„A lipcsei repülőtéren augusztusban történt drónos szabotázskísérlet rávilágított arra, hogy a turizmus kilátásait a gazdasági környezet mellett egyre erősebben alakítják a geopolitikai és biztonsági tényezők” – indította előadását a megrendítő nyári drónincidenssel Feledy Botond. A külpolitikai szakértő ezt követően egy újabb információval borzolta a régióülés résztvevőinek idegeit. Arra hívta fel ugyanis a figyelmet, hogy az interneten ma már szinte ugyanolyan egyszerűen lehet szabotázsakció végrehajtására megbízást találni, mint ételt rendelni, ami jól érzékelteti a biztonsági kockázatok súlyát.

„Mindez arra figyelmeztet, hogy a biztonsági helyzet törékeny, és számolni kell potenciális eszkalációval” – hangsúlyozta.

A geopolitikai kockázatok már a turizmus mindennapjait is alakítják

E velős bemelegítés után előadása első felében a vezérigazgató a geopolitikai helyzet és a turizmus kapcsolódását elemezte. A nyugat-európai gazdasági kilátások nem kedvezőek. A GDP több országban nem, vagy csak minimálisan növekszik, miközben a reálbérek visszaesése és a gyenge gazdasági teljesítmény szűkíti a háztartások szabadon elkölthető jövedelmét. A csökkenő vásárlóerő visszafoghatja az utazási kiadásokat, miközben az energiaárak emelkedésének kockázata a turisztikai szolgáltatók költségeire is nyomást helyezhet.

Kedvező fejleményként említette ugyanakkor, hogy az Európai Versenyképességi Alap (EVA) forrásai a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklusban közvetlenül pályázhatóvá válhatnak. 

„Kihívást jelent, hogy több szomszédos országban már évek óta készülnek ezeknek a forrásoknak az elérésére, és tudatosan segítik a szereplőket a felkészülésben” – tette hozzá.

Az orosz–ukrán konfliktus turizmusra gyakorolt negatív hatásával továbbra is számolni kell. Az ukrán légtér tartós kiesése miatt hosszabbá váltak az Európa és Ázsia közötti repülési útvonalak, miközben a régióval kapcsolatos biztonsági bizonytalanság is fennmaradt. Feledy Botond szerint elképzelhető a további eszkaláció, ami tovább növelheti az üzemanyag- és biztosítási költségeket.

A közel-keleti helyzet szintén komoly kockázatot jelent a turizmus számára. Az Irán körüli feszültségek esetleges további éleződése közvetlenül érintheti a három meghatározó öböl menti átszállóközpontot – Dubajt, Dohát és Abu-Dzabit –, amelyek kulcsszerepet töltenek be a globális légi közlekedésben.

Feledy Botond szerint a konfliktus további eszkalációja esetén a kerülő útvonalak további jegyáremelkedést és esetleges járattörléseket is okozhatnak. Az izraeli belpolitikai helyzet szintén meghatározó lehet: amennyiben az október végén esedékes választás után nem Benjamin Netanjahu maradna miniszterelnök, jelentősen átalakulhat a közel-keleti politikai helyzet.

Az energiaárak emelkedése szintén komoly kihívást jelent. Az olaj ára tartósan átlépte a 107–108 dolláros szintet, miközben a kerozin globális átlagára hordónként 152 dollárra emelkedett, ami több mint 70 százalékos drágulást jelent az elmúlt évhez képest. 

Feledy Botond szerint október–novemberre tovább növekedhet a kerozin ára. Úgy vélte, mindez Európában a jelenlegi infrastruktúrával még kezelhető, ugyanakkor a benzin és a dízel drágulása szintén érezhető hatással lehet a turizmusra.

Meglátása szerint Ázsia szerepe középtávon tovább erősödhet, Kína és India turisztikai növekedése részben ellensúlyozhatja a nyugati piacok lassulását. Ehhez ugyanakkor szükség lehet a vízumszabályozás rugalmasabbá tételére, illetve olyan digitális fizetési infrastruktúra kialakítására, amely támogatja az ázsiai utazók által széles körben használt rendszerek használatát.

Feledy Botond beszélt a hazai választásokat követő politikai fordulat pozitív hatásairól is. A magyar kormány és a nyugati partnerek kapcsolatainak rendeződése meglátása szerint szintén kedvező hatással lehet a turizmusra, hiszen a bizalom erősödése és az uniós források megnyílása nyugati rendezvények Magyarországra hozatalát is segítheti. 

Konfliktusok, járatok, energiaárak: így alakulhat a turizmus jövője

A vezérigazgató előadásában felidézte azt a nyári incidenst, melynek során hackerek bénították meg egy mátraházai szálloda rendszerét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a turizmus és a vendéglátás különösen kitett terület: a vendéglátóipar kiberbiztonsági szempontból a harmadik leggyakrabban támadott szektorok közé tartozik. Meghökkentő adat, hogy a sikeres incidensek 80 százaléka az ügyfelek hitelkártya- és személyes adatainak megszerzésére irányul. 

Elgondolkodtató az is, hogy a sikeres zsarolóvírus-támadások 80 százaléka emberi mulasztásból ered. 

Az elkövetkező hat hónapra Feledy pozitív és negatív forgatókönyveket is felvázolt. Kedvező esetben a közel-keleti helyzet rendeződése, az orosz–ukrán konfliktus enyhülése és a stabilabb energiaárak új és visszatérő közvetlen járatokat, valamint erősebb izraeli és ázsiai vendégforgalmat hozhatnak. A negatív szcenárió ezzel szemben az orosz–ukrán vagy a közel-keleti konfliktus érdemi eszkalációjával, légterek és átszállópontok kiesésével, régiós instabilitással, emelkedő kerozinárakkal, járatritkításokkal és drágább repülőjegyekkel számol. Ennek következménye kevesebb, illetve később foglaló külföldi vendég lehet.

Az általa legvalószínűbbnek tartott alapforgatókönyv szerint a konfliktusok korlátozott terjedése mellett a járathálózatok működőképesek maradnak, miközben a nyugati kereslet lassul, az ázsiai pedig fokozatosan erősödik.

Mit tehetnek a szálláshelyek a növekvő bizonytalanságban?

A Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója előadása végén arra is kitért, milyen gyakorlati lépésekkel reagálhatnak a szálláshelyek a változó biztonsági környezetre. 

A következő időszakban felértékelődhet a kiscsoportos turizmus, valamint azok a desztinációk és szolgáltatók, amelyek képesek erős biztonságérzetet nyújtani vendégeiknek. 

A szálláshelyek számára ezért érdemes láthatóvá tenni és tudatosan kommunikálni a már működő biztonsági intézkedéseiket. Már az is sokat számíthat, ha a vendég egyértelműen érzékeli: a szolgáltató felkészült, és konkrét intézkedésekkel gondoskodik a biztonságáról.

Feledy Botond előadását az indításhoz hasonlóan erős figyelmeztetéssel zárta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy terrorszervezetek egyre inkább az egyéni, online radikalizációra építenek, ami új típusú biztonsági kockázatot jelent Európában. E folyamat alól egy uniós tagállam, így Magyarország sem kivétel, különösen azért, mert az online térben olyan fiatalok is elérhetővé és befolyásolhatóvá válhatnak, akik korábban nem kerültek kapcsolatba szélsőséges szervezetekkel.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!