Példátlanul nehéz helyzet alakult ki idén nyáron a dunai szállodahajózásban. A Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) és a Személyhajósok Szövetsége szerint a probléma már messze túlmutat a hajózási és vízügyi kérdéseken: a közel két hónapja tartó rendkívül alacsony vízállás a magyar turisztikai szolgáltatási lánc egészére hatással van, és Budapest, valamint Magyarország nemzetközi desztinációs megítélését is befolyásolja.
A Duna tartósan alacsony vízállása miatt a hazai folyami kikötők jelentős része hosszabb időn át egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan volt megközelíthető. Egyes időszakokban gyakorlatilag a teljes, Komárom és Mohács közötti szakaszon fennakadások voltak, Komárom részleges elérhetősége mellett – beszélt a rendkívüli helyzetről a Turizmus.com-nak a MABEUSZ.
Júliusi cikkünk is rámutatott arra, hogy a helyzet turisztikai következményei messze túlmutatnak a hajózáson. Ha egy szállodahajó nem tud a tervezett útvonalon közlekedni, a szárazföldi programot rövid idő alatt kell újraszervezni.
Hajók helyett buszok, Budapest helyett Bécs: súlyos válságban a dunai turizmus
Augusztusra a probléma már túlmutatott az egyes kikötések és programok módosításán: teljes hajóutakat és magyarországi programokat kellett újraszervezni, egyes indulásokat pedig törölni.
A szövetség szerint bizonyos piaci szegmensekben a visszaesés már a pandémia alatti leálláshoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy most nem hatósági korlátozás, hanem a hajózhatóság hiánya okozza a kiesést.
Egyelőre nem áll rendelkezésre teljes körű országos adat arról, hogy az idei törlések összesen hány hajóutat és hány utast érintettek, a MABEUSZ egyik tagvállalatának számai azonban jól mutatják a probléma nagyságrendjét.
A főként európai, azon belül elsősorban német forráspiacról érkező forgalomban július közepe óta 192 tervezett hajóérkezésből 106-ot töröltek, a fennmaradó 86 pedig jelentős átszervezések mellett tudott megvalósulni.
„Ez azt jelenti, hogy ennél a vállalkozásnál a tervezett hajóérkezések több mint 55 százaléka elmaradt. Ráadásul a rendelkezésre álló előrejelzések alapján ez a szám még tovább emelkedhet” – tájékoztatott Lassú Lilla, a MABEUSZ alelnöke.
Fontos különbséget tenni az európai és a tengerentúli piac reakciói között – hangsúlyozta. Az európai, ezen belül különösen a német forráspiacon az utasok és az utazásszervezők jellemzően naprakész információkkal rendelkeznek az aszályhelyzetről és a hajózhatósági problémákról,a korábbi utak tapasztalatai pedig gyorsan terjednek az online felületeken. „A német piacon az utazásszervezőknek az előre látható körülményeket is mérlegelniük kell. Ha a hajóút programjának jelentős része várhatóan nem teljesíthető, dönteniük kell annak módosításáról vagy törléséről.”
A tengerentúli, elsősorban amerikai forráspiac esetében más folyamat figyelhető meg.
„Az augusztusi tagvállalati tapasztalatok szerint az utasok 20–30 százaléka lemondta az utazást, további 10–15 százalék pedig Budapest helyett közvetlenül Bécsbe érkezett a várható hosszú buszos transzfer miatt” – beszélt a volumenről.
Ez azt jelenti, hogy egyes tengerentúli csoportok esetében az eredetileg Budapestre tervezett utasforgalom akár 30–45 százaléka is kieshetett, illetve más városba terelődhetett.
A hatás ráadásul messze túlmutat a hajózási ágazaton. Egyetlen elmaradó hajó több száz vendég magyarországi költésének kiesését jelentheti. „Amennyiben a vendégek Budapest helyett közvetlenül Bécsbe utaznak, a főváros nemcsak a hajós utasforgalomtól esik el, hanem szállodai vendégéjszakákat, reptéri és városi transzfereket, éttermi fogyasztást, kulturális programokat, belépőjegy-bevételeket és a turisták egyéni költésének jelentős részét is elveszítheti" – hívta fel a figyelmet az alelnök.
A Dunakanyarban is leálltak a kirándulóhajók
A Személyhajósok Szövetségét is megkérdeztük arról, hogyan érintette az idei alacsony dunai vízállás a szövetség tagjainak hajós kirándulásait.
A budapesti városnéző és esti sétahajózást a kevés víz kevésbé érintette, mivel ezek a hajók jellemzően kisebb merülésűek a szállodahajóknál: a kijelölt hajóút vízmélysége a többnyire 10–18 deciméteres merülésű hajók számára elegendő. A Rákóczi híd és a Margit híd közötti turisztikai hajózás így alapvetően zavartalan maradt, viszont a Margitszigetnél hosszabb ideje nem tudnak megállni – tájékoztatott Figler Zoltán főtitkár.
Súlyosan érintettek voltak azonban a vidéki hajós programok. A Budapest–Szentendre, Szentendre–Visegrád, Visegrád–Esztergom és más, a Dunakanyarhoz kapcsolódó útvonalakon a hajók több esetben nem tudtak közlekedni.
„Ez különösen kedvezőtlenül hatott azokra a turisztikai termékekre, amelyek a hajózást más szolgáltatásokkal – például városnézéssel, kulturális programokkal vagy vendéglátással – kapcsolják össze” – beszélt a főtitkár a következményekről.
