100 dolláros olajár, ködbe vesző turisztikai fejlesztések – Konfliktusok a Közel-Keleten: geopolitikai átrendeződés és annak nemzetközi következményei címmel tartott érdekfeszítő előadást az MSZÉSZ közgyűlésén Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
„Nem tudom megmondani, mikor és hogyan ér véget a háború, többféle forgatókönyv létezik” – oszlatta szét a közönség esetleges optimizmusát az előadó. Felidézte, hogy február 28-án kezdődött a legújabb közel-keleti konfliktus, amikor az USA és Izrael megtámadta Iránt, melyre válaszul Irán 13 államot támadott meg a térségben, köztük Törökországot, Ciprust és Azerbajdzsánt. Csicsmann László felidézte, hogy április 8. óta elvileg tűzszünet van, de nincs béke, amit a néhány nappal ezelőtti csapásváltás is jelez.
Szakkifejezéssel élve „alacsony intenzitású konfliktus” folyik, amelyben például a tankerhajók elleni támadások rendszeresek, ugyanakkor a civil infrastruktúra elleni akciók jelentősen ritkultak.
A gazdasági hatásokról szólva elhangzott, hogy az iráni kikötők elleni blokád ugyan komoly bevételkiesést okoz az iráni rezsimnek, ugyanakkor nem váltotta ki a rendszer összeomlását. A konfliktus lezárását több tényező hátráltatja, egyebek között az, hogy a magas olajár jót tesz az amerikai gazdaságnak, Irán pedig nem hajlandó kompromisszumra olyan alapvető kérdésekben, mint az urándúsítás. Irán eleve átfogó közel-keleti rendezésben gondolkodik, amely érintené Libanont is, továbbá garanciákat vár el arra vonatkozóan, hogy nem indul újra a későbbiekben a háború.
A szakértő szerint a világgazdaság számára az egyik nagy probléma, hogy a Hormuzi-szoroson kevés hajó tud keresztülmenni. Korábban naponta 100-130 hajó haladt át ott, manapság csupán 0-20. Ha vissza is állna a hajóforgalom, a súlyosan sérült infrastruktúra helyreállítása évekig eltarthat, ezért Csicsmann szerint hosszú távon a jelenlegi, 100 dollár körül olajárra kell felkészülnie a világnak, ami jelentősen magasabb a korábban megszokott 60-70 dollárnál, ez pedig gazdasági válságot hozhat Európa számára is.
A konfliktus egy másik jelentős hatása az Öböl-államok (GCC) gazdasági visszaesése.
A hat GCC-ország az utóbbi időben azt a mítoszt építette fel magáról, hogy a technológiai fejlődés révén egy modern, békés és sebezhetetlen világot építenek, jelentős részben a kiemelkedő olaj- és gázbevételekből. Ehhez képest a térség kiemelkedő technológia, pénzügyi és turisztikai központjának számító Emirátusokat érte a legkomolyabb iráni rakéta- és dróntámadás.
Ezzel a gazdaság diverzifikálását célzó erőfeszítéseik is megkérdőjeleződnek jelen helyzetben. Az Öböl-államok amerikai katonai bázisait kiürítették, a katonák ötcsillagos szállodákban húzódnak meg, emiatt érhetett támadás dubaji luxusszállodát is.
Az előadó szerint hosszú távon kérdőjeleződik meg a térség biztonsága, különösen ha figyelembe vesszük, hogy akár a terület ivóvízellátása is veszélybe kerülhet, ha támadás éri a tengervíz-sótalanító üzemeket.
A régió turizmusa is szenvedő alanya a konfliktusnak: naponta 600 millió dolláros bevételkiesést jelent a háborúskodás a térségnek.
Tavaly 72 millió turista érkezett a térségbe, 32 millió csak az Emirátusokba, ebből Dubajba 20 millió. Az utóbbi évek exponenciális növekedésére alapozva impozáns növekedési tervekkel jelentkezett Szaúd-Arábia és Bahrein is, de a 2030-ra vonatkozó elképzeléseik megvalósulására kevés az esély.
Az Európa és Ázsia, illetve Ausztrália közötti légiforgalomban kulcsszerepet játszik a térség: tavaly 227 millió utas haladt át a nagy átszállópontok repterein. A légi közlekedésben ugyan látszólag helyreállt a rend, a korábbi útvonalak 80 százaléka újra működik, ugyanakkor az európai légitársaságok őszig biztosan elkerülik a térséget.
A szakértő szerint a térségbe irányuló beutazó forgalom nem fog helyreállni még egy darabig, bár az is tény, hogy a koronavírus-járvány után is rekord gyorsaságú volt a felépülés. Felhívta a figyelmet ugyanakkor a térségben lakók kiutazó forgalmában rejlő lehetőségekre. Izrael turizmusa is drasztikusan visszaesett a biztonsági helyzet miatt, ellenben Törökország és Egyiptom iránt nem fog csökkenni az érdeklődés álláspontja szerint.
Az előadás végén óvatosságra intette a hallgatóságot az előadó: meglátása szerint egy tűzszünet esetén is belátható időn belül újra fog termelődni a konfliktus a térségben, mivel nincsenek a láthatáron olyan biztonsági mechanizmusok, amely révén elérhető lenne a tartós béke.
(Nyitókép: Sardzsa, Egyesült Arab Emírségek / Fotó: 123rf)
KAPCSOLÓDÓ
Szervizdíj, vendégmunkások, Airbnb-szabályozás, adócsökkentés – ezek az MSZÉSZ lobbicéljai
A szakma jövőjéről, az új turizmusirányításról és a szállodaszövetség idei programjairól is szó esett az MSZÉSZ kecskeméti közgyűlésén.
