Itthon az elmúlt hónapokban sok szó esett a dráguló nyaralásokról, az árérzékenyebb vendégekről és a forgalmuk megtartásáért küzdő turisztikai szolgáltatókról. A nemzetközi adatokból azonban az látszik, hogy korántsem magyar sajátosságról van szó: Horvátországtól Franciaországon és Olaszországon át Ausztriáig hasonló folyamatok formálják át a turizmust.
Különösen sok hír érkezett az idei szezonban a Balaton térségéből a vendégek változó szokásairól, az árakról és a szolgáltatók nehézségeiről. A tudósítások alapján könnyen az a kép alakulhat ki, hogy elsősorban magyar problémáról van szó. A nemzetközi média hírei és a külföldi turisztikai adatok azonban ennél jóval összetettebb képet mutatnak.
„Európa turizmusa több ponton egyszerre van válságban" – fogalmazott Éskovács Péter turisztikai PR-tanácsadó. A magyar turisztikai vállalkozásoknak érdemes jobban figyelniük a külföldi trendeket is, mert a magyar utazók igényei ugyanúgy változnak, mint az olasz, horvát vagy francia turistáké. Aki nem alkalmazkodik ehhez, a következő években könnyen forgalmat veszíthet – vélekedik.
Horvátország: rekordok és feszültségek egyszerre
Talán Horvátország mutatja meg a legjobban, mennyire ellentmondásosak lehetnek ugyanannak a szezonnak az eredményei. A magyar sajtó előszeretettel hasonlítja össze az Adria turizmusát a Balatonnal, miközben a horvát szolgáltatók között sem mindenki elégedett – írja.
2026 első nyolc hónapjában Horvátország 17,5 millió turistaérkezést és 90,5 millió vendégéjszakát regisztrált. Mindkét mutató egy százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét. Augusztusban pedig először lépte át az ország az ötmilliós turistaérkezési határt egyetlen hónap alatt.
Az országos rekordok azonban nem jelentik automatikusan azt, hogy minden szolgáltató hasonlóan jó évet zárt.
A szállodák növekedni tudtak, miközben a hagyományos magánszállások és apartmanok egy része stagnáló vagy gyengébb keresletről számolt be. A szigorodó szabályozás, a növekvő rezsi- és adóterhek, valamint az emelkedő árak miatt a szezon megítélése korántsem egyöntetű.
A horvát eredményekről részletesen a Radio 105 összefoglalójában lehet olvasni.
Franciaország: rekordév, miközben a nagyvárosok veszítenek
Franciaországban még látványosabb az ellentmondás Éskovács Péter szerint. 2026 májusa és augusztusa között 260,5 millió vendégéjszakát regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken. Ez 1,1 százalékos növekedést jelent, és 15 éve a legmagasabb nyári érték.
„Ugyanakkor sok helyen van probléma, még Párizsban is, ahol a vendéglátóhelyek forgalma nem nő úgy, ahogy azt várták. A külföldiek jönnek, de a franciák nem. Elkerülik a középréteg számára gyakran túlárazott helyeket. Ez az egyik oka annak, hogy a sűrűn lakott városi térségekben 3,9 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma” - fogalmaz.
A külföldi piacokon szintén jelentős különbségek jelentkeztek. A francia szállodákban a spanyol vendégekhez köthető éjszakák száma 8,5 százalékkal, az olaszoké 3 százalékkal csökkent. A kínai vendégéjszakák 9, a japánoké 10,8 százalékkal estek vissza, miközben más küldőpiacok növekedni tudtak.
Vagyis egyszerre lehet igaz, hogy Franciaország turizmusa rekordot dönt, miközben bizonyos városok és vendégpiacok gyengülnek.
A részletes adatokat a francia statisztikai hivatal, az INSEE nyári turisztikai összesítése közli.
Olaszország: vidéki növekedés és tengerparti elégedetlenség
„Olaszországban sem az összeomlás jelei láthatók. A turisztikai minisztérium adatai szerint 2026 júniusa és augusztusa között több mint 276 millió vendégéjszakát és 72,4 millió érkezést regisztráltak, a vendégéjszakák száma két százalékkal nőtt egy év alatt” – vélekedik Éskovács Péter.
Érdekes ugyanakkor, hogy a növekedés nem kizárólag a hagyományos nagy turisztikai központokban jelentkezett. Az év első hét hónapjában a kisebb településeken az érkezések 5,6, a vendégéjszakák 4,4 százalékkal emelkedtek.
Ez is arra utal, hogy változnak a turisták döntései: nem feltétlenül ugyanazokat a desztinációkat, szállásokat és szolgáltatásokat keresik, mint néhány évvel korábban.
Eközben egyes tengerparti területeken komoly elégedetlenséget okoztak az árak.
Az olasz strandüzemeltetők egy része a napágyak és napernyők bérbeadásából származó bevételek 10–15 százalékos visszaeséséről számolt be. A magas strandhasználati és szolgáltatási díjak miatt sok belföldi vendég rövidebb időre bérelt felszerelést, vagy inkább az ingyenes szabadstrandokat választotta.
A területi különbségek is jelentősek: miközben Észak-Olaszországban, Dél-Tirolban és az olasz tavaknál stabil maradt a kereslet, Dél-Olaszország egyes részein ennél jóval nehezebb szezonról számoltak be. Szicíliában az aszályról és vízellátási problémákról érkező hírek is visszavetették a keresletet egyes térségekben.
Ausztria: hiányoztak a magas költésű vendégek Bécsből
Ausztriában első pillantásra szintén stabilnak tűnhet a turizmus, ám itt is vannak olyan szegmensek, amelyek érzékenyen reagáltak a külső változásokra.
Bécsben 2026 nyarán elsősorban a közel-keleti és ázsiai légi közlekedést érintő fennakadások okoztak problémát. A Közel-Keletről érkező, jellemzően magas költésű vendégek egy része elmaradt, ami különösen az ötcsillagos szállodákat érintette érzékenyen.
Egyes szállodák ebben a szűk prémium szegmensben akár 80 százalékos visszaesésről is beszámoltak.
Közben az osztrák belföldi keresletet is befolyásolják az emelkedő megélhetési költségek. A nyári időszak egyes részeiben stagnált vagy enyhén csökkent a belföldi vendégéjszakák száma, vagyis az osztrák lakosság egy része számára is egyre nagyobb kiadást jelent a hazai nyaralás.
A bécsi prémiumturizmus változásairól az International Investment számolt be részletesebben.
KAPCSOLÓDÓ
MSZÉSZ: A szállodák tartják magukat, miközben a szálláspiac legtöbb szereplője jelentősen visszaesett
A Szövetség szerint az összesített turisztikai adatok önmagukban nem adnak pontos képet az ágazat helyzetéről.
