A külföldi munkaerő helyzete szeptember elején a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán is téma volt. A munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a kabinet között zajló egyeztetéseken elhangzott, hogy a terület jogi és szakmai felülvizsgálata folyamatban van. 

Az új keretrendszer várhatóan jövőre léphet életbe, pontos időpont azonban még nincs.

A kormány a mintegy 320 ezer fős hazai munkaerő-tartalék aktivizálását tekinti elsődlegesnek. Ennek megvalósítása ugyanakkor időigényes lehet: a hazai inaktívak munkaerőpiaci visszavezetéséhez képzési programokra, támogatásokra, valamint a munkavállalási mobilitás problémáinak kezelésére is szükség lehet.

Maier Dávid, a Terendo Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa az Mfornak arról beszélt, hogy a különböző ágazatokban eltérőek a problémák, a közös pont azonban a munkaerőhiány. Különösen a mezőgazdaságban jelent kihívást a fizikai munkaerő hiánya, ahol bizonyos idényszerű és fizikailag megterhelő munkakörökben régóta jelen van a külföldi munkaerő.

A már Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalókat a jelenlegi változások nem érintik: tovább dolgozhatnak, és tartózkodási engedélyük is meghosszabbítható. 

A korlátozás elsősorban az egyszerűsített behozatali csatorna felfüggesztését jelenti, miközben más eljárások továbbra is működnek.

A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző szektor számára ugyanakkor nehézséget jelent a tervezés. A 2026-ra meghatározott 35 ezres felső korlátot a hazai cégek nem használták ki, a bizonytalan szabályozási környezetben pedig a HR-szolgáltatók arra sem tudnak megfelelően felkészülni, ha egy vállalat egyszerre 100–200 új munkavállalót szeretne felvenni például egy fejlesztés vagy új termelősor miatt.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!