A város meghívására a Dunakanyar és a Börzsöny térségének szakmai szervezetei, a szomszédos önkormányzatok képviselői, valamint országos turisztikai szervezetek és állami háttérintézmények vezetői érkeztek az O’Mami és Rozmaring Bistro és Étterembe. A rendezvény célja a térségi szakmai párbeszéd elindítása és a stratégia megvalósításához szükséges partnerségek megalapozása volt.

Települési stratégia, térségi ambíciókkal

A konferenciát Petrovics László, Nagymaros polgármestere nyitotta meg, aki a Dunakanyart a hazai turizmus kiemelt célterületének, a kisvárost pedig egyik kedvelt úti céljának nevezte. 

A település természeti és történelmi értékei mellett a termelői piac, a gasztrofesztiválok és az országosan elismert vendéglátóhelyek is jelentős vonzerőt képviselnek. 

A polgármester ugyanakkor a turizmus terheire – a parkolási és közlekedési problémákra, valamint a lakosságot érő zajra – is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a most elkészült stratégia ezek kezelésében is fontos szerepet kaphat. Célja, hogy a város felkészüljön a vendégforgalomra, annak terhelését jobban elossza, miközben a helyiek számára is érzékelhetővé teszi a turizmus előnyeit. 

A környékbeli polgármestereket az együttműködés reményében hívták meg a konferenciára, és abban bíznak, hogy a közel százoldalas szakmai anyag egy későbbi, átfogó dunakanyari turizmusstratégia előképe lehet. 

A szakember lapunk kérdésére elmondta, hogy évtizedek óta napirenden van az 1500 méter mélyen fekvő vízbázis hasznosítása. Továbbra is tervezik egy termálkút fúrását a település határában, valamint egy százszobás, négycsillagos szálloda létesítését. Ugyanez a vízbázis táplálja a visegrádi termálkutakat is, amelyekre számos szálloda települt, miközben a Duna bal partján Budapesttől az országhatárig nincs hasonló létesítmény.

Láng Éva a közeli Verőce lakosaként és Tóthmajor Balázs országgyűlési képviselő kabinetvezetőjeként köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, a Szobi járás 17 településével foglalkozik, így jól ismeri a térség kihívásait és adottságait. Hangsúlyozta, hogy a választókerületek 2024-es átrajzolásával a Duna két oldalának települései egy közös választókerületbe kerültek. 

Az új körzetben komoly lehetőséget lát a Dunakanyar korábban külön kezelt két oldala közti szorosabban együttműködésre, és arra, hogy a települések megtalálják azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek révén turisztikailag is erősíthetik egymást.

Fejlődés, mérhető célok mentén

Szekér Zoltán, a VisitUS ügyvezetője és a stratégia készítője mutatta be az elfogadás előtt álló Nagymarosi Turisztikai Stratégiát, amely ciklusokon átívelően határozná meg a város turisztikai fejlődésének irányát. 

Nagymaros vendégforgalma az elmúlt években látványosan nőtt: a magánszálláshely-kínálat jelentős bővülésével a vendégéjszakák száma 2022 és 2025 között 17 255-ről 24 131-re, közel 40 százalékkal emelkedett, 2025-ben pedig 17 százalékkal haladta meg az előző évit. 

A növekedés mellett ugyanakkor a hétvégi és nyári terhelés, a rövid tartózkodási idő és a szétaprózott szolgáltatói kör is kezelendő feladatot jelent. 

A stratégia célja ezért nem elsősorban a látogatók számának növelése, hanem az átlagos tartózkodási idő emelése, a forgalom szezonon kívüli élénkítése, valamint olyan turizmus kialakítása, amely a helyi lakosság és a vállalkozások érdekeit is szolgálja. 

A termékfejlesztés három fő területe az aktív, a gasztronómiai és a rendezvényturizmus, mindhárom esetében a helyi és térségi együttműködésekre építve. Az önkormányzat ebben katalizátorszerepet vállalna: összekötné a szolgáltatókat és a partnereket, miközben átláthatóvá tenné a turizmusból származó bevételeknek az ágazat fejlesztésébe és népszerűsítésébe való visszaforgatását. 

A közel százoldalas dokumentumhoz konkrét, számonkérhető mérőszámokat is rendeltek, hogy ne „fióknak készült” stratégia, hanem mérhető cselekvési terv legyen. Külön mérik majd az elvégzett feladatokat – például a szezonon kívüli programok számát – és azok tényleges eredményét, többek között a vendégek tartózkodási idejének és helyi költésének változását.

