Az ágazatot is felügyelő miniszterként hogyan értékeli a turizmus 2025-ös teljesítményét?

Azt látjuk, hogy tavaly a gazdaság egyik legfontosabb húzóereje a turizmus volt, mely a GDP több mint 14 százalékát adta. Már 2024-ben történelmet írt az ágazat, amikor minden korábbinál több, 18,2 millió turista érkezett hozzánk. Számuk 12 százalékos növekedése nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt. A magyar turizmus az elmúlt évben is folytatta szárnyalását: alig több mint 11 hónap alatt elértük a 2024-es éves csúcsot, ebből már sejthető volt, hogy újabb csúcsévet avathatunk.

Az előzetes adatok azóta beigazolták a várakozásokat, a vendégforgalom tavaly január és december között 8 százalékkal haladta meg a 2024-es rekordévit, és a bevételek is markáns növekedést mutattak. 

A szálláshelyek bruttó árbevétele 12, a vendéglátóhelyeké 9 százalékkal múlta felül a korábbi csúcsévét.

A turizmus jelentőségét a nemzetközi folyó fizetési egyenlegre gyakorolt hatása is jól szemlélteti: a szomszédunkban zajló háborús konfliktus, a közel-keleti feszültségek és a kiutazások élénkülése ellenére 2025 első három negyedéve alatt 3,4 milliárd euró többlettel javította a folyó fizetési mérleget, ami 25 százalékkal több, mint 2024 első három negyedévében.

A turizmus azonban nem csak számokról szól: eredményessége az ágazatban működő vállalkozások révén 400 ezer család megélhetésének záloga. A szektor ráadásul a magyar vidék egyik legfontosabb foglalkoztatója, tevékenységének más szektorokra tovagyűrűző hatásai megerősítik a helyi gazdaságokat is. Ezért van szükség a fejlesztésekre, és ezért kell tovább építenünk a békegazdaságot is.

A turizmus szempontjából 2024-nek az egyik legnagyobb „fegyverténye” volt a reptér visszaszerzése. Milyen szerepet játszott mindez az új csúcsév eredményében, és hogyan segíti a jövőben a beutazóforgalom növekedését?

A 2025-ös esztendő a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is új rekordot tartogat: a 2024-es 17,6 milliós éves utasszám után már az év vége előtt, december elején elérte a 19 milliós utasszámot a légikikötő forgalma. A repülőtér stratégiai eszköz, amely 2024-ben került újra többségi magyar tulajdonba, a számok pedig nagyszerűen alakulnak, visszaigazolják a döntés megalapozottságát.

Az elmúlt év egyik legnagyobb sikere, hogy új, közvetlen légihidakat építettünk ki fontos, távoli küldőországokkal. 

Az American Airlines a nyári menetrendben újraindítja közvetlen Budapest–Philadelphia járatát. Szintén tavaly jelentettük be a torontói közvetlen, Air Canada járat idei újraindulását is, és az amerikai elnöknél tett miniszterelnöki látogatás sikere nyomán további transzatlanti légi összeköttetések megnyitásában is okkal bízhatunk. Mindezek nemcsak a gazdasági kapcsolatokat erősíthetik, hanem jelentősen javíthatják hazánk pozícióit a hivatásturizmus piacán is.

Kínából jelenleg hét városból heti 19 járat érkezik Budapestre. A 2023-as kínai–magyar légügyi megállapodás folyamatban lévő megújítása új útvonalak megnyitását, a meglévőkön pedig a heti frekvencia bővülését is lehetővé teszi. „Első fecskeként” az Air China például már decemberben bejelentette, hogy tavasztól a korábbi heti néggyel szemben heti hat járatot működtet Budapest és Peking között. Ezzel az Európai Unióban hazánk fővárosa lesz a negyedik, amely napi légi összeköttetést biztosít a két ország között, tovább erősítve Magyarország régiós piacvezető szerepét a közvetlen kínai járatok tekintetében.