Jelenleg ugyan nem áll rendelkezésükre egységes, véglegesített ágazati statisztika a kiesés pontos mértékéről, ugyanakkor a tagsági tapasztalatok alapján úgy vélik, hogy
a vidéki hajós programok elmaradása több tízezer fős vendégforgalom kiesést okozott, ami a helyi szolgáltatók forgalmában is megmutatkozott.
Hátrányosan érintették az önkormányzati energiatakarékossági intézkedések a Budapest by night programokat. Díszkivilágítás hiányában a program turisztikai élményértéke jelentősen csökkent, ami az értékesíthetőséget is nehezítette. „További problémát jelentett a kiszámíthatatlanság: a szolgáltatók sokszor nem tudták előre, hogy mikor kapcsolják fel a fényeket, illetve meddig tartanak az energiatakarékossági korlátozások” – tette hozzá.
A hajózási társaságok előzetes tájékoztatással, visszatérítéssel, árengedménnyel vagy kisebb fedélzeti ajándékokkal igyekeztek enyhíteni a vendégek csalódottságát. A turisták többnyire megértően reagáltak, az információhiány azonban több esetben elégedetlenséget okozott.
A szövetség szerint rövid távon a gyors és pontos tájékoztatás a legfontosabb, hosszabb távon pedig olyan vízgazdálkodási stratégia kialakítását tartja szükségesnek, amely az energetikai, természetvédelmi, mezőgazdasági és hajózási szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Mivel a szélsőséges vízállások várhatóan egyre gyakrabban okoznak fennakadásokat, ezekkel a menetrendek és a turisztikai kínálat tervezésekor is számolni kell.
A szervezet több turisztikai és fővárosi szereplővel már egyeztetett, és kormányzati szintű tárgyalásokat is kezdeményezett, amelyekre várhatóan szeptemberben kerülhet sor.
A szállodahajós vendégek sokkal többet jelentenek az utasszámnál
A MAHART PassNave adatai szerint évente mintegy 600 ezer szállodahajós utas érkezik Magyarországra. A szegmens gazdasági súlyát azonban nemcsak a volumen, hanem a vendégek magas költése és az általuk igénybe vett szolgáltatások széles köre adja.
„Magas költésű vendégkört Magyarországra hozó, stratégiai jelentőségű, további növekedés előtt álló turisztikai üzletágról beszélünk” – hangsúlyozta Lassú Lilla.
Az utasok jelentős része a hajóút előtt vagy után Budapesten is eltölt legalább két éjszakát, jellemzően prémium kategóriájú szállodákban. Privát transzfereket, kulturális programokat, éttermi és más turisztikai szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Egyértelműen látható, hogy a szállodahajós vendégek számottevő vendégforgalmat generálnak a főváros ötcsillagos szállodáiban – jellemezte a vendégkört a MABEUSZ.
Az elmúlt években tovább erősítette a szegmens értékét az incentive- és vállalati csoportok megjelenése. Ezek a vendégek gálavacsorákon vesznek részt, rendezvényhelyszíneket bérelnek és prémium kulturális programokat vásárolnak.
A bővülés a következő években is folytatódhat: a hajóstársaságok új egységekkel növelik kapacitásukat, miközben tengeri hajózási szereplők is belépnek a folyami piacra. Az előrejelzések szerint 2030-ig mintegy 20 százalékkal nőhet a dunai szállodahajó-kapacitás.
A MABEUSZ éppen ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy a dunai szállodahajózás helyzetét önálló, kiemelt turisztikai témaként kezeljék, és érdemi szakmai egyeztetés induljon az érintett szervezetek, hatóságok és piaci szereplők bevonásával.
Több konkrét intézkedést is szükségesnek tartanak. Első lépésként egy kormányzati szintű, ágazatközi munkacsoport felállítását sürgetik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a Visit Hungary, a vízügy, a hajózási és közlekedési szervek, Budapest, a kikötők és a turisztikai érdekképviseletek bevonásával.
Ezt országos kár- és forgalomkiesési felmérésnek kellene követnie, mivel jelenleg nincs átfogó kép arról, hány hajóút, kikötés, utas, vendégéjszaka és turisztikai szolgáltatás esett ki.
A következő szezon előtt emellett el kell készíteni az alacsony vízállás esetére alkalmazható turisztikai és operatív válságprotokollt. Ennek rendeznie kellene a hajózhatósági információk megosztását, az alternatív kikötők használatát, a közlekedési és szálláskapacitások mozgósítását, a nemzetközi kommunikációt, valamint a szolgáltatók közötti felelősség- és költségmegosztást – fogalmazták meg a legsürgetőbb intézkedéseket.
Meglátásuk szerint az MTÜ-nek és a Visit Hungarynek a hazai szakmai szereplőkkel összehangoltan, határozottan kell fellépnie a desztináció iránti bizalom megőrzéséért és helyreállításáért. A problémát már jelezték az érintett szervezeteknek, és az egyeztetések is megkezdődtek.
A téma jelentőségére tekintettel a Turizmus.com folytatja a dunai folyami hajózás helyzetének feldolgozását. Cikkünk második részletesen bemutatjuk a MABEUSZ rövid és hosszú távú javaslatait, és megkérdezzük az ügyben érintett más szakmai szereplőket és döntéshozókat is.
KAPCSOLÓDÓ
Hajók helyett buszok, kikötők helyett kerülőutak: rendkívüli logisztikával mentik a dunai hajóutakat
A rekordalacsony vízállás miatt óráról órára írják át az útvonalakat és a helyi programokat a hajótársaságok és az őket kiszolgáló magyar utazási irodák.
