Az előadás középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen hatással lesz a társadalom jövőjére a mesterséges intelligencia, különös tekintettel arra, hogy napjainkra az AI „kikerült a szakértők kezéből, és jóformán bárki tudja már az eszközt használni” – fogalmazott Hatamleh. Ez a váltás a különböző szakmákra, a munkaerőpiacra, illetve az egész társadalomra meghatározó hatással lesz. Az AI olyan értelmiségi területeken is hódít, mint a mérnöki és az orvosi tudományok, tudtuk meg. 

Ezután néhány konkrét példát is megemlített az AI felhasználásának lehetőségeiről az előadó. Egy MRI-vel összekapcsolva az AI képes olvasni az agyunkban: az agyhullámok megfigyelése után képes képet generálni – akár egy sajtkorong, akár egy ló képét – csak az agyi jelzések alapján. Ezen felül óriási eredményeket sikerült elérni egy olyan interface-szel, ami összekötötte az emberi agyat egy számítógéppel: az AI segített beszéddé formálni a beteg gondolatait, vagyis visszaállította az illető beszédkészségét.

Az előadó szerint a jövő orvosi klinikáin AI segítségével szkennelik majd az emberi szervek működését, és rögtön kiderül, ha valami nincs rendben. A tökéletes állapotfelmérés után pedig az esetleges bajokra gyógyszert is javasol majd az AI.

Ugyanakkor vannak árnyoldalai is a mesterséges intelligencia használatának – hívta fel a figyelmet Hatamleh. Az online keresés során eddig a keresőmotorok milliónyi találatot jelenítettek meg, rengetegféle forrás felhasználásával. Az utóbbi időben azonban választhatunk úgy is, hogy egy, a mesterséges intelligencia által készített összefoglalóban kérünk választ a kérdésünkre. Ez a válasz viszont mindenképpen leegyszerűsítő jellegű lesz, ráadásul, ha elhisszük, hogy ez az egyetlen helyes válasz, félő, hogy elveszítjük a kritikus gondolkodásra való képességünket.

Az előadó többször is emlékeztetett arra, hogy az AI folyamatosan fejlődik, és bár most még csak kezdeti állapotban van, később vélhetően képes lesz szándékos megtévesztésre és manipulációra is, távlatilag pedig felmerül annak kérdése is, hogy elveszíthetjük-e felette az ellenőrzést...

A mesterséges intelligencia felhasználásra során a technológiai problémákat sokkal könnyebb megoldani, mint az etikai dilemmákat feloldani – emelte ki a szakember.

Szóba került az AI-nak a munka világára gyakorolt hatása is. Első körben a munkát az ember végzi és az AI tanácsokkal segíti, a második fázisban a munka nagyját az AI végzi, az ember pedig felügyeli, a 3. fázisban pedig mind a munkát, mind a felügyeletet az AI végzi el – hangzott el. Ebből következik, hogy a jövőben sokkal kevesebb munkáskézre lesz szükség, mivel az AI egyre több feladatot tud majd elvégezni, ez pedig komoly hatással lesz a globális népvándorlási folyamatokra.

Ugyanakkor az emberek potenciális élettartamát is befolyásolni fogja az AI. 

A biotechnológia meghosszabbítja az emberi életet, segítségével lelassíthatjuk az öregedést, kijavíthatjuk a génhibákat, felerősíthetjük az immunrendszerünket. Sokkal több 90-100 éves korú ember fog élni, sokkal leterheltebb lesz ennél fogva a nyugdíjrendszer. Ezekre a kérdésekre már most el kell kezdeni megoldást találni.

Az emberi kapcsolatokat is átalakítja az AI, egyre több személy tölt majd egyre több időt az AI-jal való kommunikációval. Felmerül a kérdés: ha ő lesz a legjobb barátunk, az hogyan befolyásolja majd az emberi kapcsolatainkat? A végső fázisban pedig eljön az az idő, amikor az emberformájú (humanoid) robotokat nehéz lesz megkülönböztetni a valós emberektől. Ismét csak etikai kérdés, hogy ezek a humanoid robotok rendelkezhetnek-e jogokkal – sorolta a felmerülő problémákat a szakember.

Az előadó szerint neuronok összekapcsolásával a jövőben létre lehet majd hozni olyan organikus intelligenciát, amely átveheti a megaszámítógépek feladatait, és sokkal kevesebb energiát használ fel ehhez, mint manapság a gépek.

Végezetül elhangzott, hogy többféle jövő áll előttünk, rajtunk és döntéseinken múlik, hogy merre indulunk el.

(Nyitókép: Visit Hungary)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!