A Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus Tanszék és a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ kutatói az elmúlt hónapokban egy nagyszabású kutatás eredményeinek feldolgozásán dolgoztak, amely több mint 700 Z generációs egyetemista véleményét vizsgálta a mesterséges intelligencia (MI) turizmusban betöltött szerepéről.
A kutatás egyik fókusza arra irányult, hogyan viszonyulnak a fiatalok az MI-alapú megoldásokhoz az utazás előtt, alatt és után – legyen szó például útvonaltervezésről, digitális asszisztensekről, vagy éppen szállodai automatizált bejelentkezésről. Az elkészült tanulmányban a kutatók egy újszerű elméleti modellt dolgoztak ki, ami egy korábban kevéssé vizsgált szempontra hívja fel a figyelmet az MI-vel kapcsolatos szkepticizmus kapcsán.
Ez az aggodalom azt fejezi ki, hogy az MI túlzott használata hosszú távon csökkentheti az emberi autonómiát, gyengítheti a döntéshozó képességet és az interperszonális készségeket, különösen egy olyan szektorban, mint a turizmus, amely hagyományosan az emberi kapcsolódásra épül.
A modell alapján az MI hasznosságának és könnyű kezelhetőségének észlelése továbbra is fontos szerepet játszik a használati szándékban, ugyanakkor az MI-szkepticizmus és a készségcsorbulással kapcsolatos aggodalmak jelentősen csökkenthetik a fiatalok nyitottságát az MI-alapú turisztikai szolgáltatásokkal szemben.
Fontos hangsúlyozni, hogy az MI-alapú technológiák alkalmazása, például az automatikus foglalási rendszerek, személyre szabott ajánlások vagy chatbot-alapú ügyfélszolgálat számos pozitívumot hordoz magában. A mesterséges intelligencia képes fokozni a hatékonyságot, javítani a szolgáltatási élményt, és új lehetőségeket nyit a turisztikai szereplők számára. Ugyanakkor a turizmus mint élményalapú, emberközpontú tercier szektor esetében a teljes automatizálás nem minden esetben kívánatos.
A kutatás eredményei is azt sugallják, hogy még a digitális bennszülött generáció tagjai is igénylik a személyes, hiteles kapcsolatokat, különösen utazásaik során. A közeljövő trendjei egyértelműen az MI-integráció fokozódását mutatják, ugyanakkor a szektor szereplőinek körültekintően kell egyensúlyozniuk az automatizáció és az emberi tényező között, hogy a technológiai fejlesztések ne menjenek a fiatalok által elvárt emberi élmények rovására.
A kutatás ezen szakaszát, a modellalkotással kapcsolatos elemzést Miskolczi Márk, a Turizmus Tanszék adjunktusa készítette. A kutatócsoport tagjai: Jászberényi Melinda, a tanszék és a kutatóközpont vezetője, Kökény László adjunktus és habil. Irimiás Anna docens, akik a koncepcióalkotásban, valamint az elemzési szempontok kidolgozásában működtek közre. Az adatfelvétel menedzselésében a tanszék valamennyi oktatója is részt vett, így a projekt valódi össztanszéki együttműködés keretében valósult meg.
A tanulmány jelenleg Q1-es nemzetközi tudományos folyóirat bírálati szakaszában van. A kutatás másik fókuszterülete – a fenntarthatóság turisztikai jelentősége – feldolgozás alatt áll, és a kézirat benyújtása a nyári hónapokban várható.
A Turizmus Tanszék és a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ OTKA projekt keretében több aspektusból vizsgálja a mesterséges intelligencia társadalmi-gazdasági szerepét és formabontó hatásait. A következő kutatási fókusz a vendéglátóhelyek MI-eszközhasználatára irányul, amelynek során azt vizsgálják, hogyan változnak a szolgáltatási élmények, és milyen újfajta elvárások alakulnak ki a fogyasztók és a vendéglátóhely-menedzserek részéről.
KAPCSOLÓDÓ
Mit keresnek a Z generáció tagjai a tányérjukon?
A szezonális és helyi ételek szerepét vizsgálja a fiatal fogyasztók szemszögéből egy friss kutatás.
