A nyáron végzett szolgáltatói felméréssel a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetlenül a turisztikai szakma szereplőitől kívánt átfogó képet kapni a mindennapi működést leginkább nehezítő problémákról, a szükséges változtatásokról, valamint a fejlesztésekre és a turizmusirányításra vonatkozó javaslatokról – derül ki a Turizmus.com kérdéseire küldött válaszokból. A kutatás a megújuló MTÜ működésének egyik fontos eleme, amely a transzparenciát, a széles szakmai párbeszédet és a szolgáltatókkal való erős partnerséget nemcsak alapelvként, hanem a gyakorlatban is érvényesíti – hangsúlyozták lapunknak. 

A kérdőívet több mint 50 ezer, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szolgáltató kapta meg, és közel 3000 értékelhető válasz érkezett. A válaszadók 68 százaléka magán- és egyéb szálláshelyet, 25 százaléka vendéglátóhelyet képviselt, 5 százalékuk pedig szálloda, panzió vagy kemping volt. A minta 90 százalékát mikrovállalkozások adták. Az eredmények ezért elsősorban a mikro- és kis szolgáltatók tapasztalatait mutatják megbízhatóan, míg a szállodákra, fürdőkre, nagy attrakciókra és rendezvényszervezőkre vonatkozó megállapításokat az ügynökség jelzésértékűnek tekinti, és célzott szakmai egyeztetésekkel egészítené ki.

Az összes választ tekintve a problémalista élére a magas adó- és járulékteher került 42 százalékos említettséggel, ezt a túlzott adminisztráció és adatszolgáltatás követte 40, majd a magas energia- és működési költségek 38 százalékkal. 

Az összkép ugyanakkor jelentős különbségeket takar: a magán- és egyéb szálláshelyek körében az adminisztráció volt az első számú probléma 46 százalékkal, a vendéglátásban a magas adók és járulékok emelkedtek ki 60 százalékkal, míg a szállodáknál 53, a panziók és kempingek körében 55 százalékkal az energia- és működési költségek kerültek az első helyre – tudatták. 

Egyszerűbb adminisztráció, kétirányú NTAK

A szöveges válaszokban visszatérő témaként jelent meg a szálláshely-minősítési rendszer és az adózás, ezen belül az idegenforgalmi adó is. Az MTÜ szerint a minősítési rendszer felülvizsgálatánál olyan megoldásra lenne szükség, amely megfelelő minőségi és fogyasztóvédelmi garanciákat, valamint valódi versenyelőnyt biztosít, ugyanakkor átlátható és a lehető legkisebb adminisztratív teherrel jár. Közlésük szerint a visszajelzések alapján áttekintik, mely adminisztratív kötelezettségek egyszerűsíthetők, hol szüntethetők meg a párhuzamosságok, és hogyan tehető átláthatóbbá a digitális adatszolgáltatás. 

Kiemelt célként jelölte meg az MTÜ, hogy az NTAK-adatáramlás már rövid távon érzékelhetően kétirányúvá váljon, vagyis a szolgáltatók a beküldött adatokból saját működésüket, piaci helyzetüket és üzleti döntéseiket segítő információkat kapjanak vissza. 

A társaság szerint ez növelheti az adatszolgáltatás gyakorlati értékét és érthetőségét, valamint erősítheti az intézményi bizalmat az NTAK-kal szemben leginkább „ellenálló” szegmensekben.

Hangsúlyozták, hogy a felmérés lezárása nem a párbeszéd végét jelenti: a javaslatokat részletesen kiértékelik, és ahol szükséges, az érintett szolgáltatói és érdekképviseleti szervezetek bevonásával folytatják az egyeztetéseket. A magán- és egyéb szálláshelyek esetében ennek különös aktualitást ad, hogy az év végén lejár a budapesti szálláshely-nyitási moratórium. A terület átfogó vizsgálata folyamatban van, az MTÜ pedig folyamatosan egyeztet a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel; konkrét szabályozási javaslatokról a szakmai vizsgálatok és az egyeztetések eredményei alapján születhet döntés.

Rendszeres szakmai párbeszédet ígért az MTÜ az apartmankiadóknak

Pozitív jelnek tartja a Magyar Apartmankiadók Egyesülete az MTÜ ágazati felmérését és az ügynökség új vezetésének nyitottságát. Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke a Turizmus.com-nak elmondta: örömmel fogadták a szálláshely-szolgáltatók körében végzett felmérését, amelyet nagy számban töltöttek ki az ágazat szereplői. Már önmagában azt is kedvező jelnek tartják, hogy a turizmusirányítás közvetlenül kérdezte meg a szolgáltatókat a működésüket nehezítő problémákról. 

