Az ágazat támogatására a kormány idén januárban indította el az 5+1 pontból álló, 100 milliárd forintot megmozgató vendéglátóipari akciótervet, amely a hazai turizmus teljesítményének erősítését szolgálja. A bejelentett támogatások kettős célt követnek: javítani az éttermek likviditási helyzetét, valamint növelni jövedelmezőségüket. Az akciótervet februárban a cukrászdákra is kiterjesztették.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kezdeményezések kiemelkedően fontosak a szektor számára. Gál Pál Zoltán úgy fogalmazott, hogy az akcióterv három eleme különösen érzékenyen érinti a vendéglátóhelyeket, így a szezon előtt bejelentett intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vendéglátás 2026-ban a korábbiaknál erősebb szezont zárjon. A támogatásokra Semsei Rudolf szerint óriási szükség volt: az ágazatot sújtó problémák következtében 2019 óta mintegy 9000 vendéglátóegység kényszerült bezárni.

A szakmát segítő lépések

„Rövid távú hatásokról a reprezentációs adó részleges kivezetése kapcsán még korai lenne beszélni, hiszen a vállalkozások az elmúlt években visszafogták ezeket a költéseiket, a gondolkodásmód és a szokások megváltozásához hosszabb időre van szükség” – emelte ki a reprezentációs adó részleges kivezetése kapcsán Semsei Rudolf.

„Régóta szorgalmaztuk, hogy a vendéglátóhelyek az árbevétel alapján, kedvezményes módon számfejthessenek jövedelmet dolgozóiknak. A szervizdíj ugyanis egy speciális formában beszedett árbevétel, amely a munkavállalók ösztönzését szolgálja. Jelentős előrelépés, hogy az éttermek mostantól árbevételük 20 százalékát fordíthatják bérkifizetésre a korábbi adókedvezmény mellett” – mondta el a műsorban Gál Pál Zoltán a felszolgálási díj adózási kiterjesztéséről. Az összeget nem kell külön feltüntetni a számlán, így belső elszámolás keretében is kezelhető. 

A változás segíteni fogja azokat az egységeket is, ahol a szervizdíjat eddig felkészületlenségből nem, vagy nem megfelelően alkalmazták, ugyanakkor várhatóan nem befolyásolja a borravaló alakulását, hiszen a tapasztalatok szerint az elégedett vendégek a jó szolgáltatást továbbra is külön honorálják. 

A hazai éttermek többsége kisvállalkozás, amelyek gyakran nehezen boldogulnak a bürokratikus elvárások teljesítésével. Éppen ezért különösen fontos a nemrég megjelent, vállalkozásokat segítő kisokos, amely a tulajdonosok edukációját és gyakorlati felkészülését egyaránt támogatja, egyebek mellett például abban is, miként adhatják tovább a bankkártyával fizetett borravalót a munkavállalóknak. Erre ugyanis sok esetben még a könyvelők sem voltak felkészülve – tette hozzá a borravaló kapcsán Semsei Rudolf. 

Az ágazatot speciális hiteltermékekkel támogató Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH) szakosított pénzintézetként érdemi segítséget nyújthat a vállalkozásoknak – állapították meg egyhangúan. A KTH ugyanakkor Gál Pál Zoltán szerint egy hosszabb építkezés elején jár. A jelenlegi, kisebb összegű pénzügyi konstrukciók elsősorban a piac beindítását szolgálják, az igazán nagy mozgást a később megjelenő, magasabb összegű termékek hozhatják el. 

A március elején bejelentett legújabb, 5+5 millió forint értékű hitelt és vissza nem térítendő támogatást tartalmazó konstrukció önmagában még korlátozott lehetőségeket kínál, a valódi változást azonban ez esetben is szemléletváltás hozhatja meg – egészítette ki a fenti gondolatot Semsei Rudolf, aki a rendszer működésének gördülékenységét hangsúlyozta: a hitelbírálat gyors, az adminisztráció egyszerű, ami komoly segítség a vállalkozások számára.

A beszélgetés során felmerül az is, milyen irányba lenne érdemes tovább finomítani a támogatási rendszert.

Gál Pál Zoltán szerint megfontolandó a hitelösszegek emelése, a digitális terhek csökkentése, a támogatási plafon kiterjesztése, valamint a munkabér fogalmának tágabb értelmezése.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a reprezentációs adó kivezetése jelenleg az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódik, de a jellemzően nagyobb, kitelepüléses rendezvények esetében nem ad adóelőnyt. Megítélésük szerint valós veszély továbbá, hogy a „de minimis" (csekély összegű) támogatás keretösszege miatt egyes, nagy forgalmú egységek idővel nem tudnak élni a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésének lehetőségével.

Aki nem reagál a gyorsan változó piacra, lemarad

A műsorban a vendéglátóhelyek számának csökkenése is szóba került. Gál Pál Zoltán szerint az üzletek számánál jóval fontosabb, hogy a családi hagyományokra épülő vállalkozások képesek legyenek átvészelni a nagyobb kilengéseket, és az ágazat működése kiszámíthatóbbá váljon. A gazdálkodási bizonytalanság ugyanis az új belépőket is elriaszthatja. Az egységek számára a magyar vásárlóerő tartós erősödése a legfontosabb, mert ez adhat valódi és stabil hátteret a vállalkozások működéséhez.

Semsei Rudolf szerinte kedvező irány lenne, ha idővel licenchez kötnék a vendéglátóhelyek indítását, mert ez önmagában is értéket teremtene. A licencjog felértékelődése ösztönözhetné, hogy egyre több felkészült, jó üzemeltető jelenjen meg a piacon, akik hosszú távon is magas színvonalon tudnak működtetni egy-egy vendéglátóhelyet.

A szakemberek az étteremnyitás nehézségeit, költségeit és adminisztratív terheit is érintették, valamint szóba került a kiskocsmák helyzete is. 

A vendéglátói piac gyors átalakulásának egyik jellemzője, hogy az elmúlt években egyértelműen a házhozszállítás irányába tolódott el a mérleg, és bár ennek szabályozására is lehetnek eszközök, a piaci változásokhoz alkalmazkodniuk kell a szolgáltatóknak – szögezték le. 

Semsei Rudolf szerint a költségek ellenére jól prosperáló vállalkozások működnek a vendéglátásban, ami azt mutatja, hogy ma már nem csupán magáról az ételről, hanem komplex szolgáltatásról van szó. Az alkoholfogyasztási szokások is átalakulnak, ami a vendéglátás számára is új válaszokat tesz szükségessé. A trendekkel lépést tartva jelentek meg az alkoholmentes koktélok, valamint a minőségi alkoholmentes borok a kínálatban.

A beszélgetést teljes terjedelemben alább lehet meghallgatni. A riporter Nagy Károly.  

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!