Kerékpáros központok helyett működő hálózat kell

Az esemény egyik előadója, Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke a vonattal és kerékpárral érkezett Nagymarosra, és kedd délelőtt több mint húsz biciklit számolt össze a szerelvényen. 

Szerinte arra kell ösztönözni a látogatókat, hogy autó helyett minél többen kerékpárral és közösségi közlekedéssel érkezzenek. Ehhez többek között a nagy értékű kerékpárok biztonságos elhelyezésére alkalmas tárolókra van szükség. 

Hangsúlyozta, hogy ma Magyarországon egy kilométer kerékpárút építése csaknem annyiba kerülhet, mint egy kilométer autópályáé, ezért az EuroVelo 6 és 14 fejlesztése mellett a kisebb, „szelíd” beavatkozásokra érdemes koncentrálni. Kis forgalmú, murvás vagy erdei utak bevonásával és a hálózat néhány száz méteres hiányainak megszüntetésével jóval kisebb költséggel fejleszthető a kínálat. 

A kerékpárosok többsége alkalmi turista, akiknek elsősorban biztonságos útvonalakra, pihenő- és vízvételi helyekre, valamint megfelelő információkra van szükségük. Szerinte egy úti célt nem egy drága kerékpáros központ tesz vonzóvá, hanem a jól működő útvonal- és szolgáltatói hálózat. Nagymaros számára ez különösen fontos az EuroVelo 6 miatt: nem elég, hogy a kerékpárosok áthaladnak a településen, meg is kell állítani őket. Ehhez a környező települések, attrakciók, szálláshelyek és vendéglátók együttműködésére is szükség van. 

Fontos lehet a vasút, a komp és a kerékpározás összekapcsolása is. Kézenfekvő lenne például egy Vác–Nagymaros–Visegrád–Tahitótfalu–Vác körút, ám a 11-es út forgalma miatt ez ma még nem ideális. Pénzes óvatosságra intett az önálló kerékpáros kölcsönzők létrehozásával kapcsolatban is. Ezek a Balaton kivételével nem rentábilisak, inkább akkor működőképesek, ha Tourinform-irodához, szálláshelyhez vagy vendéglátóhelyhez kapcsolódnak. 

Bemutatta a MAKETUSZ – az Aktív Magyarország támogatásával működő – alkalmazását is, amely az útvonalak mellett a kerékpárosok számára fontos információkat gyűjti össze, és külföldi jó gyakorlatok adaptálásával készült. A térség új lehetősége a Horizont kerékpáros útvonal, amely Nagymarost és Visegrádot érintve Törökmezőn keresztül halad tovább. 

Szeptember elejére Putnokig mintegy 1200 kilométer válik járhatóvá, és már több ezer kerékpáros elindult rajta. Az elnök szerint a Börzsöny terepi adottságaira építve, további kijelölt mountain bike útvonalakkal, valamint a vasút, a komp, az EuroVelo 6 és a Horizont összekapcsolásával Nagymaros a térség fontos kerékpáros belépési pontjává válhat.

Nyikos András a Magyar Kajak-Kenu Szövetség fejlesztési vezetője a Dunát Nagymaros egyik legerősebb turisztikai erőforrásának nevezte, amelyben rejlik még kiaknázatlan potenciál a víziturizmus számára. Beszámolt a megvalósítási szakaszban lévő TOP Plusz projektről, amelyben keretében kerékpáros és vízi turistákat kiszolgáló létesítmény épül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy önmagában egy új létesítmény kevés, valódi értékét a hozzá kapcsolódó szolgáltatások és funkciók adják.

Átutazóhelyből önálló desztináció

A térségi és országos szervezetek képviselőivel indított panelbeszélgetés azt járta körül, milyen szerepet tölthet be Nagymaros a Dunakanyar turizmusában. A beszélgetésben Nagy Péter, az Ister-Granum EGTC igazgatója, Bauer Ádám, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ turizmusszakmai csoportvezetője, Galambos-Parti Regina, a Visit Hungary Budapest és környéke desztinációs menedzsere, valamint Cseke László, a Visegrádi és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület elnöke vett részt.

Bauer Ádám szerint nem érdemes választani a kerékpáros, a gasztronómiai és a rendezvényturizmus közül, hanem ezeket kell összekapcsolni. 

Az EuroVelo 6 hiányzó szakaszainak a napokban bejelentett megépítésével létrejövő közvetlen Budapest–Dunakanyar kerékpáros kapcsolat pedig a Bécs–Budapest útvonalat is nemzetközileg értékesíthető turisztikai termékké teheti. 

