Mi az oka annak, hogy az aktív turizmus és az aktív életmód kikerült a turizmussal, illetve a sporttal foglakozó szaktárca felügyelete alól és önálló államtitkárságot kapott? 

Az aktív turizmusra és az aktív életmódra egyaránt igaz, hogy periférikus szerepet töltenek be a saját ágazatukon belül, hiszen a turizmus eredményességét hagyományosan vendégéjszakákban és bevételben, a sportét pedig olimpiai és világbajnoki érmekben mérjük. 

Ezzel szemben az aktív turizmus és életmód esetén csak hosszabb távú megtérülésről beszélhetünk, az igazi haszon az emberek egészségén, és ezáltal az egészségügyi ellátórendszer kisebb költségén, illetve a társadalom boldogságában mérhető. Az önálló államtitkárság nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a két speciális, mindenhonnan kilógó területet egy kézben, egységes szemlélettel kezeljük. 

A legfontosabb törekvésünk, hogy hétköznap és hétvégén, illetve a szabadság alatt is aktívak legyenek a magyarok. Ebből a célkitűzésből indulunk ki, amikor a fejlesztésekről döntünk – azokat az aktív turisztikai fejlesztéseket tartjuk jónak, melyek nemcsak a turisták, de a helyben élők számára is használhatók.

Az aktív turizmus tehát nem olyan szegmense az ágazatnak, mint az egészség- vagy az üzleti turizmus?

Természetesen sok a kapcsolódási pontunk a klasszikus turizmussal, ugyanakkor mások a definícióink, ahogy a céljaink és a mérőszámaink is. Számunkra nemcsak az a turista, aki néhány órás kerékpározás után megéhezve betér egy vendéglőbe, majd a fogyasztás után meg is száll, hanem az is, aki leteker 50 vagy 100 kilométert, útközben az otthonról hozott szendvicsét fogyasztja, este pedig a saját ágyában hajtja álomra a fejét. A mi turistadefiníciónkban a költés tehát nem feltétlenül kritérium. Tevékenységünk sikere is inkább egészségnyereségben, az elmaradottabb térségek fellendülésében, megtartó erejük növekedésében mérhető, ezért nekünk nem csupán a komoly potenciált rejtő, kiemelt térségekre érdemes odafigyelnünk.

Míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 11, az Aktív Magyarország 18 hazai régióval kalkulál a saját turisztikai stratégiájában. Mondana néhány példát az aktív turizmus szempontjából kifejezetten érdekes régiók közül? 

A Zselic például fantasztikus, óriási lehetőségeket rejtő vidék, de ide tudnám sorolni Nógrádot, a Zemplént vagy a Karancs vidékét is. Az MTÜ számára ezek a térségek úgymond radar alatt vannak, hiszen nem várható tőlük hatalmas bevétel, a szerényebb költési volumennek ugyanakkor a mi szempontunkból jelentős hatása lehet. Ha a falvak környékén kerékpárutakat és attrakciókat építünk, vagy fejlesztjük a falusi vendéglátást, azzal jó néhány családnak megélhetést adhatunk, magának a térségnek pedig kitörési pontot, perspektívát és önbecsülést. 

Hogy konkrét példát említsek: az ország legszegényebb vidékére, a Cserehátra a vándortáborok keretében nyaranta 5-600 gyereket viszünk egy-egy hétre táborozni, az ebből származó, csekélyke bevétel néhány helyi vállalkozónak a túlélést jelenti. Ne felejtsük el, hogy az aktív turizmusból bevételei nagyrészt a helyi vállalkozóknál csapódnak le, ami nagy előny. 

Mi teszi alkalmassá az említett helyszíneket az aktív turisztikai fejlesztésekre?

A felsorolt a térségekben pont az a vonzó, hogy kevésbé felkapottak, nincsen túlturizmus, ugyanakkor igazi, szívből jövő vendéglátásban lehet részünk és nagyon könnyű jól érezni magunkat. Az aktív turizmus segítségével e némiképp elfeledett vidékek kulturális emlékeit és természeti kincseit is láthatóbbá tehetjük. Aki például felkapaszkodik a Kardosfai-kilátóba, és fentről csodálja az ezüst hársakat, megérti, miért nevezik ezt a környéket az ezüst erdő vidékének.

