Tavaly elkészült és idén a megvalósítás szakaszába lépett a terület prioritásait 2030-ig megfogalmazó Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia (NATS), de évek óta zajlanak aktív turisztikai fejlesztések különböző járásmódokra. Miben hoz újat a NATS?

Az igazi újdonság, hogy míg az előző uniós ciklusban sokszor pontszerű, elszórt turisztikai fejlesztések valósultak meg, a stratégia – és a vele párhuzamosan elkészült aktív turisztikai TOP+ pályázat kiírása - központi gondolata a hálózatosítás. Hiszen, ha egy hálózat töredezett, akkor azt nem lehet turisztikai termékként értelmezni. Nagyon jó példa erre a Tisza-tó, ahol 2016-ban 20 ezer, ma pedig közel 100 ezer kerékpárost számlálhatunk, az ugrást egyértelműen a kerékpáros híd 2020-as megépülése indukálta, amely biztonságossá és egybefüggővé tette a Tisza-tó kört. A TOP+ 6.1.4-es számú pályázati kiírás a Tisza-tavihoz hasonló hálózati hiányoknak a megszüntetését célozza, mint ahogy az egyéb forrásból megvalósított kerékpárút-tervezéseknél is erre koncentráltunk. 

A cél, hogy a térségeket teljes egészében bejárhatóvá tegyük és ezzel párhuzamosan helyzetbe hozzuk a kevésbé látogatott térségeket. Ez az, ami a jövőben új minőséget hoz az aktív turisztikai fejlesztéseknél. Kiemelném azt is, hogy stratégiákban gondolkodunk. A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia mellett elkészült a Kerékpáros Stratégia, a Víziturisztikai Stratégia és 7 térségi aktív turisztikai stratégia. Az államtitkárság további 11 aktív turisztikai stratégia megalkotásával bízta meg az AÖFK-t. Ez segít abban, hogy összehangolt célok mentén haladjunk előre.

A TOP+ forrásoknak köszönhetően 2025-től több mint 60milliárd Ft-os EU támogatás érkezik a szektorba, 2030-ig 270 milliárd forintot szán a kormány az aktív turizmus fejlesztésére. Milyen beruházásokre fogják ezt a forrást fordítani?

Országszerte épülnek majd új aktív turisztikai attrakciók, fogadópontok, bővülnek kapacitások, amelyekben minden 700 millió forintnál nagyobb fejlesztés esetén az AÖFK is konzorciumi partnerként segíti a megvalósítást. A pályázati kiírásra eddig 81 projektterv érkezett be, a végső szám 90 körül lehet, a támogatói döntések megszületése folyamatos. 

A beruházások többsége nem lesz látványos, hiszen nem feltétlenül új attrakciókat hozunk létre, hanem a már említett hálózati töréseket igyekszünk megszüntetni, hogy a turisztikai termékkezdemények termékké váljanak és igazi desztinációk születhessenek. A középpontban a komplex térségfejlesztés áll, így válhat a Beregi kör és a Középkori Templomok Útja például Felső-Tisza-vidéki kerékpáros desztinációvá, a Körösök-völgye pedig összefüggő víziturisztikai és kerékpáros úti céllá. Az összefüggő gyalogos, kerékpáros és vízi turisztikai hálózatok kialakítása a cél. 

A hálózatok teljessé tétele mellett néhány helyen vonzó, új ökoturisztikai attrakció fejlesztésében is gondolkodunk. A Börzsönyt és Ipolyt mindenkinek című projekt részeként például Diósjenőre Gombaházat építünk, mely a gombák világába vezeti el a látogatót, körülötte gombaismereti tanösvényt hozunk létre, később pedig gombaismereti túrákat is indítunk majd a helyszínről. Az ilyen példákkal tudom a legjobban szemléltetni, mit jelent számunkra a térség lehetőségeire építő ökoturisztikai látogatóhely. Látjuk, hogy a Kéz kilátó feltette Felsőtoldot a turizmus térképére, pedig korábban kevesen tudták, hogy van Hollókő mellett egy ilyen nevű település. Szintén jó példái az önmagukat magyarázó beruházásoknak a Tisza-tavon létesült kilátók (Bölömbika, Hattyúszerkő és Küszvágó csér kilátó). 

A kizárólag vízi úton megközelíthető helyszínek célt adtak a vízitúrázásnak, ami különösen fontos, hiszen az aktív turisztikai termékeknek a Netflixes sorozatokkal és a legjobb videójátékokkal kell versenyeznie, nekünk pedig olyan élményígéreteket kell adnunk, amik ezekkel versenyképesek. 

A Mezőkövesden megrendezett Aktív Magyarország konferencia kiemelkedő eseménye volt az MTÜ és az AÖFK közötti stratégiai megállapodás aláírása. Hogyan fognak a törekvések a gyakorlatban megvalósulni és mik a közös metszéspontok? 