Felidézte, hogy az Aktív Magyarország 2021 körül készült Börzsöny–Dunakanyar fejlesztési programja is a sokat hangsúlyozott települési partnerségre épült, és a túlterhelt dunakanyari célpontok tehermentesítését többek között a látogatók észak felé terelésével segítené.

Nagy Péter az aktív turizmust nevezte a térségi együttműködés lehetséges gerincének, és azt hangsúlyozta, hogy Nagymarosnak átutazó megálló helyett önálló desztinációvá kell válnia, tervezhető kínálattal és csomagajánlatokkal. 

Galambos-Parti Regina a kommunikáció szerepét hangsúlyozta: storytellinggel azt is meg kell mutatni, hogy az autó alternatívái – például a Váctól egészen az Ipolyig kiépített, különlegesen szép kerékpárút – már magát az odajutást is élménnyé teszik. A szakember szerint Nagymaros értékeinek bemutatásában a helyiek nagykövetként, a fiatalabbak megszólításában pedig influenszerek is szerepet kaphatnak. 

A Dunakanyar és Nagymaros kitörési pontjaként a gasztronómiát emelte ki, amelyhez a Visit Hungary többek között a Tavasz a tányéron kampánnyal és a V4 Fesztiválra felfűzött programmal kapcsolódott.

Cseke László a két Duna-part együttműködését hangsúlyozta, és kiemelte, hogy Visegrád több területen is tanul Nagymarostól, miközben a 2013 óta sikeresen működő visegrádi TDM-szervezet tapasztalataival Nagymaros szervezeti fejlődését is segítheti. A jobb part jobb közúti elérhetősége mellett ugyanakkor a hajóközlekedés fejlesztését és a MAHART elöregedett flottájának megújítását is sürgette. 

Bauer Ádám arra is figyelmeztetett, hogy a klímaváltozással a vízparti és hegyvidéki úti célok tovább értékelődhetnek, ezért Nagymarosnak a túlturizmus veszélyére is időben fel kell készülnie.

Ha a turizmus kivesz a tájból, adjon is vissza

A második kerekasztal a helyi vállalkozók és a közösség szemszögéből vizsgálta a turizmus hatásait. A beszélgetésben Batki László, a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület vezetője, Matuk Gergely, az O’Mami és a Rozmaring Bistro tulajdonosa, Hadi Péter, a Cédrus Egyesület elnöke, valamint Papp Noémi, Nagymaros Város Önkormányzatának polgármesteri referense vett részt.

Papp Noémi szerint az aktív turizmus hosszú távon is meghatározó marad, a következő években pedig a színvonalas gasztronómiai rendezvények bővülése hozhat kézzelfogható eredményt. A stratégia megvalósításához egy turisztikai szakember bevonását is indokoltnak tartaná az önkormányzat munkájába. Matuk Gergely a helyi művészeti és kulturális szereplőket is bevonná, különösen a szezonon kívüli kisebb programokba. 

Batki László radikális szemléletváltást sürgetett: szerinte a turizmus jelenleg csak kivesz a tájból, de nem ad vissza számára, így idővel éppen azt az erőforrást élheti fel, amelyből működik. 

A fenntarthatóság helyett ezért a regeneratív turizmus felé lépne tovább, amelyben a látogatók és a szolgáltatók maguk is részt vesznek a természeti értékek megőrzésében. Példaként egy börzsönyi vízmegtartó programsorozatot említett, amely turisztikai élménnyé is tehetné a környezetért végzett munkát. 

Hadi Péter a közösségi szempontokat emelte ki, szerinte a beköltözők és a látogatók integrációjára is figyelni kell a helyi hagyományok megőrzése mellett.

A legnagyobb problémaként a gépjárműforgalom és a parkolás rajzolódott ki. Matuk Gergely a budapestieket vonattal Nagymarosra csábító kampányt javasolt, Papp Noémi pedig elmondta, hogy az önkormányzat külső parkoló kialakításán és új parkolási renden dolgozik. 

Batki László a látogatóáramlás tudatos irányítását sürgette, és az autóforgalom ökológiai terhei miatt a szabályozás rendezéséig nem tartja indokoltnak a turizmus további élénkítését. Hadi Péter helyi rendeleti megoldásokkal, például csak a lakosok számára fenntartott parkolási övezetekkel és a szabályok következetes betartatásával kezelné a problémát.

Kész a stratégia, jöhet a partnerség

A konferenciát záró Petrovics László polgármester a rendezvényt a térségi partnerség kezdetének nevezte. A Nagymarosi Turisztikai Stratégia hamarosan a képviselő-testület elé kerül, addig pedig folytatják az egyeztetéseket a térségi és országos partnerekkel.

Nyitókép:  Petrovics László, Nagymaros polgármestere

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!