Az adatok alapján a lakosság 45 százaléka pozitívan viszonyul a turizmushoz, míg csupán egy kisebb hányada fogalmazott meg kritikát. A több éves előkészítő munkát követően a napokban először publikált úgynevezett turizmuselfogadottsági szaldó (TAS) +38 százalékponton áll, ami egyértelműen kedvező megítélést tükröz. 

Elisabeth Zehetner turizmusért felelős államtitkár szerint ez erős jelzés a szakma, a térségek és a turizmuspolitika számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a bizalom nem magától értetődő, hanem közös erőfeszítések eredménye. A turizmus elfogadottságát nap mint nap újra ki kell érdemelni – a vállalkozásokban, a régiókban és a politikai döntéshozatalban egyaránt.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a turizmus megítélésében regionális eltérések figyelhetők meg. A legpozitívabb értékeket Bécs (+48), Karintia (+43), Stájerország (+41), Salzburg (+40) és Vorarlberg (+39) produkálták, míg Felső-Ausztria (+30), Alsó-Ausztria (+32) és Tirol (+36) kissé elmaradnak az országos átlagtól, de még így is a pozitív tartományban maradnak. Összességében a lakosság a turizmust elsősorban gazdasági és társadalmi szempontból tartja kedvezőnek: értékeli a munkahelyteremtést, a helyi közösségek élénkítését és a kulturális csere lehetőségeit.

A megkérdezettek közel háromnegyede – 73 százalék – nagy jelentőséget tulajdonít a turizmusnak az osztrák társadalom és gazdaság szempontjából. 

A kutatás azt is megerősítette, hogy minél inkább érintett valaki személyesen a turizmusban – például munkavállalóként vagy jövedelme révén –, annál fontosabbnak tartja annak szerepét saját lakókörnyezetében is. 

A válaszadók 5 százaléka „nagyon fontosnak”, további 7 százaléka „fontosnak” tartotta a turizmust saját élethelyzetére nézve. A turizmus elfogadottságának másik fontos mutatója a vendégforgalommal kapcsolatos lakossági érzékelés. 

Az osztrákok 65 százaléka megfelelőnek tartja a turisták számát saját településén és országos szinten is. Mindössze 15 százalék vélte úgy, hogy „inkább sok” a látogató, és csupán 6 százalék szerint van „túl sok” turista a lakókörnyezetében. Ez is azt jelzi, hogy a vendégforgalom jelenlegi szintje általánosan elfogadott, és nem vált széles körű elégedetlenség tárgyává  

– összegzi a GD Consulting szakmai blogja. 

A friss eredmények közvetlenül is beépülnek Ausztria új turizmusstratégiájába, amelynek kidolgozása most új szakaszába lép. A 2019-ben elfogadott Turizmus Mesterterve című dokumentum – a „Plan T” - jelentős mérföldkő volt, azonban azóta a világ megváltozott, és vele együtt a turizmus jövőjét meghatározó kihívások is. 

A mesterséges intelligencia, az energiahatékonyság, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció mára mind olyan tényezők, amelyekkel a stratégiai gondolkodásnak számolnia kell. Ezért az államtitkár megindította a stratégia megújításának folyamatát, amely most egy széles körű társadalmi részvételre építő egyeztetéssel folytatódik. 

Zehetner hangsúlyozta: 

a turizmus mindannyiunk ügye, hiszen akár vendéglátóként, akár utazóként, akár egyszerűen olyan lakosként, aki turizmus által létrehozott infrastruktúrát használ, mindenki kapcsolatba kerül vele. Ezért a cél az, hogy valóban bárki hozzászólhasson a jövő turizmusstratégiájához. 

A konzultáció során olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy hogyan élik meg az emberek Ausztriában a turizmust, milyen szerepet játszik az a mindennapokban, a munkában vagy a lakóhelyen, illetve milyen elvárásaik vannak a jövő turizmusával kapcsolatban. 

Az új „Plan T” célja, hogy a turizmust közösen, fenntarthatóan és a helyeik életminőségét gyarapítóan formáljuk, s így hosszú távon is sikeres maradjon ez az ágazat. 

(Nyitókép: Bécs városképe - 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!