A légitársaságok a jegyárak emelésével, felárakkal és járattörlésekkel reagálnak a kerozin árának az iráni háború kezdete óta bekövetkezett emelkedésére.
Súlyos ellátási válságba sodorta az Irán elleni amerikai-izraeli háború a globális kerozinpiacot. A Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajó-forgalom szinte teljes leállása a globális olaj- és cseppfolyósítottgáz-kínálat körülbelül egyötödét érintette az elmúlt időszakban.
A kerozin ára mindössze néhány nap alatt hordónként 85-90 dollárról 150-200 dollárra emelkedett – ami súlyos probléma egy olyan iparágban, ahol az üzemanyagköltség a működési költségek akár egynegyedét is kiteheti. Az American Airlines például 400 millió dollárra becsüli a költségnövekedést az első negyedévre.
A légitársaságok világszerte reagáltak a költségek emelkedésére: a jegyárak emelésével, kerozinfelárral, a járatok törlésével és visszavont éves előrejelzésekkel.
Az Air France–KLM bejelentette, hogy a hosszú távú járatok jegyárait oda-vissza utanként 50 euróval megemeli. Az Air New Zealand felfüggesztette a 2026-os üzleti évre vonatkozó előrejelzését, és felárat vezetett be a viteldíjakra: a belföldi járatokon 10 új-zélandi dollárt (kb. 5 eurót), a rövid távú nemzetközi járatokon 20 dollárt, a hosszú távú járatokon 90 dollárt. A Cathay Pacific ugyancsak megemelte a kerozinfelárat az összes útvonalán.
A Scandinavian Airlines (SAS) még ennél is tovább ment: több száz járatát törölte márciusban, és jelezte, hogy áprilisban további ezer járat törlése várható.
Scott Kirby, a United Airlines vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a következő két negyedévben csökkentik a nem nyereséges járatok számát, és arra számítanak, hogy az olajárak 2027 végéig 100 dollár felett maradnak.
Mint mondta, a jelenlegi árakkal az éves üzemanyagköltség több mint a duplája lenne a légitársaság eddigi legnagyobb éves nyereségének.
A Qantas megemelte a viteldíjakat a hosszú távú járatokon, és vizsgálja a kapacitásbővítési lehetőségeket az európai útvonalakon. A Thai Airways 10-15 százalékkal emelte a jegyárakat.
Nem minden légitársaság reagált azonnali áremelésekkel: a British Airways anyavállalata, az IAG úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem áll szándékában emelni a jegyárakat, mivel üzemanyag-szükségletének nagy része rövid és hosszú távon biztosítva van.
Afrikai társaságok a pácban
Afrika légitársaságait különösen érzékenyen érinti a válság. Kerozinimportjuk mintegy 70 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át, ezenkívül a kerozinár az üzemeltetési költségeik 30-40 százalékát teszi ki, jóval többet, mint a globális 20-25 százalék.
A dél-afrikai fapados Flysafair, amelynek nincs fedezve biztosítással az üzemanyag-szükséglete, azt nyilatkozta, hogy a kerozinár a közvetlen működési költségeinek 50-55 százalékát teszi ki. Dél-Afrika tengerparti repülőterein egy hét alatt 70 százalékos volt az áremelkedés. A vállalat becslése szerint a 37 – naponta összesen legfeljebb 165 járatot teljesíteni képes – Boeing 737-800-as repülőgépein repülési óránként 35 ezer rand (kb. 1800 euró) a többletköltség.
Jannie de Klerk, a charter- és mentőjáratokat teljesítő National Airways Corporation üzemeltetési igazgatója szerint a repülőtereken történő leszállás után tárgyalnak az árakról, mivel azok addigra már megváltoztak a felszállás óta.
A helyi Board of Airline Representatives adatai szerint Dél-Afrikának már csak három-négy hétre elegendő üzemanyag-tartaléka van.
Óriási kockázat a nyári csúcsidőszak előtt
Az LSEG adataiból kiderül, hogy Északnyugat-Európában rekordszintre, hordónként közel 239 dollárra emelkedett a kerozin ára, Ázsiában pedig megközelítőleg 200 dollárra.
Az Öböl menti államok februárban naponta körülbelül 475 ezer hordó kerozint exportáltak, ebből mintegy 400 ezer hordót a Hormuzi-szoroson keresztül, és ennek a mennyiségnek a háromnegyede Európába került.
Janiv Shah, a Rystad Energy elemzője szerint a leállás óriási kockázatot jelent Európa számára, mivel a nyári csúcsidőszak előtt fel kell tölteni a készleteket. A kontinens 20 százalékban részesedik a világ kerozinkeresletéből.
Ázsiának nagyobb tartalékai vannak, mint Európának és Afrikának, azonban néhány kormány már hozott intézkedéseket a hazai ellátás biztosítása érdekében. Kína, a világ legnagyobb olajimportőre legalább március végéig betiltotta a dízel, a benzin és a kerozin exportját – írja az Airliners.
(Nyitókép: 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
Turisták millióit irányíthatja át Európába az iráni háború
A közel-keleti turizmusra mért csapás egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot a kontinens számára.
