A hétvégén rendhagyó felolvasószínházzal és kurátori tárlatvezetéssel búcsúzik a Varázshatalom, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának kétszáz éves évfordulója alkalmából született kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Utoljára nézhetjük meg együtt Karikó Katalin Nobel-díját, a mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek működését megelőlegező 17. századi versírógépet vagy Lenhossék József ikerpreparátumát.

„Néha egy felfedezés egyetlen mozdulaton múlik – például azon, hogy valaki nem eszi meg a paprikát” – így emlékezett Szent-Györgyi Albert a C-vitamin felfedezésére. A tudomány nagyjai nemcsak kiemelkedő tehetségű tudósok, hanem hétköznapi emberek is voltak. Küzdöttek, szerettek, vesztettek és újrakezdtek, mint bárki más. 

Mi köze a hegymászáshoz a szerelemnek az Eötvös család levelezésében? Milyen döntések, kételyek és áldozatok árán születik meg egy-egy felfedezés? Miért kötődik olyan szorosan a szerelem a Magyar Tudományos Akadémia történetéhez? 

 

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk október 24-én, pénteken, amikor tudósaink személyes levelek és naplórészlete elevenednek meg Gubás Gabi és Zayzon Zsolt felolvasószínházában a Magyar Nemzeti Múzeumban. (A programra a belépőjegy megváltásával lehet regisztrálni ITT.)

MTA200 ki
A tárlat öt tematikus termen keresztül hív izgalmas időutazásra a tudomány világába (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)

A Varázshatalom kiállításon minden terem önálló gondolatvilág és külön korszak, amely saját történetekbe és szimbólumrendszerekbe vezet. A zárónapon – október 26-án, vasárnap 10.30-kor – a kiállítás kurátorával, Császtvay Tündével még egyszer utoljára megnézhetjük a századokon és személyeken átívelő tereket úgy, ahogyan az alkotója látja.

A kiállítás valódi kincsesbánya azoknak, akiket lenyűgöz a tudomány és a történelem találkozása. Itt a lehetőség megnézni Kisfaludy halotti maszkját, amely túlélte az idő próbáját, Karikó Katalin Nobel-díját is, amelyet a Svéd Királyi Akadémia adott a számára korszakalkotó felfedezéséért, vagy a Nobel-díjas Krausz Ferenc és munkatársai által kifejlesztett, kutatásaikban kulcsszerepet játszó lézertükröt. 

 

Láthatjuk Kopernikusz kéziratát, amely a világképünket alapjaiban változtatta meg, a gömböcöt, a magyar találékonyság különleges példáját vagy a magyar orvostudomány történetének egyik megrázó emlékét, a magzati korban elhunyt sziámi ikerpár csontvázát. 

MTA200 kiáll2, Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
A kiállítás 800 különleges tárgyon keresztül mutatja meg a tudomány sokszínűségét  (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)

A Varázshatalom azonban túlmutat a ritkán látható, több mint nyolcszáz különleges tárgyon: páratlanul gazdag vizuális élményt és szellemi izgalmat kínál minden érdeklődőnek. A tudomány sokszínűségét mutatja meg könyvek, tárgyak, műszerek, kéziratok és személyes relikviák segítségével. 

A tárlat egyedülálló időutazásra hív: öt tematikus termen keresztül, modern installációk és digitális élmények segítségével teszi élményszerűvé az Akadémia első kétszáz évét, jelenét és jövőbeni terveit. 

 

A humanista tudósok műhelyeitől a legmodernebb laboratóriumokig követhetjük nyomon a magyar tudomány fejlődését és az Akadémia történetét. A kiállított tárgyak arról is mesélnek, miként maradt fenn és gyarapodott a magyar tudományos örökség a történelem békés vagy épp viharos időszakaiban. 

A Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítás 2025.  október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

KAPCSOLÓDÓ

Menny és pokol: William Blake-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban

A tárlaton Blake magyar művészekre kifejtett hatásával is megismerkedhetnek a látogatók.