A városnak van egy fejlesztési terve, amely a Miskolc 2030 elnevezést kapta. Mekkora szerep jut ebben a turizmusnak?

Ezen a téren is megpróbálunk szintet lépni – mégpedig a Miskolc, a Bükk városa elnevezésű programmal. Ez a város az elmúlt 30-35 évben nagyon nehéz időket élt át. Én születésem óta Miskolcon élek, láttam, milyen volt az, amikor 220 ezer ember élt itt, és látom azt is, milyen most, amikor 147 ezren vagyunk. Elment innen 70 ezer ember, köztük nagyon sok fiatal.

Holott Miskolc egyetemi város, és komoly kulturális élete van.

Így igaz. Itt már 1823-ban közadakozásból színház épült, amely a mai Magyarország területének első kőszínháza volt. Hosszan lehetne sorolni mindazt, ami azt tanúsítja, hogy a város múltjában mindig is jelen volt a polgárság, az értékek alapján szerveződő gondolkodásmód. Aztán előbb 1944-ben a 15 ezer zsidó vallású lakos elhurcolása, majd az 1940-es évek végi kitelepítések következtében eltűnt a város polgári rétege. Miskolcon erőszakos iparosítás ment végbe, ahogy egyre nagyobbra nőtt a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár, hirtelen felduzzadt a lakosság. Amikor pedig a gyárak bezártak, a város elkezdett zsugorodni, akárcsak sok más iparváros szerte a világon. Ezért – visszatérve napjainkhoz – kiemelten fontos, hogy rátaláljunk az identitásunkra. 

Vagyis vissza kell szerezni a város lakóinak öntudatát annak érdekében, hogy minőségi kötődés jöjjön létre bennük?

Igen, én ezt nevezem helyi identitásnak. Épp ezért végiggondoltuk: mi lehet az a hívószó, az a program, amely mellé minden miskolci oda akar állni. Ez lett a Bükk városa program, amelyben szó van iparfejlesztésről, gazdaságfejlesztésről és városüzemeltetésről, egy sor olyan dologról, amelynek nyomán Miskolcot újra lehet pozicionálni. 

Nagy örömünkre február első hetében megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány elé kerül a Bükk városa program koncepciója, tehát a programunkból kormány-előterjesztés lett. 

A siker reményében az elmúlt időszakban magam is nagyon sokat lobbiztam. Bízom benne, hogy az előterjesztés kedvező fogadtatásra talál, és el tudjuk kezdeni ezt a komoly munkát.

Mennyiben fedi egymást a Miskolc 2030 fejlesztési terv és a Bükk városa program?

A kettő tulajdonképpen egymásra épül, sok az átfedés, de a Bükk városa program 2030-nál távolabbra mutat. Csak hogy egy példát említsek: a város kellős közepén üresen áll a DAM, a volt Lenin Kohászati Művek 130 hektáros területe. Ez egy tájseb, amely bennünk, miskolciakban is mély sebként él, hiszen ott néhány évtizede 25 ezren dolgoztak. Ahhoz, hogy a terület újra szervesen kapcsolódjon a város életéhez, meg kell tölteni élettel. Ez nem része a 2030-as fejlesztési tervnek, de nagy szerepe lehet abban, hogy erősödjön az identitásunk – például az innovatív, tudományos technológia meghonosításával. A Miskolci Egyetemnek nagyon komoly eredményei vannak az űrkutatás terén. Miért ne lehetne a volt Lenin Kohászati Művekben valami egészen újszerű, mindenki számára meghökkentő dolgot csinálni? 

Milyen konkrét tervei vannak a turizmus fejlesztésére? 

Már tudjuk, melyek azok a programelemek, amelyeket szeretnénk ebben a ciklusban, 2029-ig végig vinni, és ebben jelentős szerep jut a turizmusnak. Ennek a városnak négy nagyon komoly desztinációja van. A belváros a történelmi Avassal és a pincesorral, Lillafüred a Palotaszállóval és a Bükk környezetével, a diósgyőri vár és a miskolctapolcai Barlangfürdő. Az utóbbi kettő sajnos átmeneti állapotban van, a vár még épül, a fürdő teteje pedig leégett, reméljük, hogy nyárra ismét megnyit. Az a feladatunk, hogy ezt a négy desztinációt arra a szintre emeljük, ahova valók. De ennél is fontosabb, hogy végre összekapcsoljuk őket. Vagyis, ha valaki eljön ide a családjával, akkor ne csak egy helyre menjen el, hanem töltsön el itt egy hetet, és élvezze a város adta összes lehetőséget. Az elkövetkező évek fejlesztései is ezt szolgálják majd. 

Csak néhány példa: szeretnénk körbejárhatóvá tenni a Hámori-tavat, megépítjük a libegőt, ami összeköti majd a belvárost az Avassal, de emellett számos, a turizmus élénkítését szolgáló fejlesztésben gondolkodunk városszerte. 

Sok olyan embert vontam be a csapatba, akik a vállalkozói szférában sikeresen tevékenykednek. Jó néhányan közülük a Miskolc Holding Zrt.-nél dolgoznak, és ezt a szemléletet képviseli Fekete-Angyal Enikő, a Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Közhasznú Kft. vezetője is.

Januári végi hír volt, hogy 1,3 milliárd forintot ad a kormány a Barlangfürdő újjáépítésének első ütemére. A rendelkezésükre álló forrásokból a fürdő mely részeit, mekkora részét tudják újranyitni nyárra, és mikorra valósulhat meg a teljes helyreállítás?

Az első ütemben a fürdő teljes energetikai felújítását kell elvégezni. Ez az alapja annak, hogy a korszerűsítést folytatni tudjuk. Eddig sem és ezután sem szeretnék dátumokkal dobálózni. Miskolc, és a miskolciak érdeke is az, hogy mihamarabb újranyithassuk az európai hírű barlangfürdőt. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!