A rendezvény nyitóelőadását Dr. Várady Zsuzsanna, a Visit Hungary vezető szakértője és a fenntarthatósági munkacsoport vezetője tartotta. Előadásában nemzetközi trendek és friss kutatási adatok mentén mutatta be az utazói magatartás átalakulását, hangsúlyozva: a fenntarthatóság egyre meghatározóbb döntési szempont a vendégek számára.

Rámutatott, hogy a tudatos utazók gazdasági jelentősége folyamatosan növekszik, így a mérhető, hiteles és átlátható működés ma már egyértelmű versenyelőnyt jelent a szolgáltatóknak. Szó esett a regeneratív turizmus térnyeréséről, a digitális detox és a mentális feltöltődés iránti igény erősödéséről, a személyre szabott ajánlatok fontosságáról, valamint a fenntarthatósági minősítések és szabályozások szerepéről.

Keszthelyen is bemutatásra került a Visit Hungary és a Sustainia együttműködésében létrejött, angol és magyar nyelven elérhető fenntarthatósági kiadvány, amely országos jó gyakorlatokat gyűjt össze edukációs céllal. A kiadványban a VisitBalaton365 is szerepel, mint motiváló példa.

A szakmai nap célja egyértelmű volt: inspirációt adni, tudást megosztani és gyakorlati kapaszkodókat nyújtani ahhoz, hogy a balatoni szolgáltatók stratégiai és operatív szinten is beépítsék működésükbe a fenntarthatóságot.

Hitelesség mindenekelőtt – az első panel üzenete

A „Mitől felelős a fenntartható? Környezettudatosság és az igények találkozása” című első panelbeszélgetést Váradi Zsuzsanna, a Visit Hungary munkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői Bedő Károlyné Piroska, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége klímareferense, valamint Szabó-Diószeghy Ágnes, a Humtour Vidéki Kalandok ügyvezetője voltak.

A panel központi gondolata világos volt: a fenntarthatóság nem marketingcímke, hanem értékrendre épülő, hiteles működés.

Szabó-Diószeghy Ágnes saját példáján keresztül mutatta be, hogyan épített élményalapú, helyi közösségekre támaszkodó turisztikai modellt. Programjaik a helyi emberekkel, hagyományokkal és természeti értékekkel való valódi kapcsolódást kínálják. Ugyanakkor hangsúlyozta: az ilyen szolgáltatások magasabb költséggel járnak, ezért tudatos döntést igényelnek a vendégtől. 

A külföldi piacon erősebb a kereslet az autentikus élmények iránt, míg a hazai vendégek körében továbbra is jelentős az árérzékenység.

Bedő Károlyné Piroska a kommunikáció felelősségére hívta fel a figyelmet. Szerinte a fenntarthatóságot nem direkt „zöld” üzenetekkel, hanem bizalomépítéssel, átlátható működéssel és mérhető eredmények bemutatásával kell képviselni. A biztonság, a tiszta környezet, a helyi értékek és a személyes törődés erősebb üzenet, mint a sokkoló kampányok. A „suttogó propaganda” – vagyis a pozitív vendégélményből fakadó ajánlás – a legerősebb marketingeszköz.

A beszélgetés érintette a Z generáció tudatosságát, a digitális detox iránti igényt, az élményalapú és aktív programok szerepét, valamint azt is, hogy a fenntartható működés gazdasági racionalitásból – például energiamegtakarításból – is fakadhat, de csak akkor válik hitelessé, ha valódi értékrend áll mögötte.

Fenntarthatóság mint természetes fejlődési folyamat

A második panelbeszélgetést Horváth Teréz, a VisitBalaton365 DMSZ-irodavezetője moderálta. Beszélgetőtársai Gelencsér Janka, a Local at the Lake tulajdonosa, valamint Sánta Dániel, a Paloznaki Jazzpiknik ügyvezetője voltak.

A panel alaptézise: a fenntartható kínálat felelősségteljes utazót formál. Mindkét megszólaló hangsúlyozta, hogy náluk a fenntarthatóság nem egyetlen stratégiai döntés eredménye volt, hanem organikus fejlődési folyamat.

Gelencsér Janka esetében a Covid-időszak jelentette a fordulópontot. A termelői piacok szervezéséből nőtt ki az az éttermi koncepció, amely ma már tudatosan 80 km-en belüli termelői együttműködésekre és szezonális alapanyagokra épül. 

A „termelőtől az asztalig” szemlélet egyszerre erősíti a balatoni gasztronómiai identitást és csökkenti az ellátási lánc környezeti terhelését.