Mindebből jól látszik, hogy az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság bizonyos szempontból a helyére került azzal, hogy március elseje óta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium keretében működik. Az aktív turizmusnak ugyanis fontos térségfejlesztési szerepe van, és csak a hálózatosan, komplex módon fejlesztett térségekben lehet sikeres. 

Ott lesz sok kerékpáros turista, ahol vannak kijelölt kerékpáros útvonalak, ahol megtalálható számos kerékpárosbarát szolgáltató, és ahol sikeresen tudják felépíteni az adott térségnek a brandjét. 

A világ egyik legsikeresebb aktív turisztikai terméke az El Camino. 1990-ben még csak ötezer, 2019-ben pedig már 320 ezer zarándokot vonzott. A Camino példája jól mutatja, hogy a sikeres aktív turisztikai termék középpontjában nem egy-egy település vagy szolgáltató, hanem maga a brand áll. Legyen szó a Zselic, a Szigetköz vagy a Karancs-Medves vidékének fejlesztéséről, az önkormányzatoknak, erdészeteknek, nemzeti parkoknak és a többi szolgáltatónak felül kell emelkednie a saját érdekein és közös márkaépítésben kell gondolkodnia. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy együttműködésre ösztönözzük a térségi résztvevőket. Ez néha nem könnyű, de enélkül nem lesz siker.

A TOP+ forrásoknak köszönhetően 2025-től több mint 65 milliárd forint összegű EU-támogatás érkezik az aktív turizmusba. E jelentős forrásból elsősorban attrakciófejlesztést vagy hálózatépítést valósítanak meg? 

Az aktív turizmusnál az fontos, hogy az attrakciók hálózatot alkossanak, hiszen egy-egy látnivaló miatt nem biztos, hogy útra kelnek a családok. Ráadásul az aktív turista jellemzően nem egy látnivalót szeretne megnézni biciklizés, túrázás vagy evezés közben. 

Fontos, hogy minden térségnek legyenek megfelelő „belépési pontjai”, elegendő számú pakolóval, büfével, mosdóval, mint ahogy az is, hogy bejárhatóak legyenek a térségek, mutassunk útvonalakat, melyeken az attrakciók megtekinthetők. A Börzsönyben például 67 különböző helyszínen valósítunk meg kisebb-nagyobb fejlesztéseket. 

A Tisza-tó példája jól mutatja, mit nyerhet ezáltal egy térség: 2016-ban még csak 20 ezer, a poroszlói kerékpáros híd megnyitása után két évvel pedig már 150 ezer kerékpáros látogatott a térségbe, ahol sorra nyílnak az új éttermek és szálláshelyek. A Budapest–Balaton (BuBa) kerékpárút, a Tisza-tavon, vagy éppen a pilisi Prédikálószéken épült kilátók forgalmának növekedése szintén jól mutatja, mekkora lendületet adhat egy-egy jól átgondolt fejlesztés.

Az idei év nagy újdonsága az aktív turizmusban a Horizont kalandbringás útvonal, amelynek első kilenc szakaszát a napokban adták át. Mit vár ettől a fejlesztéstől? 

Hosszú évek óta dédelgetett vágyunk, hogy a kerékpárosoknak is legyen hazánkban a kirándulók körében rendkívül népszerű Kéktúrához hasonló útvonaluk. A Horizont létrejöttéhez erdészetek, nemzeti parkok, önkormányzatok és a megvalósító szervezet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) konstruktív együttműködésére volt szükség. 

A március végén átadott 458 kilométeres, a Bakonytól a Börzsönyig vezető szakasz is számos természeti és kulturális látnivalót rejt. 

Jövőre már a teljes, Szentgotthárdtól Tokajig vezető 1500 kilométeres útvonalon lehet majd tekerni, és biztos vagyok benne, hogy az útvonal mentén végig érezni fogják a fellendülő forgalmat.

