Mivel a Visit Hungary az adatalapú ágazatirányításra építi munkáját, Boros Botond Csaba prezentációja elején kiemelt jelentőségűnek nevezte az adatkatalógus bővítését és a jelenlegi rendszerek korszerűsítését. A cél egyebek mellett annak minél pontosabb mérése, hogy az egyes külpiaci kampányok milyen eredményeket érnek el, és milyen értékű vendégkört képesek Magyarországra vonzani.

Az adatvagyon jobb hasznosítását több, egymásra épülő fejlesztéssel kívánják támogatni. Létrehoznak egy turisztikai adatteret, melynek kialakításáról a tervek szerint még idén további részleteket jelentenek be. A koncepció szerint egy föderált adatmegosztási platform jönne létre közfeladatot ellátó szervezetek és piaci szolgáltatók együttműködésével, mely egyfajta korrelációs motorként segítheti a megalapozottabb üzleti és ágazati döntéseket.

Fontos feladatának tekinti a Visit Hungary az NTAK-adatszolgáltatás egyszerűsítését, különösen a vendéglátás területén. A cél a szolgáltatók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint annak bemutatása, hogy az adatszolgáltatásból származó információk milyen előnyöket jelenthetnek számukra.

Tovább fejlesztik a VH turisztikai előrejelzési rendszerét, amely a várható vendég- és vendégéjszakaszámokat jelenleg mintegy 97,5 százalékos pontossággal prognosztizálja. A rendszer finomításában fontos szerepet kap az NTAK-ban megjelenő előfoglalások és lemondások elemzése – tudhattuk meg.

A következő időszak egyik hangsúlyos feladata az adatok visszacsatolása is – tette hozzá az elmondottakhoz Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója. A tervek szerint az összegyűjtött információkat aggregált és anonimizált formában a szolgáltatók számára is elérhetővé teszik, hogy saját üzleti döntéseikhez is felhasználhassák azokat. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatot már benyújtották az illetékes minisztériumnak – hangzott el a beszélgetésen.

A 2027-es marketingstratégia kapcsán Boros Botond Csaba a külpiaci és a belföldi marketing fő irányairól is beszélt. A nemzetközi piacokon a cél a vendégek tartózkodási idejének növelése, valamint a magasabb költésű célcsoportok megszólítása, s ezáltal az elmozdulás a minőségi turizmus irányába. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ez hosszabb távú, több lépésben megvalósítható folyamat. A külpiaci marketingben 13 kiemelt nemzetközi piacra fókuszálnak, amelyek közé új célpiacként Kanada, Hollandia és Svédország is bekerül. Célzott marketingaktivitásokkal kívánják növelni azoknak a régióknak a forgalmát is, amelyek már jelenleg is jól azonosítható külföldi vendégkörrel rendelkeznek. Kiemelt feladat az is, hogy a külföldi vendégek nagyobb arányban jussanak el Budapesten kívüli desztinációkba. 

Újságírói kérdésre válaszolva Csendes Olivér elmondta: 

A korábbi külképviseleti rendszert nem tervezik visszaállítani. Megítélésük szerint ez a modell kevésbé hatékony, nagyobb költségterhet jelent és kisebb rugalmasságot biztosít, ezért nem tekintik jövőbe mutató megoldásnak. Ehelyett a külgazdasági attasék hálózatára kívánnak nagyobb mértékben támaszkodni a nemzetközi piacokon.

A magyarországi vendégéjszakák mintegy felét adó belföldi piac továbbra is meghatározó. A cél a belföldi forgalom növekedésének fenntartása, amelyben a SZÉP-kártyában rejlő lehetőségeket is nagyobb mértékben kívánják kihasználni. Jelenleg mintegy 114 milliárd forintnyi felhasználható összeg áll a kártyákon, amely potenciális turisztikai költésként jelenhet meg a következő időszakban – hangzott el.

Csendes Olivér mindehhez hozzáfűzte, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a szezonalitás csökkentésére is. A cél egy kiszámíthatóbb, egész évben stabilabb turisztikai forgalom kialakítása, amelyből Budapest és a vidéki desztinációk egyaránt profitálhatnak.

