A fővárosi önkormányzat érvényesíteni kívánja a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogát a BKM Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A határozat értelmében a testület felhívja a BKM vezetőjét, hogy a társaság a magyar állam és az Eagle Hills Hungary Zrt. között 2025. január 16-án kötött szerződéssel összefüggésben, az abban foglalt feltételekkel és a tárgyát képező valamennyi ingatlan vonatkozásában az elővásárlási jogát gyakorolja, az elővásárlási jog megsértése esetén pedig éljen jogorvoslattal.
A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a BKM-mel együttműködve dolgozza ki az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok hasznosításának "olyan városfejlesztési és üzleti koncepcióját, amely a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeleteinek és határozatainak megfelel".
A javaslatban emlékeztettek rá, a rákosrendezői területet az állam versenyeztetés nélkül nettó 51 milliárd forintért eladta az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, a vételárat 2039-ig kell megfizetnie a vevőnek, ugyanakkor a vevő már az első 25 százalékos részlet megfizetésével tulajdonjogot szerez az ingatlanokon.
Az adásvételi szerződés beruházások elvégzésére vagy kármentesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást nem tartalmaz, a szerződésben ezeket a kérdéseket későbbiekben megkötésre kerülő, külön megállapodásokra utalták a felek.
Az adásvételi szerződésben az állam tájékoztatta a vevőt, hogy egy ingatlan vonatkozásában a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek, jelenlegi nevén BKM-nek elővásárlási joga van - olvasható.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének kezdeményezésére a képviselők rögzítették, ellenzik és elítélik, hogy a kormány által megkötött szerződés figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatában foglalt városfejlesztési elveket, mindössze 10 százalék zöldfelületi arányt határoz meg; rendkívül nagy számú gépkocsi-parkolóhely létesítését irányozza elő; valamint akár 250-500 méter magas toronyház létesítését is megengedi.
A Fővárosi Közgyűlés megállapította, hogy a tervezett beruházás a kormány és az arab befektető által ma tervezett formájában ellentétes Budapest épített örökségének megőrzésével, világörökségi státuszának fenntartásával, zöldfelületi arányának növelésével, közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tételével és a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére vonatkozó városfejlesztési célkitűzésekkel, ezáltal a fővárosi lakosság érdekeivel.
A több mint háromórás vitában Karácsony Gergely arról beszélt, történelmi kihívás, hogy a városban lehessen minőségi életet élni a következő évtizedekben, ehhez pedig minőségi lakóövezetre és zöldövezetre van szüksége. Nem pedig arra van szüksége Budapestnek, hogy azzal vonuljon be a történelemkönyvbe, hogy itt épült a Közép-Európa legmagasabb épülete, vagy hogy további hárommillió turista jöjjön Budapestre "dubajozni", vagy hogy tönkretegyék a történelmi városképet - sorolta.
Megjegyezte, a főváros elővásárlási jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nem kérdőjelezte meg, és 30 napot adott arra, a főváros cége nyilatkozzon, él-e elővásárlási jogával.
Emlékeztetett rá, a főváros 2019-ben kidolgozta a Parkváros koncepciót. Arra a sajtóhírre reagálva, hogy a főváros "megint ingatlanspekulációba kezd", Karácsony Gergely megjegyezte: a Wallis cégcsoportot az MNV már korábban meghívta, hogy alakítson ki koncepciót Rákosrendező fejlesztésére. Mi még nem tartunk itt - mondta a főpolgármester, hozzátéve, a főváros nemzetközi pályázat révén fogja a területet fejleszteni.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője a vitában kiemelte, a területet megvásárlónak több tízmilliárd forint értékű rekultivációs feladata van. Úgy vélekedett, jobb, ha nem közpénzből van rendbe rakva a terület, hanem egy vállalkozó fizeti. Jelezte: az építkezés több ezer új magyar munkahelyet jelentene, és lehetőséget a magyar munkavállalóknak, kis- és középvállalkozásoknak, emellett jelentős infrastruktúra-fejlesztést is hozna, továbbá a főváros negyedik legnagyobb parkja jönne létre.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a képviselők azon kérdésére, hogy honnan lett hirtelen pénze a fővárosnak, azt mondta: a Budapesti Közműveknél eredménytartalékként ott van a hulladékgazdálkodás "kényszerített privatizációjából" maradt pénz, ebből pedig ki tudja fizetni a szerződés szerinti összeget.
