A közgyűlést megnyitó beszédében Végh Andor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket – köztük Görgényi Ernő gyulai polgármestert, Juhász Szabolcsot, a Visit Hungary turizmus szakmai vezetőjét, Kun Miklóst, a házigazda Gyulai Várfürdő ügyvezetőjét, valamint a szövetség tagságát.

Végh Andor hangsúlyozta: egy szakmai szervezet legnagyobb értékét a tagjai, valamint az általuk képviselt tudás, tapasztalat és együttműködési szándék jelentik. Kiemelte, hogy bár a hazai fürdők eltérő adottságokkal és kihívásokkal szembesülnek, a céljaik közösek: a versenyképesség erősítése, a szolgáltatások fejlesztése és az érdekvédelem. Rámutatott, hogy a gazdasági környezet és a változó vendégigények miatt elengedhetetlen a folyamatos szakmai párbeszéd, a bevált jó gyakorlatok megosztása és az aktív közös munka, amelyre a közgyűlés kiemelt találkozási pontként szolgál.

Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezetője üdvözölte a szakembereket. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség legutóbb 2014-ben ülésezett Gyulán, és az azóta eltelt időszakban a fürdő komplex átalakuláson ment keresztül. A beruházások révén a létesítmény szolgáltatási színvonala, műszaki és üzemeltetési biztonsága, valamint válságállósága egyaránt megújult, így az éves szinten több mint 600 ezer látogatót fogadó Várfürdő megőrizte nemzetközi szinten is meghatározó pozícióját.

A fürdő sikere elválaszthatatlan Gyula városától és annak összetett turisztikai kínálatától ‒ fogalmazott Kun Miklós.

A város nevében Görgényi Ernő polgármester köszöntötte a közgyűlést. Beszédében felidézte a település történelmi fordulópontjait, amelyek alapot adtak a mai turisztikai ökoszisztémának: az 1959-es első kútfúrást, a Várszínház 1963-as elindulását, valamint a fürdő köré épülő szálláshely-fejlesztéseket. 

Külön kiemelte, hogy Gyula turizmusa már a nyolcvanas években szárnyalt – jelentős részben az élénk jugoszláv vendégforgalomra támaszkodva –, majd a délszláv háború okozta törést követően az ezredforduló uniós csatlakozása adott új lendületet az ágazatnak.

A városvezető számszerűsítette a desztináció fejlődési ívét: míg 2010-ben 276 ezer vendégéjszakát regisztráltak Gyulán, addig 2017-re megduplázták ezt az értéket, 2019-re pedig elérték az 579 ezres szintet. A pandémia okozta visszaesést követően a turizmus gyorsan talpra állt, így az elmúlt években – 2023-tól kezdődően – a vendégéjszakák száma már stabilan meghaladta a 600 ezret, miközben a Várfürdő látogatottsága is 600 ezer körül alakult.

A polgármester részletesen ismertette a 2010 után indított tudatos fejlesztési stratégiát, amely a négyévszakos működés erősítését célozta meg a vállalkozói stabilitás érdekében. Ennek részeként épült meg a fedett élményfürdő (AquaPalota), újult meg a gyermekparadicsom, és a Kisfaludy program segítségével a történelmi Lovarda épülete, valamint a kórháztól visszakapott 800 négyzetméteren egy korszerű gyógyászati részleget is kialakítottak.

Az önkormányzat döntése értelmében a Várfürdő 300–400 millió forintos éves nyereségét teljes egészében visszaforgatják fejlesztésekre és karbantartásra ‒ emelte ki Görgényi Ernő. 

Mivel a fürdő egy 8,5 hektáros, beépített területen – a 300 éves kastélyparkban – helyezkedik el, területileg nem bővíthető, ezért kizárólag a minőségi, szolgáltatásorientált fejlődés jöhet szóba. Zárásként rámutatott, hogy a város jövőképe – az Almásy-kastély látogatóközponttá alakításához és a várhoz hasonló kulturális attrakciók mellett – a helyi TDM-szervezeten keresztüli, szállásadókkal és vállalkozókkal megvalósuló szoros partnerségre és a magas vendégelégedettségre épül.

(Fotók: Hunka Erika)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!