A jövedelmezőség, a magasabb vendégköltés, a lakossági elégedettség és a fenntarthatóság is meghatározó szempont lesz a 2036-ig szóló új turisztikai stratégiában. Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnök-vezérigazgatója egy háttérbeszélgetésen ismertette a készülő dokumentum fő irányait és a hozzá kapcsolódó 13 beavatkozási területet.

A „Közösen látjuk vendégül a jövőt” munkacímet viselő új turisztikai stratégia a következő tíz évre jelöli ki az ágazat fejlődésének irányait. Csendes Olivér hangsúlyozta, hogy a dokumentum egyelőre egyeztetés előtt álló munkaverzió. A stratégia előkészítése során 82 szakmai szervezettel egyeztettek, az NTAK-on keresztül pedig több mint 4000 szolgáltató véleményét gyűjtötték össze. A beérkezett több mint 250 javaslatból 126 konkrét szakmai javaslatot dolgoztak ki, 14 szakmai workshop tapasztalatait is felhasználva.

 Elmondta, hogy az új turisztikai stratégiát folyamatosan alakítható keretként képzelik el, amely a változó makrogazdasági és geopolitikai környezethez is képes alkalmazkodni. 

Az új megközelítés egyik lényeges eleme, hogy a turizmus teljesítményét nem kizárólag a vendégszám és a vendégéjszakák növekedése alapján értékelik majd. A cél az ágazat által megtermelt gazdasági és társadalmi érték növelése, amelyből a vállalkozások, a lakosság és az ország egésze is részesül.

 

Az MTÜ vezetője az ágazat jelentőségéről szólva elmondta: a KSH adatai alapján a turizmus a tovagyűrűző hatásokkal együtt a magyar GDP 10,2 százalékához járul hozzá, 441 ezer munkavállalót foglalkoztat, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén pedig 72 ezer vállalkozás működik. A kiegészítő szolgáltatásokkal együtt csaknem 100 ezer vállalkozás kapcsolódik az ágazathoz. A nemzetközi turizmus 4,4 milliárd eurós többlettel járul hozzá a magyar gazdaság folyó fizetési mérlegéhez. 

 

Stratégia célok és új mutatók a turizmus teljesítményének mérésére

A formálódó stratégia öt stratégiai pillérre épít és öt új mutató bevezetésével értékeli majd a turizmus teljesítményét.

Az első a profitabilitás és az értékteremtés hatékonysága: azt vizsgálják, hogy a vállalkozások mennyire képesek jövedelmezően működni, illetve mekkora gazdasági értéket állítanak elő az alkalmazottak számához viszonyítva. Fontos cél az is, hogy „minden látogatás érjen többet". Ennek érdekében az egy látogatóra, illetve vendégéjszakára jutó reálköltést követik, és olyan vendégösszetétel kialakítására törekednek, amely magasabb költési potenciállal rendelkezik. A harmadik pillér, hogy az ágazat értéket teremtsen a lakosság számára is, azaz „jó legyen együtt élni a turizmussal” – ennek mérésére bevezetnék a turisztikai elégedettségi indexet, amit például Bécsben és Koppenhágában már alkalmaznak. 

Csendes-Oliver-hatterbeszelgetes, Fotó: MTÜ
Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója a háttérbeszélgetésen / Fotó: MTÜ

A negyedik pillér a kiegyensúlyozott növekedés, vagyis a vendégforgalom időbeli és területi eloszlásának javítása. A cél, hogy a turizmus ne csupán néhány kiemelt időszakra és desztinációra koncentrálódjon. Az ötödik pillér Magyarország természeti értékeinek megőrzése, ennek mérésére pedig az egy vendégéjszakára jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is nyomon követnék.

 

13 beavatkozási területet jelöltek ki

A célok megvalósításához három fő eszközrendszert jelöltek ki: az intézményi struktúra átalakítását, a finanszírozási és szabályozási környezet megújítását, valamint az országmárka és a regionális márkák frissítését.

Az intézményi átalakítás egyik legfontosabb eleme egy erős desztinációmenedzsment-rendszer kialakulásának elősegítése 2-3 évben belül. Csendes Olivér szerint a jelenlegi, erősen központosított rendszerből hiányzik az a közvetítő réteg, amely folyamatos együttműködést teremtene az állami és a piaci szereplők, valamint az önkormányzatok között. 

Az ágazat jelenleg alulfinanszírozott, jelentette ki, az MTÜ leányvállalatai révén ezért a támogatási és a hitelezési eszközöket összehangoltan kívánja alkalmazni, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A szakmai szervezetek jelzése alapján felülvizsgálnák az elavult vagy indokolatlan adminisztratív és szabályozási terheket is.

A stratégia előkészítése során 13 beavatkozási területet jelöltek ki:

  1. Desztinációmenedzsment-rendszer kialakítása.
  2. Finanszírozási és beruházási beavatkozások, valamint ezek hatásmérése.
  3. Digitális transzformáció, mesterséges intelligencia és adatalapú ágazatirányítás.
  4. Új, átfogó országmárka kialakítása.
  5. A célpiaci és keresletfejlesztési aktivitások újragondolása.
  6. A turisztikai termékek és a látogatói élmény fejlesztése.
  7. A szálláshely-minősítési rendszer újragondolása.
  8. Az üzleti turizmus, ezen belül a konferencia- és kongresszusi piac erősítése.
  9. Budapest turisztikai és városfejlesztési lehetőségeinek kiaknázása.
  10. Turisztikai mobilitás és elérhetőség javítása.
  11. A turizmus társadalmi megítélésének javítása.
  12. Oktatási reform, munkaerőpiaci és turisztikai karrierlehetőségek fejlesztése.
  13. Fenntarthatósági indikátorrendszer kialakítása országos, regionális és szolgáltatói szinten.