A beszélgetésen több olyan konkrét intézkedést is bemutattak, amelyek rövid távon, úgynevezett „quick win”-ként hozhatnak kézzelfogható eredményeket. Ezek között említették:

•    a téli menetrend stabilitásának erősítését;

•    az NTAK-adatok szélesebb körű hozzáférhetővé tételét;

•    szolgáltatói workshopok szervezését, a piaci szereplőkkel közös gondolkodást és tapasztalatmegosztást;

•    az előfoglalások és lemondások elemzésének továbbfejlesztését;

•    a turisztikai adattér előkészítését, ezen belül adatmegosztási és együttműködési platformok kialakítását;

•    az Ősz a tényáron programsorozatot és gasztronómiai napokat a szezonon kívüli forgalom élénkítésére;

•    valamint a Csodás Magyarország oldal szálláshelykeresőjét, amelyben valamennyi hazai szálláshely lehetőséget kaphat saját profil létrehozására.

Boros Botond hozzátette: a turisztikai szolgáltatók több mint 30 százalékának nincs saját weboldala, ezért a mesterséges intelligencián alapuló keresők sem tudják ajánlani őket. A szálláshelykereső ezért egyben első lépés lehet a mikrovállalkozások digitális érettségének fejlesztésében, hosszabb távon pedig abban, hogy ezek a szolgáltatók önálló online megjelenést is kialakítsanak. 

A háttérbeszélgetésen jelezték azt is, hogy több további fejlesztésen és programon dolgoznak, ezek részleteit később jelentik be.

Országos szinten kismértékű az idei elmaradás

Az eseményen Horváth Zoltán kutatási területvezető ismertette 2026 első nyolc hónapjának turisztikai forgalmi adatait, valamint az ezek mögött azonosított főbb tényezőket és a várható kilátásokat.

Országos szinten kismértékű elmaradás látszik mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában. 

2026. január 1. és augusztus 31. között a vendégéjszakák száma 33,1 millióról 32,6 millióra, a vendégek száma pedig 13,5 millióról 13,4 millióra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami nagyjából 1 százalékos csökkenést jelent. A bevételek ugyanakkor növekedtek: a szálláshelyek bevétele 794 milliárd forintról 809 milliárd forintra, a vendéglátásé pedig 1491 milliárd forintról 1608 milliárd forintra emelkedett. A legfontosabb küldőpiacok közül Románia esetében mutatkozott a legnagyobb elmaradás.

Budapesten valamivel nagyobb visszaesés látszik. A vendégéjszakák száma 11,6 millióról 11,4 millióra, a vendégek száma pedig 4,9 millióról 4,8 millióra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyi bevételek ugyanakkor Budapesten is emelkedtek, 329 milliárd forintról 337 milliárd forintra. A főváros öt legfontosabb küldőpiacát Olaszország, az Egyesült Királyság, Németország, az Egyesült Államok és Spanyolország alkotja.

A vidéki turizmusban stabilizálódni látszik a forgalom. A vendégéjszakák száma 21,5 millióról 21,2 millióra mérséklődött, miközben a vendégek száma 8,6 millió maradt. A belföldi vendégek száma kismértékben meghaladta az előző évit, az elmaradás elsősorban a külföldi vendégforgalomban jelentkezett. A szálláshelyi bevételek ugyanakkor 466 milliárd forintról 472 milliárd forintra emelkedtek.

Horváth Zoltán három, a forgalmi adatokat befolyásoló fő tényezőt is megnevezett. Az egyik a forint erősödése: a nyári hónapokban mintegy 10 százalékkal erősebb árfolyam a külföldiek számára drágábbá tette a magyarországi szolgáltatásokat, miközben a belföldi vendégeket külföldi utazásokra ösztönözhette. 

Az elemzések szerint a forint árfolyamának 10 százalékos erősödése átlagosan 1,8 százalékkal mérsékelheti belföldi vendégek számát, mintegy két hónapos eltolódással.

Második tényezőként a bizonytalan keresleti környezetet emelte ki. A közel-keleti és az orosz–ukrán konfliktushoz kapcsolódó geopolitikai kockázatok, valamint a fő küldőpiacokon tapasztalható visszafogottabb gazdasági kilátások egyaránt fékezhetik az utazási keresletet.

Harmadik tényezőként a kínálati korlátokat nevezte meg. Ezek között a budapesti rövid távú szálláskiadás szabályozásának kínálatszűkítő hatását, valamint a repülőtéri kapacitások korlátait említette.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!