Nem mindennapos ugyan, mégis előfordul, hogy a légitársaság a járat indulása előtt pár nappal, néha csak pár órával törli a járatot, vagy nagy késéssel indul el a repülőgép. Ez komoly károkat okozhat mind az utasnak, mind az utazásszervezőnek. Az előbbinek jellemzően érzelmi kárt, az utóbbinak gyakran komoly anyagi veszteséget jelenthet. Az utazási szerződésről szóló kormányrendelet értelmében ugyanis mindenért az utazásszervező felel, így ha a törlés miatt az utazó lemondja az utazást, vagy a késés okán elmarad valamilyen, az utazási szerződésben rögzített program, akkor az utazási iroda köteles visszatéríteni a részvétel vagy az elmaradt program díját. Még akkor is, ha az iroda közreműködője egy fillért sem, vagy csak nagyon keveset fizet. Ráadásul a törlés vagy késés miatt az uniós rendelet alapján járó kártalanítási összeget is meg kell fizetnie az utazónak. 

Tudomásom szerint tavalyig egyetlen uniós tagállamban sem indított utazásszervező pert légitársaság ellen a légi fuvarozó járattörlése vagy hosszú késése folytán okozott kár megtérítésére, annak ellenére, hogy az uniós joghatósági rendelet és valamennyi tagállam polgári törvénykönyve, illetve egyéb jogszabályai – így Magyarországéi is – ezt lehetővé teszik. 

E jogszabályok alapján az utazásszervező előtt két út áll a légitársasággal szemben kártérítési igényének érvényesítésére. Az egyik rövid időn belül tetemesebb anyagi megterheléssel jár, a másik a szokottnál nagyobb bürokratikus odafigyelést igényel. 

Az első útnál az utazásszervező a törlés miatt meghiúsult utazás részvételi díját visszafizeti az utazónak, így a visszafizetett részvételi díj vagy annak egy része kárként jelentkezik nála, azaz az iroda a károsult. Az unió joghatóságról szóló rendelete alapján a légitársaság annak a helynek a bírósága előtt perelhető, ahol a szolgáltatást nyújtották vagy nyújtani kellett volna, illetve károkozás esetén, ahol a káresemény bekövetkezett. Ha a csoport Magyarországról indul, akkor járattörlés esetén mindkét esetben magyarországi, jellemzően budapesti bíróságnak van joghatósága a perre, kivéve, ha a felek a köztük lévő szerződésben egy megnevezett bíróság kizárólagos illetékességében állapodtak meg. Ez az úgynevezett joghatósági megállapodás, például az, hogy a jogvitára az ír jogot kell alkalmazni és ír bíróságnak van kizárólagos illetékessége, azonban ez csak kevés légi fuvarozó általános szerződési feltételeiben (ászf) szerepel.

Csakhogy egy ilyen kikötés sem jelent feltétlenül áthághatatlan akadályt. A légi személyszállításról szóló kormányrendelet, az uniós jogszabály és a nemzetközi egyezmények értelmében ugyanis a légi személyszállítási szerződés mindig az utas és a légitársaság között jön létre, még akkor is, ha a repülés egy utazási csomagra megkötött utazási szerződés része. Ez azt jelenti, hogy az iroda és a légitársaság között nincs olyan légi személyszállítási szerződés, amelynek része lehetne a joghatósági kikötést tartalmazó ászf, vagyis ez a joghatósági kikötés az iroda és a légi fuvarozó közötti légi személyszállítási szerződés hiányában nem alkalmazható. Így a magyar bíróság joghatósága (illetékessége) egyértelmű, és az eljáró magyar bíróság a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályai alapján bírálja el a jogvitát. 

A másik út esetében az iroda nem fizeti vissza sem a részvételi díjat, sem a kártalanítási összeget az utazónak. Ebben az esetben engedményezési megállapodást kell kötni az utassal, amelynek alapján a légitársasággal szembeni követelését (részvételi díj + kártalanítás) az utazásszervezőre engedményezi. Minthogy az Európai Bíróság döntése szerint az engedményezéssel nemcsak az utazó követelése, hanem egyben a fogyasztói minősége is az utazásszervezőre ruházódik át, az iroda nem vállalkozásként, hanem fogyasztóként léphet fel a légitársaság ellen. 

A hazai és az uniós jog alapján egyrészt a fogyasztóval kötött szerződésben (ebben az esetben ez a légi személyszállítási szerződés, amelyet a repülőjegy testesít meg) érvénytelen, azaz semmis a joghatósági kikötés, másrészt a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt perelheti a légitársaságot. Ez azt jelenti, hogy az iroda mint fogyasztó perelheti a légitársaságot a saját székhelye szerint illetékes bíróság előtt. Ha a bíróság a törlés okaként vis maiort állapít meg, akkor az uniós rendelet alapján a légitársaság nem kötelezhető kártérítésre, de a magyar kormányrendelet és az uniós rendelet alapján az utazásszervező sem. 

Az utazási irodák tétlenségének jege tavaly tört meg. Egy osztrák utazási iroda svédországi körutazást és hajóutat szervezett, repülővel, németországi átszállással. A légitársaság a tervezett indulás előtt egy nappal, a repülőtéri kiszolgáló és biztonsági személyzet hiányára vis maiorként hivatkozva törölte a csatlakozó járatot, a felajánlott másik járattal viszont az utazók nem érték volna el a hajót, így az egész utazás értelmetlenné vált, le is mondták. Az iroda a teljes részvételi díjat, plusz a kártalanítást visszafizette az utazóknak. 

A visszafizetés után az iroda az uniós joghatósági rendelet alapján a saját székhelye szerinti illetékes bíróság előtt, az osztrák jogszabályok alapján indított kártérítési pert a másik tagállamban székhellyel rendelkező légi fuvarozó ellen. Az osztrák bíróság az osztrák polgári törvénykönyv értelmében bírálta el a jogvitát. Szerinte a személyzet hiánya nem vis maior, ezt egy légitársaságnak orvosolnia kell, és az ez év nyarán meghozott jogerős ítéletében a teljes kár megtérítésére kötelezte a légitársaságot. 

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!