A tavaly november közepén kinevezett miniszteri biztos elsőként áttekintést adott a 2024-es év magyarországi turisztikai teljesítményéről. Kiemelte, hogy 2024-ben már a 2019-es év eredményeit is meghaladta az ágazat idehaza: közel 18 millió vendég több mint 44 millió éjszakát töltött el a szálláshelyeken, minden másodikuk belföldi volt. A szálláshelyek árbevétele meghaladta az 1000 milliárd forintot. Az ágazat fejlődésének üteme európai uniós átlag felett van, hallhattuk. 

Budapest esetében meg jelentősebb volt a forgalomnövekedés, 22 százalékos bővüléssel Alicante mellett a legjelentősebb volt a kontinensen. A magyar főváros iránt kiemelkedő érdeklődést mutatnak a fiatalabb korosztályok tagjai. 

A szakember kiemelte, hogy a magyarországi egészségturizmus részesedése az ágazaton belül 11 százalékos, a növekedés üteme pedig 10 százalék feletti. Vidéken különösen fontos az egészségturizmus, a Budapesten kívüli vendégforgalom kétharmada egészségturisztikai szempontból jelentős településen realizálódik, vagyis fürdőkhöz kapcsolódik. 

A hazai fürdők vendégszáma 2023-ban 33 millió volt. 10-ből 8 külföldi vendég a fürdők felkeresésének fő motivációjával látogatott el hazánk vidéki településeire, a turisztikai célú fürdők éves látogatószáma 25 millió fő.

Mint megtudtuk, 836 ezer főt tudnak a hazai fürdők egyszerre befogadni, 238 milliárd forint volt tavaly az üzemeltetők árbevétele, ebből 78 milliárd a fürdőszolgáltatás bevétele. 19,9 milliárd forintnyi bevétel érkezik SZÉP-kártyáról. A vendégszám a hazai fürdőkben is növekedésnek indult a Covid után, ugyanakkor még mindig nem érte el a 2019-es év adatát. 

Mint hallhattuk, hazánkban jelenleg 1453 termálvízkút, 175 településen pedig 224 fürdő, ebből 107 minősített gyógyfürdő található. Az országban 42 minősített gyógyszálloda és 42 minősített gyógyhely van 41 településen.

Kihívások az egészségturizmusban

A miniszteri biztos számos, az egészségturisztikai ágazat előtt álló kihívást is nevesített. 

Túlméretezett kínálat, elavult alapinfrastruktúra, nem letisztult profilú fürdők, a térségi adottságokhoz nem alkalmazkodó kínálat, alacsony árak és kapcsolódó minőség, a gyógytényezők és kezelések hatásosságát igazoló tanulmányok, a nemzetközileg is elismert minősítések, valamint az együttműködések hiánya 

– sorolta a problémákat. Ezeket azonban lehet kezelni, az elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is megnevez ezzel kapcsolatos eszközöket.

Láng Róbert szerint konszenzus van abban, hogy a hazai fürdőkben elegendő a rendelkezésre álló összes vízfelület, ezen a téren tehát nincs szükség további fejlesztésekre, sokkal inkább a kiegészítő szolgáltatások bővítésére, az attrakciókra, tematikus kialakítás megteremtésére van szükség.

Emlékeztetett arra is, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában is szerepet kap az egészségturizmus, kiemelt feladat a fenntarthatóság és digitalizáció előtérbe helyezése. A digitalizáció egészségturisztikai alkalmazásáról egy előremutató példát is hallhattunk: pl. van olyan egészségturisztikai szolgáltató Ausztriában, ahol előzetes felmérés után (digitális eszközökkel) a vendég előre átküldi az adatait, ami alapján a szolgáltató már testre szabott programmal várja a szabadidős vagy egyéb gyógyhelyen. 

A szakember azt is elmondta, hogy a hazai fürdőket jelentőségük és vonzerejük szerint különböző kategóriákba sorolják, vannak nemzetközi, országos és térségi jelentőségű egységek is. Ezek befolyásolják, hogy milyen népszerűsítési eszközök, formák használata javasolt. 

Szóba került, hogy 2023-tól új rendeletek szabályozzák a fürdők működését. Ezek a rendelkezések azonban a Magyar Fürdőszövetség szerint sok esetben aránytalanul és indokolatlanul szigorúak, ezért az NGM az MTÜ-vel karöltve egyeztetéseket kezdeményezett a Nemzeti Népegészségügyi Gyógyszerészeti Központtal ezek esetleges felülvizsgálatáról, a határidők kitolásáról. 

Láng Róbert megemlítette, hogy az energiaárrobbanás miatt számos fürdőben saját forrásból indítottak energetikai beruházásokat (vagy azokat felgyorsították) az utóbbi években, álláspontja szerint ezeket a fejlesztéseket érdemes folytatni, most ehhez keresnek forrásokat az Energiaügyi Minisztérium bevonásával. 

A jövőben szorosabb együttműködést szeretne elérni a tárca a hazai betegellátó intézmények és a gyógyfürdők között például a rehabilitáció terén. Ezen felül célként jelölte meg az unión kívüli célországok – például a Közel-Kelet – targetálását megfelelő értékajánlatokkal, a belföldi „fogadókészség” megteremtése és a közvetítő biztosítói kapcsolatok magas szintű ösztönzése mellett. 

Végezetül a miniszteri biztos a mesterséges intelligencia segítségével foglalta össze a 2025-ben várható utazási trendeket, megemlítve a fenntartható és regeneratív turizmust, a worcationt és a digitális nomád életmódot. A trendek közé tartozik a kevésbé ismert úti célok, a wellness és a rekreációs utazások előretörése is. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!