A hazai fesztiválok közül a Sziget Fesztiválra szegeződik a legtöbb tekintet, hiszen nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közönség számára is a nyár egyik kiemelkedő, csaknem egy hétig tartó zenei-kulturális rendezvényének számít. Az esemény idei látogatottsága viszont jócskán elmaradt a korábbi években tapasztaltaktól: egyetlen nap sem volt teltház, összesen nagyjából 400 ezer fesztiválozó váltott jegyet, ami húsz ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Úgy, hogy már a tavalyi Sziget látogatottsága is alatta maradt a 2022-esnek. A Rendezvény ReStart 2024 konferencián négy nagy hazai fesztiválszervező osztotta meg gondolatait az iparág visszaeséséről, önkritikus hangnemben.

Elkényelmesedtek a fesztiválok

"Nem beszélhetünk válságról, de olyan időszakban vagyunk, amikor még a kihívásokat próbáljuk körberajzolni, azokra válaszokat találni. Inkább valaminek az átalakulásáról lehet szó" - adta meg az alaphangját a beszélgetésnek Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója. A válság kifejezéssel Lobenwein Norbert, a SopronFest szervezője sem értett egyet, ugyanakkor elismerte, hogy több sebből vérzik az iparág. 

A csökkenő látogatószámra a legkézenfekvőbb magyarázat a megélhetési válság, ami egész Európát sújtja. "Minden gazdasági válságban a kultúrára költött pénz az első, amit lecsavarnak a háztartások" – vette át a szót Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál vezérigazgatója. Aki szerint a fesztiválok stratégiája is úgy tűnik, hogy zsákutcába jutott. 

"A 2010-es években még bőven elég volt, hogy felírtuk a nagy sztárokat a plakátokra, és már jött is a közönség. A line-up fókusz úgy tűnik, hogy már nem elegendő" 

– folytatta Kádár Tamás. A Sziget vezérigazgatója arról is beszélt, hogy egy kicsit elkényelmesedtek a fesztiválszervezők. "A Covid utáni egy-két szünetév után egy fesztivál esetében sem láttam azt, hogy fejlődött volna a járvány előtti időszakhoz képest." 

Gyenge a magyar fesztiválok versenyképessége a nemzetközi piacon

Az is sokszor felmerül problémaként, hogy az előadók egyre magasabb gázsikat kérnek el, ami miatt a fesztiválok is dinamikusan emelik a jegyáraikat. Ezzel kapcsolatban Egyedi Péter, a Fishing on Orfű kommunikációs vezetője azt mondta, hogy nagyjából idén érték el a reális áraikat, a költségeikhez viszonyítva. A jövő évi Fishing esetében pedig már most lehet prognosztizálni egy további tizenöt százalékos áremelkedést. 

Lobenwein Norbert ennél sarkosabban látja a helyzetet. 

"A közönség drágának tartja a belépőket, de az igazat megvallva, a jelenlegi áraknak a másfélszerese lenne a reális" – magyarázta a fesztiválszervező. 

Minderre pedig rárakódik, hogy az előadók egy turnéval vagy arénakoncerttel egészen más, jóval magasabb bevételeket tehetnek zsebre, mint egy fesztivál fellépéssel. Lobenwein Norbert szerint ennek ellenére a következő időszakban ugyanúgy meg kell próbálniuk kifizetniük az A-kategóriás magyar előadókat, inkább a középső kategóriából és főleg a kisebb nevekből fognak sokan kiesni. 

Még nehezebb a helyzet a külföldi sztárok Magyarországra csábításával. "Borzasztó gyenge a magyar fesztiválok versenyképessége a nemzetközi piacokon. Ezen az sem segít, hogy Európán belül Magyarországon a harmadik legmagasabb a nemzetközi jegyeladásokat terhelő ÁFA" – fejtette ki Kádár Tamás. A Sziget Fesztivál vezérigazgatója szerint így nehéz versenybe szállni a holland, német, angol fesztiválokkal, főleg úgy, hogy a fellépői díjak a jövőben biztosan tovább fognak emelkedni. 

Kádár Tamás úgy véli, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből az egyik kitörési pont az lehet, hogyha megpróbálják élmény központúbbá tenni a fesztiválokat. Erre rímelnek Süli András gondolatai is, aki szerint növelni kell a fesztiválozók elköteleződését az adott brand iránt. "Ez persze egyáltalán nem egyszerű feladat, hiszen a mai fiatal generációk már jóval mobilabbak, és inkább több fesztivált próbálnak ki, semmint, hogy hosszú évekre letegyék a voksukat egy adott rendezvény mellett" – zárta gondolatait a Campus Fesztivál programigazgatója.

Hasít az "arénázás"

Ahogy azt korábban is írtuk, a zenekarok, előadók egy fesztiválon csak a töredékét tudják megkeresni annak, mint amit egy-egy stadionkoncert után tesznek el. Emellett a szakmai előrelépés, a presztízs és a saját, exluzív show jelleg is az arénás fellépések malmára hajtja a vizet. A magyar közönség számára úgy tűnhetett, hogy idén a főszezonban szinte minden héten tömve voltak a legnagyobb budapesti koncerthelyszínek. 

Elég csak a Puskás Arénára gondolnunk, ahol a legnagyobb nemzetközi nevek közül a Coldplay vagy éppen Ed Sheeran lépett fel, a hazaiak közül pedig Azariah három egymást követő napon is megtöltötte a stadiont. 

Az ehhez hasonló nagyrendezvények óriási hatást gyakorolnak az adott térség turizmusára, akár 25-30 százalékkal is emelhetik a vendégéjszakák számát. A Coldplay fellépésénél például elképesztően nagyot ugrott a turisztikai forgalom, a háromszorosára bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Látszólag ellentmondásos, hogy míg az aréna belépőket a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kifizetik a rajongók, addig a fesztiváljegyeknél van egy érezhető visszatáncolás. Ebben a folyamatban a megváltozott fogyasztói szokások is szerepet játszhatnak. Horváth Máté, a Live Nation promótere szerint manapság az emberek sokkal hamarabb kötelezik el magukat egy egyestés program, mint egy fesztivál mellett, ahol meg kell oldaniuk az ottalvást és az étel-ital kérdését is.

Egy másik érdekes trend is megfigyelhető a koncertre járók esetében, ami leginkább a rajongói attitűddel írható le. "Egyre jellemzőbb a magyar közönségre az úgynevezett koncert rajongás, amikor a fiatalok már órákkal a nyitás előtt ott ülnek a bejárat előtt, és nem is igazán fogyasztanak alkoholt, hanem józanul szeretnék átélni kedvenc előadójuk fellépését. Nem annyira a bulizás, mint inkább a koncert megélése válik számukra fontossá" - zárta le a panelbeszélgetést Kelemen Zsófia, a Budapest Park stratégiai és üzletfejlesztési vezetője.   

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!