Az MTÜ vezetője külön kiemelte az üzleti turizmus fejlesztését, amelyben a Covid-járvány óta jelentős lemaradást lát az európai versenytársakhoz képest. Kitért arra is, hogy Budapesten több fejlesztési projektről is egyeztetnek az érintett minisztériumokkal és önkormányzati szereplőkkel.

A 13 fő beavatkozási területhez már több mint 32 intézkedés kidolgozását indították el. Ezeket hamarosan bemutatják a szakmai szervezeteknek, hogy közösen pontosítsák és rangsorolják a megvalósítandó feladatokat. A stratégia megvalósításának alapelve a szakmai szereplőkkel való folyamatos együttműködés, valamint az átlátható és elszámoltatható működés biztosítása – húzta alá Csendes Olivér.  

 

Támogatáselosztás helyett nemzetgazdasági értékteremtés

A háttérbeszélgetésen a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Róna Andrea elmondta, hogy az intézmény szimpla támogatásosztóból befektetői szemléletű portfóliógazdává alakul, amely minden elköltött közforinttól mérhető turisztikai és nemzetgazdasági értékteremtést vár el. 

Az ágazat versenyképességének növelése érdekében a fejlesztések finanszírozása és végigkísérése hét szigorú alapelvre épül, amelyek közé tartozik a tőkemozgósítás, az arányosság, a hatásalapúság, az átláthatóság, a relevancia, az integritás és az addicionalitás – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A szubjektív lobbizást kizáró, átlátható döntési rend részeként az egyedi projekteket előre rögzített mérőszámok alapján negyedévente befektetési bizottság értékeli, a szervezet eredményeiről pedig 2028-tól kezdődően évente nyilvános hatásjelentés készül. 

 

Rona-Andrea-hatterbeszelgetes, Fotó: MTÜ
Róna Andrea, a Kisfaludy Turisztikai Támogató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (Fotó: MTÜ)

A támogatási és hitelkérelmek elbírálását, valamint a projektek életútjának nyomon követését az NTAK-adatokra épülő integrált rendszer alapozza meg. Mivel a felmérések szerint az ágazat jelentős része alulfinanszírozott, az új modell a vissza nem térítendő támogatásokat kedvezményes hitelekkel ötvözi – jellemzően 25 százalékos támogatási és 75 százalékos hitelarányban –, emellett előkészítés alatt áll a vállalt eredmények elérésekor támogatássá alakuló teljesítményalapú hitel is.

A kialakított négyszintű támogatási piramis alsó két szintje a kis- és középvállalkozások gyors helyzetbe hozását célozza a Ganz Ábrahám Programhoz kapcsolódva, ahol a pályázók önerő nélkül juthatnak fejlesztési forráshoz. 

 

A harmadik szinten a középvállalkozások olyan stratégiai jelentőségű beruházásai kapnak helyet, amelyeknél már elvárás a kereskedelmi hitelből vagy uniós forrásból is biztosítható önerő megléte. 

A legfelső, jelenleg még kidolgozás alatt álló negyedik szint pedig a nagy beruházási értékű, valódi többletkeresletet generáló transzformációs projekteket – például az üzleti és kongresszusi turizmust, valamint a kiemelt attrakciókat – fogja támogatni.

Az új támogatási rendszerről részletesebben is olvashatnak ebben a cikkünkben.

 

Támogatja az Airbnb-moratórium meghosszabbítását az MTÜ

A Turizmus.com kérdésére Csendes Olivér elmondta, hogy a budapesti rövid távú lakáskiadásra vonatkozó, 2026 végén lejáró moratórium meghosszabbítását a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatja, ugyanakkor nem feltétlenül egy újabb egyéves moratórium a cél. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy hosszú távon szabályozott és kiszámítható piacra van szükség. Előrehaladott egyeztetések folynak annak érdekében, hogy a fővárossal és a szakmai szervezetekkel közösen olyan szabályozási keretet alakítsanak ki, amely megfelelően rendezi a magánszálláshelyeken keresztüli rövid távú lakáskiadás működését – tette hozzá. 

A háttérbeszélgetésen Tóth Andrea, az Expo 2027 Kiállítás Nonprofit Kft. ügyvezetője bemutatta a jövő évi belgrádi világkiállítás magyar megjelenésének alapjaiban megújult koncepcióját, költségvetését és ütemtervét, az elhangzottakról készült cikkünket itt olvashatja el. 

KAPCSOLÓDÓ

Marketing, támogatások, hitelek: így osztják fel a turizmusra szánt 89 milliárd forintot 2027-ben

Csendes Olivér, az MTÜ elnök-vezérigazgatója részletezte, milyen célokra jutnak a turisztikai költségvetés jövő évi forrásai.