Sánta Dániel elmondta: a fesztivál kezdetben ösztönösen hozott jó döntéseket – például a többször használatos poharak bevezetésével –, majd az üzleti stabilitás megteremtésével párhuzamosan tudatosan kezdte integrálni a fenntarthatósági szempontokat. Minden döntésnél felmerül a kérdés: mi a felelősségteljesebb megoldás?

Mindkét szereplő nagy hangsúlyt fektet az edukációra. Az étterem hírlevelekben recepteket és fenntartható tippeket oszt meg, videós tartalmakat készít, workshopokat szervez, és aktívan bevonja kollégáit és vendégeit. Míg a fesztivál egyetemi roadshow keretében turizmus szakos hallgatóknak tart előadásokat, burkolt szemléletformálással mutatja be a fenntartható rendezvényszervezést, és gyermekprogramokon keresztül már fiatal korban ülteti el a környezettudatos gondolkodást.

A panel üzenete egyértelmű volt: a fenntarthatóság nem tökéletességet, hanem folyamatos törekvést jelent.

Egy birtok, amely jövőképet mutat

A szakmai napon Forrai Kovács Krisztina, a Casa Christa társtulajdonosa mutatta be a Balatonszőlős szívében megvalósított fenntartható agroturisztikai modellt.

A 2017-ben megvásárolt első présházból mára hat hektáros birtok jött létre, hét felújított épülettel, mandulaültetvénnyel, szőlőterülettel és saját kertészeti termeléssel. Az alapelv: új építés helyett meglévő értékek felújítása, a táj karakterének megőrzése. Az étterem negyedik éve nyeri el a Michelin Bib Gourmand elismerést, működésének középpontjában a helyi beszállítók állnak, a munkatársak 90–95 százaléka helyi lakos.

A következő mérföldkő a Balaton Wine Visitor Center létrehozása volt: Magyarország első olyan borvidéki látogatóközpontja, amely közel 80 borászat mintegy 350 tételét mutatja be, külön figyelmet fordítva a kisebb családi pincészetekre. A projekt szakmai támogatásában a VisitBalaton365 is szerepet vállalt.

A Casa Christa működése négy pillérre épül: környezeti felelősség, helyi közösség támogatása, gazdasági fenntarthatóság, vendégek szemléletformálása. A slow tourism szemlélet, a digitális detox lehetősége és a 60–70 százalékos visszatérő vendégarány azt mutatja: a fenntarthatóság hosszú távon üzleti előnyt is jelent.

Négy évszakos Balaton márciusban is: itt a Taste Balaton Fesztivál 

A fenntartható, egész éves Balaton vízióját erősíti a Taste Balaton Fesztivál is, amelyet a VisitBalaton365 immár harmadik éve támogat szakmailag és partnerségben. A rendezvénysorozat alapötletét Csapody Bence, Csapody Balázs, Budavári Dóra és Kalas Györgyi álmodta meg a négy évszakos Balaton promotálására. Az idei, március 6-án indult tíznapos esemény terveiről Galambos-Parti Regina, a Visit Hungary Budapest és Környéke desztináció menedzsere, lelkes Balaton-rajongó osztott meg gondolatokat. Kiemelte: a fesztivál évről évre fejlődik, egyre több étterem és vendéglátóhely csatlakozik, sőt ma már attrakciók és komplex élmények is kapcsolódnak hozzá. 

A gasztronómiai fókusz mellett családi programok, nyelvfüggetlen élmények, a V4-régió vendégeit is megszólító kezdeményezések erősítik a nemzetközi nyitást. A fenntarthatóság itt nem deklaráció, hanem gyakorlat: helyi alapanyagok, helyi termelők, mélyebb kulturális kapcsolódás és hosszabb tartózkodás – vagyis mindaz, ami a tudatos turizmus lényegét adja. 

Az edukációs programok és a fiatalok inspirálása pedig tovább erősíti azt a célt, hogy a Balaton ne szezonális desztinációként, hanem egész éves, minőségi élménytérként éljen a köztudatban.

Az egyik kiemelt balatoni programot Lokalisták a Balatonnál – Termelői Piac & Grill a teraszon címmel március 8-án rendezték meg.  

A szakmai nap minden megszólalása ugyanabba az irányba mutatott: a Balaton versenyképessége a minőségi, tudatos és hiteles turizmusban rejlik. Nem a mennyiség, hanem a felelős működés, a helyi értékekre épülő élmény és a partnerség biztosíthat tartós előnyt a térség számára.

A fenntarthatóság tehát nem célállapot – hanem közös, folyamatos munka. És a Balaton ezen az úton már elindult.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!