A repülőtér hazai kézbe kerülése olyan stratégiai fejlesztéseket is lehetővé tesz, amelyek tovább javíthatják a légikikötő megközelítését és a terminálkapacitások bővítését, hiszen az utasforgalom ütemét nézve Budapest lassan „kinövi” repterét. Hogy állnak az ezzel kapcsolatos ambiciózus tervek?

Az ágazat eredményessége szempontjából a légi közlekedés fejlesztése mellett a reptér bővítése és gyors elérhetősége is stratégiai kérdés. Az előkészítő munkálatok után idén már elindulnak a mintegy 1000 milliárd forint összértékű, nagyszabású kormányzati infrastruktúra-fejlesztések is Ferihegyen.

A 3-as terminál alapkövét február–márciusban tehetjük le, és ha minden jól alakul, középtávon a budapesti reptér akár évi 40 millió utas színvonalas kiszolgálására is képes lesz. 

A repülőtér fejlődését a gyorsvasút is segíteni fogja, január elején kiírtuk a koncessziót a megépítésére, amely 19 percre rövidíti a menetidőt a Nyugati pályaudvarig. Ehhez állami forrásra sem lesz szükség, sőt a koncesszió nyertese fog éves díjat fizetni az államnak. Megvalósul egy 11 kilométeres gyorsforgalmi út is az Üllői út külső része és a repülőtér között, így a repülőtér közlekedési infrastruktúrájában jelentős szintlépés történik, amely egyszerre szolgálja a magyar utazók és az ideutazók kényelmét, növelve a turisztikai vonzerőt és a szolgáltatási színvonalat.

Milyen támogatási eszközökkel segítették a turisztikai vállalkozásokat 2025-ben?

Ha röviden kellene válaszolnom, akkor azt mondanám: célzott intézkedésekkel. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy az ágazat versenyképességét tovább erősítse, a turizmusban tevékenykedő vállalkozások terheit csökkentse. Ehhez pedig komplex programra, mély ágazati tudásra, adatokra van szükség, ebben nagy segítségünkre van a Magyar Turisztikai Ügynökség. Külön is köszönöm az ott dolgozó munkatársak és vezetők odaadó munkáját!

Még 2024-ben indítottuk el a vidéki vendéglátás nagyszabású fejlesztőprogramját, amelynek keretében több mint 3300 étterem, cukrászda, büfé és kávézó nyert támogatást. A program 2025 tavaszán folytatódott, a legkisebb települések italüzletei juthattak 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz. A lehetőség olyannyira népszerű volt, hogy az érintettek 80 százaléka adott be pályázatot.

A Muzsikáló Magyarország elnevezésű kezdeményezés célja tavaly is a hagyományos magyar kávéházi, éttermi cigányzene megőrzése és népszerűsítése volt. Az 1,1 milliárd forint keretösszegű program több száz cigányzenész vendéglátóhelyi foglalkoztatását és a hungarikumként védett kulturális műfaj fennmaradását segítette elő. A program ráadásul növelte a pályázatban részt vevő éttermek, kávézók vonzerejét is.

A Budapest MICE Fund 400 millió forintos keretével pedig a konferencia- és hivatásturizmusnak, valamint az üzleti rendezvényeknek adtunk újabb lendületet.

Kiemelném még a turisztikai ágazat finanszírozására tavaly létrehozott Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH) termékeit. Szándékosan ezt hagytam utoljára, mert a 2025 októberében elindított kis összegű kölcsönök mellé – amelyek rendkívül kedvezményes kamattal elérhetők – idén januártól vissza nem térítendő támogatás is igényelhető. Ezzel a lehetőséggel a legkisebbeket szeretnénk helyzetbe hozni.

Ha összességében számba vesszük a pénzügyi támogatásokat, a 2017-ben meghirdetett Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programnak köszönhetően 2025 októberéig több mint 21 ezer fejlesztés kapott összesen mintegy 405 milliárd forint támogatást.