A felméréshez kapcsolódóan az érdekképviselet több javaslatot is megfogalmazott, ezekről pedig az MTÜ új vezetésével személyesen is egyeztethetett. Az egyesület elnöke szerint biztató, hogy Csendes Olivér, az MTÜ vezérigazgatója kinevezése után néhány héttel találkozott a szálláshely-szolgáltatók képviselőivel, bemutatta elképzeléseit, és meghallgatta a szektor felvetéseit. „Nagyon örültünk annak, hogy rendszeres, nyitott szemléletű és transzparens kommunikációt, döntéshozatalt ígért a találkozón” – fogalmazott. Hozzátette: ígéretet kaptak egy rendszeres szakmai párbeszéd és közös munka elindítására, amelynek során az MTÜ továbbra is várja az érdekképviseletek javaslatait.

Szállásadók: maradjon az engedélyezési moratórium vagy legyen kvótarendszer

Schumicky Balázs a legsürgetőbb kérdésnek a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó, 2026. december 31-én lejáró budapesti szálláshelynyitási moratóriumot nevezte. Elmondása szerint a vidéki és a budapesti magán- és egyéb szálláshely-szolgáltatókat képviselő szervezetek egységesen azt javasolták, hogy a moratóriumot további egy évvel hosszabbítsák meg. 

Az egyesület szerint a haladékra azért lenne szükség, hogy független szervezetek bevonásával, átlátható módon készüljenek el a szükséges háttéranyagok és hatástanulmányok. Ezek alapján olyan egységes, kiszámítható szabályozás születhetne, amely a turisztikai és gazdasági szempontok mellett a lakhatási, szociálpolitikai és lakossági érdekeket is figyelembe veszi.

„Ehhez kellene ez az egy év” – hangsúlyozta az elnök. A haladékkal azt is elkerülhetnék, hogy Budapest 23 kerülete egymástól eltérő, ad hoc szabályokat vezessen be. Schumicky Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy új szabályozást ősszel fogadnának el, egyetlen negyedév nem lenne elegendő arra, hogy a már működő vállalkozások felkészüljenek az esetleges jelentősebb változásokra. 

Amennyiben a moratóriumot nem hosszabbítják meg, az egyesület a VIII. kerületi szabályozáshoz hasonló, területenként meghatározott kvótarendszert tartana megfelelő iránynak. Ez korlátozná az új szálláshelyek számát, ugyanakkor nem lehetetlenítené el a már jogszerűen működő, adófizető vállalkozásokat – fejtette ki.

Legutóbb a fővárosban a XIII. kerüleből érkezett hír arról, hogy a lakosság véleményezésével szabályoznák a rövid távú lakáskiadást, augusztus végén pedig a Budavári Önkormányzat jelentette be, hogy szavazást indít a témában az I. kerületben. 

Több ponton sürgetnek változtatást 

Az MTÜ nyári felmérésére adott válaszokban megjelenő problémák közül az adminisztráció csökkentését, az NTAK működésének fejlesztését és a szálláshely-minősítési rendszer felülvizsgálatát tartják a legfontosabbnak. Az egyesület szerint a szolgáltatóknak több, üzleti döntéseiket segítő adatot kellene visszakapniuk az NTAK-ban felhalmozott adatvagyonból. A szálláshely-minősítés alapvető célját, vagyis a higiéniai, vendégbiztonsági és fogyasztóvédelmi követelmények rendszeres ellenőrzését helyesnek tartják, ugyanakkor megszüntetnék a minősítési rendszer és a jegyzői ellenőrzések közötti párhuzamosságot. A magán- és egyéb szálláshelyek csillagos besorolását is újragondolnák, mivel rendkívül különböző típusú szállások tartoznak ebbe a kategóriába.

Az egyesület emellett a feketén működő szálláshelyek következetesebb ellenőrzését és szankcionálását, a hamis NTAK-azonosítóval történő hirdetések visszaszorítását, valamint az adózási és szakmai fogalmak – például a szoba definíciójának – egységesítését sürgeti.  Megszüntetnék továbbá a kiadható napok önkormányzati korlátozásából eredő bizonytalanságot. „Nagyon bízunk benne, hogy mind rövid távon, a készülő Airbnb-szabályozás kapcsán, mind pedig hosszú távon, amikor a szektor egészében jelen lévő problémákat kell megoldani, meghallgatják a javaslatainkat” – tette hozzá Schumicky Balázs.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!