A két szervezet megközelítése különböző, de a céljaink között sok az egyezés. A két fél a jövőben szorosan együttműködik a fenntartható turizmus hazai erősítésében, a térségek aktív turisztikai kínálatának összehangolásában, a hazai és nemzetközi küldőpiacok megszólításában. A Szigetköz és a Pannonhalmi-dombvidék térségi aktív turisztikai fejlesztési tervéhez például már kapunk NTAK- adatokat, ami segíti a megalapozott döntéshozatalt. Tárgyalást folytatunk majd Csendes Olivérrel, a Visit Hungary vezérigazgatójával, folyamatosan egyeztetjük a két szervezet marketingtevékenységét. 

Ide kapcsolódik, és a konferencián nagy örömmel jelentettük be, hogy az aktív életmód elősegítését szem előtt tartva 2025-ben változik a munkáltatók által adómentesen adható SZÉP-kártya program. A kártyán hamarosan új, kifejezetten aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra felhasználható zseb nyílik, amelyre havi legfeljebb tízezer forintot adhat a munkáltató, az éves felajánlható összeg ezzel 450 ezer forintról 570 ezerre nő. Tehát nem csak ehetünk és alhatunk, hanem mozoghatunk is a jövőben a kártyán lévő összeg jóvoltából.

Sokak fejében nem különül el az Aktív Magyarország és az Aktív Kalandor márka. Mi a kettő között a különbség?

Az Aktív Magyarország és a nemrégiben meghirdetett Aktív Magyarok Programnak két lába van, az aktív turizmus és az aktív életmód. Az Aktív Kalandor az aktív turizmusnak a nagyközönséghez szóló márkája, ezen a néven futnak közösségi médiafelületeink is, elég nagy követőtáborral. Az a célunk, hogy a térségi megközelítésű aktivkalandor.hu weboldal az elsőszámú turisztikai portállá váljon. 

A megújult portál nemcsak információt vagy túraajánlatot ad, hanem a kivitelezésben is segít, lehetőséget ad a szállások és a túrák lefoglalására, a belépőjegyek megvásárlására. Jelenleg csak kis számú turistaház foglalására van mód az oldalon, de a cél, hogy az év végéig az összes, az oldalon lévő ház foglalhatóvá váljon. Itt utalnék rá, hogy a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programban 108 turistaszállás újult meg, a program egy éves pihenőidőszakot követően, új költségvetési lehetőségeknek köszönhetően, jövőre folytatódni fog.

Szintén elkészült az online aktív turisztikai piactér, melyet az országos partnerhálózat felállását követően fogunk élesíteni. Azt szeretnénk, ha minden aktív turisztikai régióból elegendő szolgáltató csatlakozna a rendszerhez, és foglalhatóvá válna a rendszeren keresztül. Fontos lába az oldalnak a kereshető kisvasút menetrend, a nyaralástervező modul és a bakancslista is. Nem titok, hogy az Aktív kalandor márkával elsősorban a szülőkorúakat kívánjuk megszólítani, vagyis a 30-60 éves korosztály áll a kommunikációnk középpontjában. 

Konkrétan mivel foglalkozik az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ?

A kormány évek óta meglehetősen sok forrást allokált aktív turisztikai fejlesztésekre, a beruházások azonban nem voltak összehangoltak, miközben nagy részük állami fenntartású és gondozású területen zajlott. A különböző célok és érdekek koordinálására hozta létra a kormány 2019-ben az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központot, mely az aktív turisztikai lehetőségek népszerűsítését is feladatul kapta. 

Mi nem a vendégéjszakák számának vagy a GDP-nek a növeléséért dolgozunk, a tevékenységünk az emberek mentális és fizikai állapotával, aktivitásával és jóllétével kapcsolatos, ahogy gyakran fogalmazunk, az aktivitás során felszabaduló boldogsághormonok (szerotonin, dopamin, oxitocin és endorfin) termeléséért vagyunk felelősek. Az AÖFK-ban jelenleg 53 munkatársunk dolgozik ezért a célért. A TOP+-os projektek indulása miatt azonban szükség lesz új kollégákra, egy év múlva már 70 fő feletti létszámmal számolunk. 

Névjegy:

Petényi Mirkó szociológusként végzett, az egyetem elvégzése után kommunikációval kezdett foglalkozni. 2017-től, Révész Máriusz felkérésére, kommunikációs tanácsadóként segítette az államtitkárság céljainak megvalósulását. 2019-ben, az AÖFK megalakulásakor a központ kommunikációs igazgatója lett, 2024. február óta ügyvezető igazgató. A szakember közelről ismeri szakterületét: kétszer végigjárta az El Caminót, több hazai zarándokutat teljesített, összesen 250 napot töltött zarándokúton. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!