A Várkert Bazárban november 13-án közel 150 nemzetközi és hazai szakember gyűlt össze, hogy megvitassák az európai turizmus jövőjét. Az Európai Unió legmagasabb szintű turisztika fórumát vezető uniós és hazai szakpolitikusok vitaindítónak is tekinthető köszöntői nyitották meg. 

Tervezhetőség nélkül nincs hatékony turizmusfejlesztés 

A konferencia résztvevőit elsőként Túri Anikó, a turizmusért is felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára köszöntötte. Szavai szerint a turizmus súlyát jól mutatja, hogy az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségi idején Budapest – az Európa-Kína Turizmus Dialógus konferencia és az unió turizmusért felelős vezetőivel kedden lezajlott tanácskozás után – újabb magas szintű ágazati rendezvénynek adott otthont. 

„Van mire büszkének lennünk, hiszen az elmúlt években 17 ezer európai léptékű turisztikai projekt valósult meg hazánkban, Budapest a világ turizmusának élvonalában szerepel, az ágazat a gazdaság hajtómotorjává vált. A turizmus hazai növekedése ráadásul az uniós átlag feletti, a szálláshelyek október végéig 10 százalékkal több vendéget fogadtak, mint tavaly és a továbbiakban hasonló növekedésre számítanak” – sorolta a magyar eredményeket. 

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) kapcsán az államtitkár megjegyezte, elindult az ágazat digitális fejlődése, ami megteremti az adatvezérelt turizmus létrejöttének lehetőségét. A naprakész adatok segíthetnek abban is, hogy a jelen és a jövő kihívásaira is könnyebben tudjunk felkészülni. A konferencia fontos témája volt az ezzel kapcsolatos tudás megosztása, hiszen „pontos adatok és tervezhetőség nélkül nincs hatékony turizmusfejlesztés és nincs hatékony turizmus sem” – fogalmazott. 

Nagy visszatérés új kihívásokkal

A gyümölcsöző eszmecserével kapcsolatos bizakodásának adott hangot köszöntőjében az Európai Bizottság belső piacokért felelős főigazgatóságának (DG Grow) képviseletében Amaryllis Verhoeven megbízott igazgató. 

„Minden okunk megvan arra, hogy kíváncsiak és nagyratörőek legyünk, hiszen a számok a turizmus nagy visszatérést mutatják és az ágazat a politikai agendák legfelső polcára került” – utalt a budapesti fórum mottójára: „A holnap iránti kíváncsiság még soha nem volt ilyen erős”. 

Üdvözölte, hogy az Európai Bizottságban a következő ciklusban immár dedikált biztosa lesz a fenntartható közlekedésnek és a turizmusnak a görög Apostolos Tzitzikostas személyében, és a G7-ek turisztikai minisztereinek szerdán kezdődött találkozója is az ágazat felértékelődését mutatja. 

Elmondása szerint a turizmus közvetlenül az uniós munkavállalók 7 százalékának, mintegy 20 millió személynek ad megélhetést, „de jóval több ennél: az emberek közötti kapcsolatot is jelenti, ami a mai világban felülmúlhatatlan érték” – fogalmazott. 

Az ágazat legnagyobb kihívásai jelenleg a zöldítés és a digitális átállásra való felkészülés, emellett az is hogyan tudjuk megtalálni az egyensúlyt a lakosság és a turisták érdekei között – jelentette ki. Mindent meg kell tenni a fenntartható turizmusért, és – ahogy a valenciai áradások súlyos következményei is mutatják – „rá kell csapni az ajtót a nem fenntartható gyakorlatokra”. 

Szavai szerint stratégiai módon kell felkészülni arra, hogy milyen legyen a holnap turizmusa, nem vitatva, hogy a turizmus irányítása nemzeti kompetencia, el kell gondolkodni azon, hogyan tudjuk előmozdítani annak fejlesztését uniós szinten – jelölte meg a közös célt. Hozzátette, a fenntartható turizmus stratégiát az új közlekedési és turisztikai biztos és a DG Grow az iparági szereplőkkel együtt akarja kialakítani. 