Hogyan lehet bevonni a turisztikai szolgáltatókat ebbe a folyamatba? 

A MAKETUSZ-szal meghatároztuk a kerékpárosbarát szolgáltatók kritériumait, és elindult az ehhez kapcsolódó honlap is. Eddig 900 szolgáltató csatlakozott hozzánk, a nyár végéig már 1200 kerékpáros szolgáltatóra számítunk, de a célkitűzésünk, hogy legalább 3000-en lépjenek be a rendszerbe. Dolgozunk azon is, hogy a Szallas.hu foglalási oldalon idővel szűrni lehessen a kerékpárosbarát szálláshelyekre. A kevéssé felkapott térségekben működő szolgáltatóknak elemi érdeke, hogy jelen legyenek a kerékpárosbarát szolgáltatók között, és az olyan aktív turisztikai felületeken, mint például az aktivkalandor.hu.

Nagyon fontosak számunkra az olyan események, mint a június 13-i Mozgás Éjszakája. A célunk, hogy idén már 50 magyarországi és határon túli település vegyen részt a kezdeményezésben, melynek során tíz különböző mozgásformát űzhetnek a résztvevők. A legsikeresebb, mozgásra ösztönző programunk pedig az Egymillió lépés az iskoládért kampány.

Az Euromonitor jelentése szerint az aktív turizmus a bevétel szempontjából a harmadik legjelentősebb turisztikai forma, mely hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik. Nekünk van nemzetközi vonzerővel bíró aktív turisztikai termékünk? 

Valóban megfigyelhető egy nemzetközi trend, mely szerint a klasszikus turisták egyre inkább keresik a szabadidő aktív eltöltésének lehetőségeit. A Fertő tó körül kerékpározók 70-80 százaléka külföldi, rengeteg holland, osztrák, német nyugdíjas tekeri körbe a tavat elektromos biciklivel. Ez egy sokat költő, szállodában megszálló és étteremben vacsorázó vendégkör. A Balatoni Bringakörön is szép számmal akadnak külföldiek és a Szigetközben is sok a külföldi vízitúrázó. 

Magyarország további előnye, hogy a földrajzi viszonyoknak köszönhetően hazánk tájain az aktív turizmusnak a békés, szelíd változata űzhető, ez a családos vendégek szempontjából nagy előny. 

Testközelből csodálhatunk vadon élő madarakat és más állatokat Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, amint megépül a nemzetközi szinten is különlegesnek ígérkező Hortobágyi Madárszínház. Az ország, és egyben Európa első madárszínháza a térség természeti értékeit új perspektívából, afféle fordított állatkertként hozza közelebb a látogatókhoz. Itt ugyanis az emberek zárkóznak majd be, hogy az állatokat természetes élőhelyükön figyelhessék meg.

Miről szól az MTÜ és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ tavaly novemberben megkötött megállapodása?

Ahogy az elején is elmondtam, a különbségek ellenére számos átfedés van a tevékenységünkben, hiszen a szállodai vendégek is egyre inkább keresik az aktív kikapcsolódási lehetőségeket. A Visit Hungary jóvoltából több külföldi vásáron voltunk jelen személyesen vagy kiadványainkkal. A megállapodás lényege, hogy az eddigieknél is szorosabban fogunk együtt dolgozni.

2025-től a SZÉP-kártya új, Aktív Magyarok zsebbel bővült. Mire számít, mit lehet ebből profitálni?

A felmérések szerint az életmódunknak nagyon jelentős hatása van az egészségi állapotunkra. Az új juttatás célja, hogy elősegítse az aktív életmódot, és növelje a mozgásban gazdag kikapcsolódási lehetőségek iránti keresletet. A szolgáltatók számára ez új üzleti lehetőségeket is jelenthet, hiszen a juttatás felhasználása kifejezetten az aktív szabadidős programokra koncentrál, a havi 10 ezer forintos keret sporteszközbérlésre, sífelvonók használatára, vezetett túrákon való részvételre is fordítható.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!