A Magyar Turisztikai Program Alapítvány célja, hogy közös platformot teremtsen a hazai rendezvényipar szereplői és döntéshozói számára, elősegítve a fejlődést és a szakmai edukációt – beszélt az immár negyedik éve megvalósuló konferencia életre hívása mögött húzódó gondolatról Oszkó-Jakab Natália, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány társelnöke. A Covid után ugyan felállt az iparág, de újabb és újabb események állítják kihívások elé a szakmát. 

E folyamatosan változó környezetben a fennmaradás kulcsa a hazai cégek és szakemberek összefogása – adott hangot véleményének. 

Ennek a törekvésnek az egyik fontos szakmai platformja a Rendezvény ReStart 2024 konferencia. Fontos céljuk, hogy újabb hidak épüljenek az iparág szereplői között, hogy minél messzebb jusson az üzenet, mely szerint Magyarország professzionális rendezvényszervezőkkel és helyszínekkel várja a rendezvényeket.

Kultúra és turizmus egymást segíti

Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes köszöntőjében elmagyarázta, mit keres a minisztérium egy fesztiválokkal foglalkozó konferencián. Nagy rendezvényeink, mint például a Sziget, az EFOTT vagy a Művészetek Völgye, több 100 ezer magyar és külföldi vendéget mozgatnak meg, emellett 1-1 térség jól bejáratott brandjeként komoly versenyképességi tényezők és a területfejlesztés lényeges eszközei. Emiatt fontos, hogy a minisztérium és a fesztiválszervezők kölcsönösen egymás partnereivé váljanak – hangsúlyozta. 

A szakember kiemelte azt is, hogy a fesztiválok a GDP több mint 13%-t adó turisztikai ágazat kiemelt eszközei, gazdasági erejük jelentős, emellett közösségkovácsoló erejük is fontos.

Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár frappáns definícióval világított rá a turisztika és a kultúra kapcsolatára. Szavai szerint a kultúra adja a tartalmat, a turisztika pedig a forrást, vagyis a turisztikai megteremti a bevételt, amivel a kultúrát terjeszteni lehet. A múzeumok szerepével kapcsolatban megjegyezte, hogy a tárgyak prezentálása mellett az intézmények egyre inkább közösségi és találkozóhelyekké válnak az élő múzeumi programoknak köszönhetően. Példaként hozta a Múzeumok Éjszakáját, mely akár 380 ezer belépést hoz egyetlen éjszaka alatt. Hangsúlyozta, hogy a múzeumok nem zárkóznak be falaik közé, egyre nagyobb szerepet kapnak a fesztiválokon is. A szakember biztatta a szervezőket, éljenek azzal a lehetőséggel, amit a komoly hazai kulturális vagyon nyújt.

Többletköltésre és hosszabb tartózkodásra ösztönöznek a nagyrendezvények 

Komoly értéket jelentenek a fővárosi és vidéki rendezvények a turizmus számára, jelentős szerepet játszanak az úti cél kiválasztásában, emellett többletköltésre és hosszabb tartózkodásra ösztönzik a vendégeket – szögezte le Egresitsné Firtl Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiai főosztályvezetője. Jelentőségüket látva indította el az MTÜ a vidéki vendéglátóhelyek fejlesztését célzó 13 milliárd forint értékű programot. Továbbá - az elmúlt évek jelentős infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően - ma már minőségi szálláshelyek széles választéka várja az utazókat, így a fesztiválozókat is szerte az országban. 

"Célunk, hogy ehhez immár több, magas minőségű szolgáltatás és turisztikai attrakció társuljon. Az idei főszezon eredményei is igazolják azt, hogy jó úton haladunk” 

– emelte ki, majd részletesen beszámolt az elért forgalmi sikerekről, amelyeket korábban ebben a cikkünkben taglaltunk. A szép eredmények elérését segítették a turistamágnesként működő kiemelt események (Sziget Fesztivál, Coldplay koncert, Forma-1), ezek mindegyike jelentősen növelte a vendégéjszakák számát. A visszatérő nyári fesztiválok (pl. Balaton Sound, Campus Fesztivál) a vidék teljesítményét pezsdítették fel, alátámasztva, hogy a nagyrendezvények turisztikai hatása kiemelkedő szerepet játszik a hazai turizmusban.

Dobó Mátyás, a Visit Hungary üzleti együttműködésekért felelős vezetője a hivatásturisztikai szektor eredményeiről és jelentőségéről beszélt előadásában. Mint mondta, globálisan azok a térségek tudják jól pozicionálni magukat a hivatásturisztikai térképen, ahová az emberek egyébként is szívesen látogatnak. Úgy véli, az MTÜ stratégiai főosztályvezetőjének előadásában bemutatott növekedés megágyazhat annak, hogy a hivatásturizmusban is átélhessük ezt az örömteli emelkedést. A Visit Hungary a nemzetközi piacok potenciáljának adatalapú elemzése alapján világos képet kapott arról, hogy mely országokban kell hatást elérni ahhoz , hogy növekedjen a látogatószám (USA, Nagy-Britannia, Németország), de az aktivitások visszamérése legalább ilyen fontos – mutatott rá. 

Két trendről is beszámolt Dobó Mátyás, melyek éreztetik hatásukat: az utazók többször, de kevesebb időre utaznak, emellett költéseiket is optimalizálják. 

A jelenség ellensúlyozására magasabb költésű vendégszegmenst kell vonzani az országba és törekedni a tartózkodás meghosszabbítására. 

Éppen ezért érdemes megszólítani az átlagosan 30%-kal magasabb költésű hivatásturizmus szereplőit. Az év első nyolc hónapjának eredményeiről elmondta, 780 hivatásturisztika rendezvény zajlott Magyarországon, ezek egyharmada volt konferencia. Ilyenek voltak többek között a Jehova Tanúi júliusi kongresszusa, amely több tízezer vendégéjszakát adott a fővárosnak, valamint az ISUOG (International Society Ultrasound in Obstetrics and Gynecology) őszi világkongresszusa, amely 2500 vendéget vonzott Budapestre. A 2025-ös nagyrendezvények, a Break the Ice, illetve a Northstar Global Incentive Summit kapcsán hangsúlyozta, hogy az ilyen volumenű események megvalósításához ágazati együttműködésre van szükség.

„Stratégiai célunk tehát, hogy még több nagyrendezvényt vonzhassunk Magyarországra, megduplázva számukat 2030-ig, valamint, hogy tovább nőjenek az „incentive” vagyis vállalati jutalomutakból származó bevételek” – zárta szavait. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!