A kerületben nagyjából 1100-1200 ingatlant használnak magánszálláshelyként, ami nem éri el a teljes lakásállomány 5 százalékát. Tóth József polgármester szerint ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a környező kerületek szigorításai miatt a szolgáltatás egy része áttevődhet a XIII. kerületbe. Az önkormányzat ezért még azelőtt szeretné kialakítani saját szabályait, hogy ez megtörténne. A készülő javaslatot nyilvánosságra hozzák, és a döntés előtt a lakosság, a társasházak képviselői és a szakemberek is véleményezhetik – nyilatkozta a polgármester a TV13 csatornának.
A rövid távú lakáskiadás egyszerre jelent turisztikai bevételt és okozhat konfliktusokat azokban a társasházakban, ahol az ingatlanokat magánszálláshelyként használják. Tóth József az interjúban elmondta, a XIII. kerületben jelenleg nem olyan mértékű a szolgáltatás elterjedtsége, amely önmagában indokolná a korlátozást. A környező városrészekben meghozott intézkedések miatt azonban változhat a helyzet: „Az első és legfontosabb, hogy foglalkoznunk kell vele.
2026 végén lejár az új rövid távú szálláshelyek létesítésére vonatkozó moratórium (Budapesten – a szerk.). Közben a környező kerületek közül több már szabályozta ezt a területet. Nem szeretnénk, ha ennek torlódó hatása lenne, és a tevékenység áttevődne a XIII. kerületbe.”
A műsorban elhanzottak szerint szakmai tapasztalatok alapján akkor válik különösen indokolttá a szabályozás, ha az ilyen célra használt ingatlanok aránya meghaladja a helyi lakásállomány 5 százalékát. Ettől a XIII. kerület egyelőre messze van. „Felméréseink szerint nagyjából 1100-1200 olyan lakás van, amelyet magánszálláshely-szolgáltatásra használnak. Még ha számolunk is valamennyi látenciával, akkor sem érjük el az 5 százalékot, hiszen a kerületben több mint 85 ezer a lakások száma” – fogalmazott a polgármester a TV13 közösségi oldalán is megosztott interjúban.
A társasházak és lakásszövetkezetek eddig is rendelkeztek bizonyos eszközökkel arra, hogy saját alapító okiratukban vagy szervezeti és működési szabályzatukban rendezzék az ilyen célú lakáshasználatot. Az önkormányzat most az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület gyakorlatát is megvizsgálta.
A polgármester szólt azokról a tapasztalatokról is, amelyek már eddig eljutottak az önkormányzathoz. A problémák elsősorban nem magához a lakáskiadáshoz, hanem egyes ingatlanok használatához kapcsolódtak: „Voltak panaszok a nem rendeltetésszerű használat miatt. Főleg a hangoskodás és a zajkeltés volt jellemző, de az is zavarja az ott élőket, hogy a rövid távra érkező vendégek életvitele sokszor nem igazodik egy lakóház megszokott rendjéhez.”
Az önkormányzat ugyanakkor nem kész szabályozást kíván a kerület elé tenni. Elsőként egy javaslat készül több lehetséges megoldással. Mivel az engedélyek kiadása nem kerületi hatáskör, a szabályozás a társasházakra, illetve a kerület egészére vonatkozó egységes használati feltételekre terjedhet ki – hangsúlyozta a polgármester.
A tervezet elkészülte után társadalmi egyeztetés következik: az önkormányzat közzéteszi a javaslatot elektronikus felületein, és a társasházi közös képviselőket is külön megszólítja. A beérkező vélemények figyelembevételével készül el a végleges előterjesztés, amelyről a képviselő-testület dönt.
A teljes beszélgetés meghallgatható alább:
Augusztus végén a Budavári Önkormányzat jelentette be, szavazást indít az I. kerületben a rövid távú lakáskiadásról, hogy az ott lakók véleménye alapján dönthessenek a további szabályozásról. Nyár elején pedig Józsefvárosból érkezett hír a rövid távú lakáskiadás szigorítása kapcsán, a VIII. kerületben 3,5 százalékban korlátoznák az Airbnb-lakások arányát.
(Nyitókép: Újlipótváros / 123rf)
KAPCSOLÓDÓ
Véget vethet a rövid távú lakáskiadás szürkezónájának az új uniós rendelet
Az úgynevezett STR jogszabály az illegálisan működő szálláshelyek kiszűrését is lehetővé teszi.
