuk, az idei főszezonban mind tavalyhoz, mind a csúcsévnek számító 2019-es nyári szezonhoz képest is csökkent a hazai fürdők forgalma. Míg 2019-ben 6,6 millió látogatót regisztráltak a fürdők a három nyári hónapban, ez az adat tavaly már csak 6,05 millió volt, az idén pedig csupán 5,44 millió.

A legnagyobb mértékben a közép-magyarországi fürdők forgalma esett vissza. Bár az átlagárak nőttek, az árbevétel is csökkent tavalyhoz képest.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!