A klímaváltozás következményei már napjainkban is komoly károkat okoznak, évente átlagosan kétmilliárd eurós nagyságrendben. 

Az extrém időjárási események: a hőhullámok az aszály és a heves csapadékesemények egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, hacsak nem történnek hatékony beavatkozások. Becslések szerint ezek a károk 2030-ra 52 milliárd 2050-re pedig akár 108 milliárd euróra is nőhetnek. 

A síelés a legalacsonyabban fekvő területeken már a múlté – Margreth Keiler, az innsbrucki egyetem kutatója és a jelentés társszerzője szerint az ilyen térségekben már nem lehet a síelésre alapozni. 

A jövőben a közepes magasságú régiókban évtizedenként 5–10 nappal csökken a természetes hótakarós napok száma, a magasabb területeken is 2050-ig akár 60–80 nappal kevesebb lehet az ilyen napokból. 

A kutatók megállapítják továbbá, hogy az egészségügyi rendszer sincs felkészülve a 3 fokos melegedés jelentette kihívásokra, ahogy az általános munkahelyi környezet sem lesz alkalmas a tartósan magas hőmérsékletek elviselésére – írja a GD Consulting szakmai blog.

A jelentést több mint 200 tudós készítette három éven át, a célja annak bemutatása, miként hat a klímaváltozás Ausztria ökoszisztémáira, gazdaságára és társadalmára 

A frissen publikált dokumentum szerint az ország még messze nem alkalmazkodott megfelelően a változásokhoz. Ennek fő oka a szakértők szerint az, hogy hiányoznak az egyértelmű politikai felelősségi körök, valamint a stabil és hosszú távon tervezhető pénzügyi források. 

A klímajelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a helyzet kezelésére. Ezek között szerepel egy kötelező jogi keret kialakítása a klímavédelem és az alkalmazkodási intézkedések számára, valamint a jobb együttműködés biztosítása a szövetségi kormány a tartományok és az önkormányzatok között. 

A jelentés záró üzenete egyértelmű: Ausztria még nem készült fel a klímaváltozásra, és cselekedni most kell! 

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!