Az Irány a Galaxis! című kiállítás az 1957-tel, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakban vizsgálja a tudomány és a technika átalakulását, illetve a képzelet és a valóság új viszonyának lenyomatait a kultúra különböző területein. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeum tárlata mindezt Magyarország összefüggésében mutatja be.
A középpontban az űrhajó és az űrhajós áll: a Vosztoktól és Gagarintól kezdve a Holdra szállás szemléleti fordulatán át egészen Farkas Bertalan visszaérkezéséig és ünnepléséig. A kiállításon megjelennek az űrt megjárt tárgyak, az űrhajóskultuszhoz kapcsolódó képek, videóinterjúk, valamint a tudományos kutatások dokumentumai.
Az 1957-ben felbocsátott Szputnyik–1 nem csupán technikai áttörést jelentett, hanem egy új geopolitikai korszak nyitányát is. Jurij Gagarin 1961-es repülése és az 1969-es Holdra szállás az űrverseny meghatározó állomásai voltak. A hetvenes években megvalósult a Szojuz–Apollo közös küldetés, ugyanakkor az űr katonai szerepe – a műholdas felderítés és a rakétatechnológia révén – végig meghatározó maradt.
Magyarország az 1960-as évektől kapcsolódott be az űrkutatásba az Interkozmosz program keretében. A hazai kutatóintézetek – köztük a KFKI – kozmikus sugárzásmérő és anyagtudományi műszereket fejlesztettek, a magyar ipar pedig precíziós optikai és elektronikai eszközökkel vett részt a programban. A szombathelyi Gothard Obszervatórium és a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium a műholdmegfigyelés és a geodéziai kutatások fontos hazai központjai voltak.
A magyar űrkorszak emblematikus pillanata Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése volt. Az űrhajós a Szojuz–36 fedélzetén tudományos kísérleteket végzett, köztük orvosbiológiai és anyagtudományi vizsgálatokat. A küldetés révén Magyarország a hetedik nemzetként jutott el az űrbe.
A kiállításon láthatók a korszakhoz kapcsolódó relikviák, köztük az űrhajós TV Maci-figurája, valamint korabeli kiadványok és tárgyak.
A BTM Vármúzeum tárlata bemutatja, miként jelent meg az űrkorszak a mindennapokban: játékokon, plakátokon és lakóterek enteriőrjein keresztül. Megidézi a tihanyi MSZMP pártüdülő egyik helyiségét is, ahol 1980 nyarán a magyar és szovjet űrhajósok pihentek.
A kiállítás kitér az űrkorszak kulturális hatásaira is. A tudományos-fantasztikus irodalom és a Galaktika meghatározó fóruma volt a témának. A televízióban olyan sorozatok jelentek meg, mint a Pirx kalandjai és a Mézga Aladár különös kalandjai. A zenében és a képzőművészetben is megjelent az űresztétika, amely a korszak vizuális és zenei kultúrájára is hatást gyakorolt.
(Nyitókép: Budapesti Történeti Múzeum)
KAPCSOLÓDÓ
A közelmúlt legjelentősebb régészeti leleteivel megnyílt a BTM Vármúzeum új időszaki kiállítása
A sorozat immár kilencedik kiállításán az Árpád-kortól a török kor végéig terjedő időszak minden évszázada képviselteti magát.
