Széles körű szakmai párbeszédre építve készül Magyarország új, 2036-ig szóló turizmusstratégiája. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a szakmai egyeztetések és workshopok mellett kérdőíves formában is várja az ágazat szereplőinek véleményét, a válaszok beküldési határideje október 12. A cél, hogy a következő évtized irányait kijelölő stratégia a napi működés valós tapasztalataira, a szakma által érzékelt problémákra és az alulról érkező javaslatokra is épüljön – közölték.
Megkezdődött a magyar turizmus következő tíz évét meghatározó stratégia előkészítése, amelyben a szakmai szereplők tapasztalatai is kiemelt szerepet kapnak. A Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint több csatornán folytatnak párbeszédet az ágazattal. A korábban elindított szakmai kerekasztal-beszélgetések folytatásaként további személyes workshopokat szerveznek a szakmai szervezetek részvételével, emellett kérdőíves kutatás keretében is gyűjtik a turisztikai szereplők véleményét és javaslatait.
Külön kérdéssor készült a turisztikai szolgáltatók, illetve a szakmai szervezetek számára. Bár a két kör működése és nézőpontja eltérő,
a cél közös: minél pontosabb képet kapni arról, hogyan látják a turizmus jelenlegi helyzetét, mely problémákat tartják a legfontosabbnak, milyen változásokra számítanak, és milyen intézkedéseket tartanának szükségesnek a következő években
– hangsúlyozza az MTÜ.
A kezdeményezés iránt már induláskor jelentős érdeklődés mutatkozott: az első napon több mint ezer turisztikai szolgáltató töltötte ki, és küldte vissza a kérdőívet – teszik hozzá.
2036-ig jövőkép, 2030-ig konkrét prioritások
A beérkező válaszokat összevetik a szakmai egyeztetések és workshopok során összegyűjtött tapasztalatokkal és javaslatokkal, ezek mentén pontosabban kirajzolódhat, melyek a visszatérően megjelenő problémák és lehetőségek.
Az MTÜ kiemeli:
az egyeztetések eredményeként olyan, széleskörű szakmai konszenzust tükröző új turizmusstratégia születhet, amely 2036-ig világos fejlődési irányt mutat a magyar turizmus számára, 2030-ig pedig konkrét beavatkozási prioritásokat határoz meg.
Célként egy olyan hosszú távú keretrendszer kialakítását jelölik meg, amely a következő évtized kihívásaira reagálva képes irányt mutatni az ágazatnak, miközben figyelembe veszi a turisztikai vállalkozások működési realitásait és a szakmai érdekképviseletek szempontjait is. Az állami szervezet szerint ez történelmi lehetőség a magyar turizmus számára, hiszen lehetőség van arra, hogy az érintettek közös gondolkodás mentén alapjaiban rajzolják át a turizmus jelenlegi kereteit, és olyan stratégia szülessen, amely kiemeli Magyarország pozícióját a közép-európai régióban, miközben egy nemzetközileg is követendő, referenciaként szolgáló turisztikai modellt teremt.
A szolgáltatói kérdőív ezen a linken érhető el
KAPCSOLÓDÓ
Csendes Olivér az MTÜ terveiről: az ágazati stratégiától az adminisztrációcsökkentésig
Hisz a szakmai párbeszédben a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója.
További célzott felmérések is lesznek
Az MTÜ arról is tájékoztat, hogy a stratégiát érintő párbeszéd mellett további felmérések is előkészítés alatt állnak.
A vendéglátó szolgáltatók körében induló kutatás a tervek szerint mintegy 15 ezer vállalkozást ér el, fókuszában az NTAK-adatszolgáltatáshoz kapcsolódó napi adminisztráció áll.
A kérdőív technikai és vendéglátó-szakmai szempontból is vizsgálja az adatszolgáltatást, és lehetőséget biztosít arra, hogy az üzemeltetők konkrét példákon keresztül jelezzék, hol találkoznak adminisztrációs nehézségekkel. A cél annak feltárása, hol jelent az adatszolgáltatás indokolatlan terhet, és hogyan lehet rajta tovább egyszerűsíteni – emelik ki.
Szintén előkészítés alatt áll a Ganz Ábrahám Programhoz kapcsolódó felmérés, amely a turisztikai kis- és középvállalkozások tényleges fejlesztési és finanszírozási igényeit vizsgálja.
A kutatás arra keresi a választ, milyen fejlesztésekben gondolkodnak a vállalkozások, mekkora beruházásokat terveznek, milyen külső finanszírozásra és támogatásra van szükségük, illetve milyen akadályok nehezítik terveik megvalósítását. Az eredmények a későbbi finanszírozási és támogatási konstrukciók kialakításához is támpontot adhatnak.
Amint arra az állami turizmusirányítás rámutat: a kérdőívek közös pontja, hogy közvetlenül az ágazat szereplőinek tapasztalataiból indulnak ki. „A széles körű felmérések jól illeszkednek a Magyar Turisztikai Ügynökség új működési szemléletéhez is, amely a transzparenciára, a partnerségre és az innovációra épül" – zárul a közlemény.
(Nyitókép: Budapesti panoráma / Visit Hungary)
KAPCSOLÓDÓ
Új irányok a Visit Hungarynél: új külpiaci fókuszok és hozzáférhetőbb NTAK-adatok
Közös sajtó-háttérbeszélgetést tartott a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Visit Hungary.