Végezetül közös cselekvésre buzdított a statisztikai adatok pontosításával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az adatokhoz való hozzáférést és a piac átláthatóságát európai szinten kell megvalósítani, hiszen 2026. májustól például már élesben működik a közös európai adattér, a Common European Data Space. (E fejlesztés segítségével a tagországok valós idejű adatokat kapnak majd a rövid távú szálláskiadás helyzetéről a digitális platformok által kötelezően szolgáltatott adatok révén – a szerk.) 

Fel kell készülni a turizmus zöldítésére és digitális átállására

Elena Kountoura, az Európai Parlament fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős bizottságának (TRAN) alelnöke szintén üdvözölte külön uniós biztos kinevezését a szakterületre, rámutatva, hogy a közlekedés és a turizmus témája szorosan összefügg és az ezzel kapcsolatos szakpolitikának prioritássá kell válnia. 

A szektort érintő kihívások megválaszolásához közös uniós válságkezelési mechanizmus kidolgozására van szükség – jelentette ki.

Kiemelte, hogy erősen támogatják a turisztikai ágazat kettős átállását, hiszen a fenntarthatóság sarokköve lesz a vitáknak, az innováció, a mesterséges intelligencia pedig komoly hatással lesz a turisztikai iparra. A TRAN bizottság külön sort is javasol a fenntartható turizmusnak az uniós költségvetésben. Fontos, hogy célzott támogatást kapjon az ágazat, a digitális átállást a mikrovállalkozások és a kkv-k esetén pedig kiemelten támogatni kell – szögezte le. Az alelnök előadása zárásaként a hiteles statisztikák fontosságát és a megfelelően képzett, erős digitális képességekkel rendelkező munkaerő jelentőségét is hangsúlyozta.

Tanítandó MI, hiányzó munkaerő, kiegyensúlyozatlan turizmus

A 23. Európai Turisztikai Fórum végén Könnyid László, a társházigazda Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója vállalkozott – szavai szerint – a lehetetlenre, a kiemelt témákban nemzetközi szakértők részvételével megtartott kerekasztal-beszélgetések és a nap tanulságainak összegzésére. 

A fórumon hangsúlyos szerepet kapott mesterséges intelligenciában (MI) rejlő potenciál kiaknázása kapcsán úgy fogalmazott, „Ha hatékonyan akarjuk használni, akkor nevelni, tréningezni, tanítani kell. De a fő kérdés az, hogyan tegyük fel a megfelelő kérdéseket az új technológia számára". Fontos továbbá, hogy az adattartalom, ami alapján az algoritmus és a MI dolgozik, megfelelő alapokon álljon. „Magyarországon előnyben vagyunk ebben a tekintetben, hiszen a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból (NTAK) érkező, megbízható adatok alapján dolgozhatunk” – mondta Könnyid László.

A munkaerő kérdése is kikerülhetetlen napjaink turizmusában. Egyre többen kongatják ugyanis a vészharangot a képzett munkaerő hiánya miatt, amivel külön kerekasztal-foglalkozott. 

Könnyid László szerint a budapesti Európai Turisztikai Fórum visszaadta a reményt azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre áll a fiatalok nagy tömege Európában, mint potenciális munkaerő, csak meg kell őket találni, el kell őket érni a megfelelő, nekik szóló üzenetekkel.

A fórumon szóba került még a túlturizmus, amit a szakma helyesebbnek tart „kiegyensúlyozatlan turizmusnak” nevezni. Ahhoz, hogy a turisták áradatát el lehessen egy-egy népszerűbb úti célból a kevésbé ismert, még felfedezetlen desztinációk felé terelni, elengedhetetlen az adatvezérelt ágazatirányítás, hogy látható legyen, hol érdemes közbeavatkozni. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy jelenleg még nem okoz átfogó problémát a kiegyensúlyozatlan turizmus, egyelőre tudják lokálisan menedzselni ezeket a problémákat – mutatott rá zárszavában az MTÜ vezérigazgatója.

A rendezvény sajtótájékoztatójáról szóló tudósításunkat itt olvashatják el.

(Nyitókép: 23. Európai Turizmus Fórum / Fotó: Hungarian Presidency)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!