2024 októberében egy 16 intézkedésből álló csomagot jelentettek be a turizmus versenyképességének javítása és a bürokrácia csökkentése érdekében. Ebből mit sikerült eddig megvalósítani?

Valóban, a kormány nem csak pénzügyi támogatások révén segítheti a vállalkozásokat. Az eltelt alig több mint egy év alatt gyakorlatilag teljesítettük, amit ígértünk. Csak néhány példát említenék a legfontosabbak közül. 

A kormány biztosította, hogy a borravaló adómentes lehessen, a fizetési módtól függetlenül. A szervizdíjak maximalizálásával javítottuk a kisebb, jellemzően családi tulajdonú vendéglátó egységek helyzetét.

A jogszabályi környezet alakításával célunk volt az is, hogy tovább csökkentsük a vállalkozások adminisztrációs terheit, gondolok itt például a digitális SZÉP-kártya bevezetésére. A szeptemberben életbe lépett jogszabály előírja a SZÉP-kártyát kibocsátó bankok számára a digitalizált kártya, továbbá az elfogadóhelyeken az érintésmentes fizetési lehetőség biztosítását, többek között megfelelő POS-terminálok kihelyezésével.

És bár a 16 pontos csomagnak nem volt része, az árrésadózó utaztatók régi vágyát teljesítettük azzal, hogy az áfatörvény módosítása értelmében idén januártól az utazásszervezési szolgáltatások számláinak nem kell tartalmaznia az adóalapot és az áfát. Mindez az egyszerűbb adminisztráció mellett megszüntette azt a versenyhátrányt is, amelyet korábban az árrés adóértékének feltüntetése jelentett, miután kiszámíthatóvá tette magát az árrést.

Mit tekint turisztikai szempontból a 2025-ös év legfontosabb mérföldkövének?

A már említett Kisfaludy Turisztikai Hitelközpontot. Múlt év februárjában jelentettem be annak a pénzügyi vállalkozásnak a létrehozását, amely kifejezetten a turisztikai szolgáltatók finanszírozási igényeit hivatott kiszolgálni. 

A KTH küldetése, hogy a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátóüzleteket, illetve turisztikai attrakciókat üzemeltetők számára elérhető, megfizethető pénzügyi megoldásokat biztosítson. 

Mindent meg kell tennünk ugyanis azért, hogy az ágazat gerincét alkotó turisztikai vállalkozások kiszámítható feltételek mellett tervezhessenek és valósíthassák meg fejlesztési elképzeléseiket. Jelenleg a KTH nyújtja a legkedvezőbb hitelt a piacon: a kamatozás fix, évi 2,5 százalék, a kölcsön kezes és garancia nélkül igényelhető, és fedezet bevonására sincs szükség. Mindez rendkívül kedvező lehetőség.

A KTH gyorsan és rugalmasan biztosít forrást a fejlesztésekhez, korszerűsítésekhez. A szezonális sajátosságokhoz igazodó hiteltermék sokkal több, mint szimpla finanszírozási megoldás: ez újabb lépés a versenyképesség erősítése felé. A hitelkonstrukciók eredményei remélhetően már a 2026-os főszezonban megmutatkoznak. 

A Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont elindulásán kívül a tavalyi év másik legfontosabb eseményének az oszakai világkiállítást tartom. Ez ugyanis gazdasági és turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű volt Magyarország számára.

Hogyan értékeli a magyar jelenlétet az Oszakai Világkiállításon?

A Japánt, Kínát és Dél-Koreát is magában foglaló térség a világ legnagyobb turisztikai küldőpiacának számít, hazánk esetében pedig dinamikusan bővülő küldő országok tartoznak ide. A világ leggyorsabban növekvő régiójába Japán belépőkapunak számít – azért is volt fontos a magyar részvétel, mert a vendégforgalom további élénkülését várjuk ebből a térségből. Ehhez Magyarország pozíciójának megerősítésére volt szükség. Az oszakai magyar jelenlétnek további nyomatékot adott, hogy Magyarország külképviseletet, konzulátust nyitott a szigetország második legnagyobb városában.

