Az idei év újra a fejlődésről szól majd a Wizz Airnél a légitársaság vezérigazgatója szerint. Ugyan a légi közlekedést jelentősen befolyásoló iparági és geopolitikai problémák alól nem tudják kivonni magukat, az immár 21 éves légitársaság további kapacitásbővítéssel növeli globális hálózatát.

„2024 stabil év volt, bár a Pratt&Whitney hajtóművek problémái miatt 40 repülőgépünket, a jelenlegi flottánk csaknem 20 százalékát nem tudtuk használni. Emellett a közel-keleti és orosz–ukrán háború is jelentős kihívásokat okozott, de így is 4 százalékkal többen utaztak velünk, mint egy évvel korábban. Közel 63 millió ember számára kínáltunk megfizethető utazási lehetőséget mintegy 800 útvonalon. Magyarországról 6,4 millió utasunk volt, és például olyan új célállomásokra repültünk, mint Marrákes, Gran Canaria vagy Girona” – mondta évértékelőjében Váradi József. Hangsúlyozta: nem arra apellálnak, hogy ezek a konfliktusok 2025-ben megoldódnak, hanem mindezek ellenére számolnak jelentős bővüléssel. 

„2025-re már 20 százalékos növekedést és 75 millió utast tervezünk. Ekkorát »békeévben« még nem nőttünk” 

– húzta alá a vezérigazgató.

Zajos sikert aratott a tavaly augusztusban, Európában elsőként bevezetett „All You Can Fly” bérletük, amelyből mind a tízezer darabot elkapkodták a meghirdetésétől számított két napon belül. A bérlet birtokosa 12 hónap alatt több mint 50 ország közel 200 úti céljára foglalhat repülőjegyet a Wizz Air járatain.

Az idei ambiciózus célokat a Wizz Air flottájához csatlakozó több mint 40 vadonatúj Airbus A321neo teszi lehetővé, ugyanakkor a légitársaság előnyére szolgál az is, hogy ultradiszkont ír versenytársuk nem fér hozzá ekkora mértékben új repülőgépekhez. 

„Tavaly mi voltunk versenyhátrányban a hajtóművek problémái miatt, most azonban a versenytársunk került hátrányba, mert nem kapnak annyi új repülőgépet, mint amennyivel terveztek. Fordult a kocka” – értékelte az új helyzetet a vezérigazgató.

Váradi József úgy látja, a Budapest Airport magyar állami kézbe kerülése stratégiailag jó döntés volt, de piaci szereplőként azt tartja a legfontosabbnak, hogy a beígért fejlesztések megvalósuljanak. A budapesti reptér pozícióját sokban befolyásolhatja az is – tette hozzá –, hogy a régió más repülőterei, Bécsben, Prágában, Bukarestben, Pozsonyban vagy éppen Varsóban milyen beruházásokat hajtanak végre a következő időszakban. Üdvözölte a magyar iparági különadó 2025-ös kivezetését, mint rámutatott, pont akkor sújtották ezzel a légi közlekedést, amikor az infláció és költségszint-emelkedés miatt eleve nagy problémákkal kellett szembenézniük. „Végre valaki felismerte, hogy ennek nem volt értelme” – fogalmazott.

A vezérigazgató büszke arra, hogy 2024-ben az airlineratings.com a világ öt legbiztonságosabb légitársasága közé választotta a Wizz Airt. A cég 2024-ben elnyerte a World Finance-tól a „Legjobb légitársaság a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért” elismerést, valamint a CAPA „Az év legfenntarthatóbb légitársasága az EMEA-ben” díját is.

KARRIER: Váradi József magyar és multinacionális vállalatoknál egyaránt dolgozott a kereskedelem és értékesítés területén. A Malévnál kereskedelmi vezérigazgató-helyettesként kezdett 2001 elején, de pár hónap után kinevezték a társaság vezérigazgatójává, mely pozíciót egészen 2003-ig töltötte be. Irányításával 2003-ban alakult meg a Wizz Air, az új low-cost légitársaság első járata 2004-ben szállt fel.

*

(A cikk eredetileg „A turizmus 50 fontos szereplője & top 10 expat, szakmai szövetség, polgármester és fiatal 2024-ben” című kiadványban jelent meg, amely megrendelhető ezen az oldalon.)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!