A Wizz Air vezérigazgatója összehasonlíthatatlanul jobbnak látja a tavalyinál az idei nyarat, amit szinte járattörlés nélkül megúsztak. Ehhez az kellett, hogy a rendszer paraméterei feljavuljanak (jobban teljesít a légirányítás és a repülőterek), de az is számított, hogy jelentős tartalékokat (több repülőgép, tartalékpilóta, légutaskísérő, alkatrész) halmoztak fel az állományban, hogy szükség esetén egyből pótolhassák a hiányt – mondja a Pénzcentrumnak adott interjúban.

A közel-keleti helyzet romlásával a Wizz Air azonnal bejelentette, hogy egy időre szünetelteti az érintett légtérben a forgalmat, azonban azóta ez újra tudott indulni. „Amióta 2023 októberében elindult a helyzet romlása a térségben, gyakorlatilag egy becsuktuk-visszanyitottuk-becsuktuk-visszanyitottuk helyzetben voltunk folyamatosan. Mostanra szerintem kétszer vagy háromszor megállt az operáció, most augusztusban viszont ismét újraindult az izraeli járathálózatunk; elindult a Budapest-Tel-Aviv-járat, óriási iránta a kereslet. Szerintem sokkal többet tudnánk most repülni, mint amennyi kapacitásunk volt” – mondja Váradi József.

A cég az elmúlt időszakban visszafogta ambiciózus kapacitásnövekedési célját (20% helyett 10–12 %), vagyis már a fenntartható nyereségességre összpontosít. A vezérigazgató úgy véli, hogy ezzel a 10-12%-kal is gyakorlatilag Európa leggyorsabban növekvő légitársasága a Wizz Air. 

A szakember arra is kitért, hogy miért kellett visszafogniuk korábbi ambícióikat. Mint mondja, kialakult egy hajtómű-helyzet: a Pratt & Whitney gépturbina‑hibái révén több gép került földre, és a problémák egészen 2026‑27‑ig eltarthatnak. Ezért, hogy ne terheljék az operációkat, döntöttek úgy, hogy ebben az átmeneti időszakban, vagyis a következő 1-2 évben csökkentik ezt a növekedési rátát. A gyártót pedig pénzügyi értelemben véve büntetik, hiszen, ha egy repülőgépük a földön áll, akkor kompenzációt kell, hogy fizessen. Innentől az ő érdeke, hogy minél hamarabb az összes repülőgépük repülni tudjon – mutat rá, hangsúlyozva, hogy emellett jó néhány hajtóműből is bevásároltak, amivel ugyancsak azt segítik, hogy ne a földön álljon a gép, legyen tartalék hajtómű, amit be lehet tenni a hibásak helyére.

Váradi Józsefet arról is kérdezték, mire fordítja a Wizz Air az Abu-Dzabi régióból való kivonulás általi felszabaduló kapacitást. A vezér egyértelműen Közép-Kelet Európát szeretné erősíteni, oda helyezték át a fókuszt. Megnyitották Bukarest második repülőterét, megnyitják Varsó szintén a második légi bázisát, valamint Pozsonyt, mint repülési bázist, és egyre több repülőgépet jelentenek be Közép-Kelet-Európában - sorolta.

Jelen pillanatban a Wizz Air piaci részesedése Közép-Kelet-Európában körülbelül 25%, tehát minden negyedik utas, aki Közép-Kelet-Európába, vagy onnan repül, az velük utazik – mutat rá a szakember, aki úgy véli, ez az elkövetkező néhány évben 30% fölé növelhető. 

A térségben való hálózatsűrítés alapvetően annak a következménye, hogy az elkölthető jövedelmek növekednek Közép-Kelet-Európában, és az emberek egyre többet utaznak, a repülésre is megnő az igény.

A Wizz Air ukrajnai visszatérésének legfontosabb feltétele, hogy véget érjen a háború, vagy legalább felfüggesszék – mondja Váradi József, aki mihamarabb szeretne visszatérni erre a piacra is, ha már biztonságosan üzemeltethető.

„Ukrajnában mi piacvezetők voltunk a háború kitörése előtt, és mi gyakorlatilag hazai területnek tekintjük Ukrajnát – abban a pillanatban, amikor a piac kinyílik, mi ott vagyunk” – hangsúlyozza.

A teljes interjú itt olvasható.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!