A japán világkiállításon több mint egymillió látogatót varázsolt el a magyar pavilon. Fél év alatt közel 70 kulturális programot, több mint 80 üzleti és szakmai eseményt szerveztünk, és 2250 protokollvendéget fogadtunk. Ebből is látszik, hogy a nemzetközi diplomácia megkülönböztetett figyelmet szentelt hazánknak: a japán császári család tagjain kívül Nobel-díjasok, olimpikonok is meglátogatták a pavilonunkat. A siker egyik azonnali, kézzelfogható jele, hogy a kiállítás ideje alatt 19 százalékkal nőtt a Magyarországra irányuló japán turizmus. A világkiállításon való részvétel azonban nemcsak a turizmus, hanem az üzleti élet számára is egyedülálló lehetőség volt, sőt az egész nemzetgazdaságra pozitív hatást gyakorolt.

A 20 milliós vendégszám új rekordot jelent, ezzel öt évvel korábban teljesült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célszám. Ez hogyan írja át a hosszú távú terveket?

2025 rekordvendégszámot és rekordbevételt hozott, s bár a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a turizmus stabil alapokon áll, de a konjunktúra fenntartása érdekében továbbra sem engedhetjük el a vállalkozók kezét. A támogatásalapú fejlesztések irányából viszont egyre inkább a hibrid finanszírozási megoldások felé szeretnénk elmozdulni. A legfontosabb, hogy tovább növeljük Magyarország versenyképességét, és még vonzóbbá tegyük hazánkat a külföldi és belföldi turisták, valamint az üzleti utazók számára. Ha jól dolgozunk, az ágazat GDP-részesedése is tovább növekedhet. Ez pedig lehetővé teszi, hogy 2026-ban a mennyiségi növekedés időszaka után a minőségre helyezzük a hangsúlyt. 

Tudatosabb fejlesztéseket, értékalapú döntéseket és olyan pozicionálást szeretnénk, amely Magyarországot a régió vezető, magas színvonalú és költésű, minőségi desztinációjává emeli.

Mit kíván a turizmusnak 2026-ra?

Mind a hazai turizmus, mind pedig az egész magyar gazdaság számára az a legfőbb kívánságom, hogy legyen béke. Az elhúzódó háború ugyanis visszafogja az egész európai gazdaság, és emiatt a magyar gazdaság teljesítményét is. Mi ez ellen küzdünk: háború helyett béke, hadigazdálkodás helyett békegazdaság. Miközben egész Európában a megszorításokon alapuló rendszerek működnek, hazánk képes arra, hogy a nehéz külső körülmények között is segítse a hazai lakosságot és vállalkozásokat is, amiből a turisztikai ágazat is tovább profitálhat.

Idén január 1-jétől olyan intézkedések léptek hatályba, amelyek Nyugat-Európában elképzelhetetlenek – gondolok itt az édesanyák adómentességére, családi adókedvezmények duplázására, a nagyszabású ágazati béremelésekre, a kkv-k segítését célzó kiemelt programokra. Azon dolgozunk tehát, hogy az emberek zsebében egyre több legyen, amit – saját döntésük szerint – kikapcsolódásra és utazásra is költhetnek, akik pedig így tesznek, magasabb színvonalú, versenyképes szolgáltatásokkal találkozzanak. Bízom benne, hogy a jó sorozat nem áll meg, és 2026-ban is újabb rekordokat dönthet az ágazat. Rajtunk ez nem fog múlni!

*

Az interjú eredetileg a turizmus TOP50-es kiadványában jelent meg, amely ide kattintva megrendelhető nyomtatott formátumban, illetve letölthető online.    

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!